DR. CSIHA JUDIT
DR. CSIHA JUDIT
DR. CSIHA JUDIT, az ügyrendi bizottság elnöke: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Az ügyrendi bizottság hosszas vita után fogadta el ezt az eseti jellegű állásfoglalást, amely a 32/2002-2006. számot viseli.
Ebben az állásfoglalásban nem lehet olyat olvasni, amit Salamon képviselő úr állít, hogy elmarasztalta a bizottság elnökét. Azt állapítottuk meg, hogy túlterjeszkedett, amikor a bizottság többségének a napirenddel kapcsolatos előzetes többségi állásfoglalása nélkül az ülésre meghallgatandó személyt hívott, illetőleg adatokat, nyilatkozatokat, iratokat kért.
Ezt a finom distinkciót azért kellett megtenni - amint az a vitában el is hangzott -, mert a Házszabálynak a többségre, kisebbségre vonatkozó szabályai paritásos bizottság, vizsgálóbizottság esetén nehezen alkalmazhatók. Talán ennek tudható be, hogy amióta létezik ez az intézmény, számos, kormányzati ciklusokon átívelő módon meghozott ügyrendi bizottsági állásfoglalás született e tárgykörben. A Házszabályból levezethető és levezetett állásfoglalások eredményezték a jelen állásfoglalást is.
Miről is van szó? Arról van szó, hogy a vizsgálóbizottság elnöke írt egy levelet, amelyben azt kéri: “A bizottság munkájának segítése érdekében kérem továbbá, hogy a 110/2003. számú országgyűlési határozatban megnevezett és a Nemzetbiztonsági Hivatalnál található iratok - ide értve a lehallgatási jegyzőkönyveket is - megismerése érdekében a vizsgálóbizottság tagjai számára a betekintési engedélyek megadásával kapcsolatban intézkedni szíveskedjék.” Egyetlen probléma van ezzel a mondattal, hogy a felhívott országgyűlési határozatban nincs olyan felsorolás, hogy milyen iratokról lehet szó, mindösszesen arról szól a határozat, hogy az államtitokköri jegyzék mely pontjai alól ad felmentést a bizottság számára a betekintés tekintetében. Ebből következően tehát konkrétan bekérendő iratokat erre hivatkozva nem lehetett felsorolni. A bizottság eljárási rendje, a Házszabály és az eddig meghozott állásfoglalások tükrében csak az lett volna a helyes eljárás, hogy amikor ez az indítvány elhangzik, akkor a bizottság szavaz arról, hogy a kétötödös indítványnak helyt adva bekéri az iratokat, és az elnök ez után lett volna jogosult és köteles intézkedni az iratok beszerezése iránt. Ugyanez vonatkozik a meghallgatásokra is.
Mindezekre tekintettel tehát a bizottság többségi álláspontja az volt, hogy miután nem ezt tette a vizsgálóbizottság elnöke, hanem minden bizottsági napirendre tűzés és döntés nélkül intézkedett a javaslatban foglaltak iránt, ezért túlterjeszkedett hatáskörén.
Ez alkalommal is megállapította a bizottság, hogy igen szükséges lenne végre a vizsgálóbizottságok tevékenységéről és a bizottságok vizsgálati funkciójáról az Alkotmánybíróság határozata szerint valóban törvényt alkotni, hogy ezek a viták a jövőben elkerülhetők legyenek.
Köszönöm szépen. (Szórványos taps az MSZP soraiból.)
