HADHÁZY SÁNDOR
HADHÁZY SÁNDOR
HADHÁZY SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Egy olyan kérdéssel szeretnék foglalkozni felszólalásom elején, amellyel talán méltatlanul keveset foglalkozott eddig a Ház, ez pedig a vízi közlekedés témaköre. Bár felszólalásában Fónagy János és Szalay Gábor kitért erre a kérdésre, de úgy gondolom, nagyobb hangsúlyt kell ennek adni, különösen azért, mert az előttünk lévő előterjesztésben is meglehetősen szűkszavúan és a forráselosztásnál is hátrányos helyzetbe kerülve látható ez a témakör, holott tudjuk azt, hogy ez a szállítási mód a legolcsóbb szállítási mód, ráadásul a környezetterhelés szempontjából is a legkevésbé környezetterhelő vagy a legkörnyezetkímélőbb szállítási mód.
Tudjuk azt is, hogy a Duna egy nemzetközi vízi út, sőt a Duna-Majna-Rajna-csatorna jóvoltából ez a vízi út Európa gerincén keresztülmegy. Ennek a kihasználtsága, az ebben rejlő lehetőség kihasználása nagyon rossz mutatójú, éppen ezért sokkal több figyelmet és sokkal több forrást kellene ehhez a közlekedési módhoz rendelni.
Az előterjesztés, a határozati javaslat mellékletében található koncepcióban 2003 és 2006 között mintegy 20 milliárd forint látható, amely önmagában is kevés, különösen kevés annak tükrében, hogy a vízi utak fejlesztésére mintegy 7,3 milliárd forint áll majd rendelkezésre négy év távlatában, tehát ez négy évre vonatkozik. Ez azt jelenti, hogy évente kevesebb mint 2 milliárd forint áll majd rendelkezésre.
Ha azt is figyelembe vesszük, tisztelt Ház, hogy az elmúlt időszakban, hónapokban a vízügyi ágazattól mennyi forrást vontak ki, a vízügyi ágazat átszervezése milyen rossz módon, majdnem azt mondhatnám, pancser módon történt, akkor érzékelhető, hogy itt a vízügyi ágazat és a vízi utak fenntartását végző ágazat komoly gondok elé néz.
Tisztelt Ház! A vízi utak fejlesztése tekintetében több műszaki megoldás van. Ezek közül az egyik a mederfenntartás, a mederkotrás és a folyószabályozás, ahol kisebb vízmélységek alakulnak ki, kisvíz idején értelemszerűen ott mederszűkítéseket kell elvégezni, vagy pedig ahol szikla, zátony található - például Dömös térségében -, ott ennek a rendezése adhatja a megoldást.
A másik lehetséges mód, amit a környezetvédők okkal és joggal preferálnak, ez pedig a hajópark átalakítása, hiszen itt a merülési mélység az alapvető gond, kisvíz idején főként a Dunán, de a Tiszán ugyanígy.
Van egy harmadik megoldás, amely nagy vihart váltott már ki több alkalommal ebben az országban, ez pedig a vízlépcsőépítés, a duzzasztás. Úgy gondolom, a magyar Duna-szakaszon ez a kérdés már nem kerülhet napirendre. Ennek jóvoltából az első két megoldás látszik járhatónak, és tudomásom szerint az Unió is ezeket a megoldásokat részesíti előnyben. Úgy gondolom, csatlakoznunk szükséges az Európai Unió ezen programjához - nem is tudják egyébként Magyarországot, a magyar Duna-szakaszt kihagyni -, és mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a magyar dunai vízi út fejlesztésére minél több uniós forrás legyen előteremthető.
Természetesen ehhez szorosan hozzátartozik a kikötőhálózat fejlesztése, illetve a logisztikai központok kialakítása a Duna mentén és a Tisza mentén, amelyekkel már jobban, terjedelmesebben foglalkozik az előterjesztés melléklete, azonban fontos pontokat felejtett ki az előterjesztő. Ilyen például Esztergom térségének a logisztikai központja, ahol figyelembe lehet venni a párkányi vasútállomás elképesztően nagy szabad kapacitását, figyelembe lehet venni a helsinki folyosót, amely Zsolna térségéből Esztergom irányába fog kiépülni, és természetesen figyelembe lehet venni a Dunát is. Úgy gondolom, ezzel a kérdéssel mindenképpen célszerű kiegészíteni ezt az előterjesztést is.
A másik kérdéskör, amely szintén csupán érintőlegesen került megemlítésre, ez pedig az M0-ás körgyűrű északi szakasza. Szeretném ezúton is megragadni az alkalmat, hogy felhívjam a Ház és a kormányzat figyelmét arra, hogy itt nem csupán az északi hídban kell gondolkodni, nem elégséges megoldás a 11-es és a 2-es út összekötése, itt a kapcsolódó beruházásokat is meg kell valósítani. A kormányzat ígéretet tett arra, hogy 2006 végére ez a beruházás is elkészül. Tudomásom szerint a kormányzat még nem tudott találkozni - lassan körülbelül egy éve - Harcsa Lajos polgármester úrral, Budakalász polgármesterével, aki a tárgyalások lefolytatására kapott felkérést, illetve felhatalmazást.
Különösen érdekes ez a kérdés akkor, ha mellé tesszük Üröm és Pilisborosjenő kérését, amely arra irányul, hogy azon a szakaszon alagútban haladjon az M0-ás körgyűrű északi szakasza, amely kormányzati számítások szerint több mint 30 milliárd forint többletköltséget jelentene. Úgy gondolom, az M0-ás körgyűrű északi szakaszának az építését mindenképpen el kell kezdeni, de meg kell találni a helyes műszaki megoldást annak érdekében, hogy ez a térség ne hátrányt, hanem előnyt élvezzen.
A következő kérdéskört már részben érintettük, ez pedig a fogyasztói árkiegészítéssel összefüggő kérdéskör, amely a kistelepülések, illetve a révek, kompok működését, valamint a Volánbusz-járatok kérdéskörét érinti. Félünk attól, hogy amennyiben a Volán-társaságok eladása megtörténik, a koncessziós tárgyalásokból, illetve a kiírásból ki fogják felejteni a térségben lévő önkormányzatokat vagy azok képviselőit, és éppen ezért nem fog kellő eréllyel, hatékonysággal megjelenni a térségi érdek és a kistelepülések érdeke.
Szeretném felhívni a kormány figyelmét arra, hogy amennyiben ezt a számunkra nem várt lépést a kormányzat megtenné, akkor mindenképpen az érintett térségi önkormányzatokkal vegyék fel a kapcsolatot, illetve vonják be őket is az előkészítésbe és a végrehajtásba.
Még a Dunához kapcsolódó kérdéskör a turizmust érintő kérdés, ez pedig a jachtforgalom. Tudjuk azt, hogy Pozsony megállítja a Duna alsó szakasza felé irányuló, nagyon tehetős tulajdoni kört érintő jachtforgalmat, és ez Magyarországra gyakorlatilag nem ér el. Ennek érdekében szükséges rendezni nemcsak a dunakiliti vízlépcső és a bősi vízlépcső kérdését, hanem szükséges rendezni a Mosoni-Dunát is, annak érdekében, hogy a jachtforgalom megindulhasson Magyarország felé, és Magyarországon is életre keljenek a jachtkikötők, a magyar turizmus számára fontos kínálatot jelentsenek. Úgy gondolom, ez a térségben élők számára is rendkívül fontos.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az ellenzék padsoraiban.)
(14.00)
