LEZSÁK SÁNDOR
LEZSÁK SÁNDOR
LEZSÁK SÁNDOR (MDF): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! A Ház elé kerülő törvényjavaslat benyújtása időszerű volt, de maga a javaslat elnagyolt, több figyelmet és tiszteletet érdemelt volna a benyújtó részéről. Az előterjesztőnek részletesebben kellett volna meghatároznia egy egyetem elismeréséhez és elnevezéséhez szükséges feltételeket, és ezeknek a feltételeknek jogszabályok formájában történő megfogalmazását. Sem egy képviselő, sem egy képviselőcsoport nincs abban a helyzetben, hogy pótolja azt a hiányzó kodifikációs munkát, aminek elvégzésére csak egy nagyobb létszámú kormányapparátus képes.
Ezen az egyetemen az oktatás nyelve angolul történne, s az intézményben már jelenleg is folyik oktatás. Az Országgyűlés már hozott egy törvényt egy német nyelvű egyetem létrehozására - erre utalt Szabó képviselő úr az előbb -, jelesül az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem állami elismeréséről a 2001. évi LXVI. törvény keretében. Az akkori törvény preambuluma hangsúlyosan utal arra, hogy az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem létrehozásakor figyelembe vették a felsőoktatás területén legilletékesebb szakmai szervezet, a Magyar Akkreditációs Bizottság véleményét. A mostani törvényjavaslat nem utal erre a szervezetre, emiatt nem lehet tudni, hogy a Magyar Akkreditációs Bizottságnak milyen észrevételei voltak a törvénytervezettel kapcsolatban. A miniszter úr az előbb utalt ugyan az előterjesztésében erre, de ezt csak most hozta tudomásunkra. Amennyiben támogató, pozitív a hozzáállás, akkor ezt feltétlenül jelezni kellene a jelenlegi törvény preambulumában is. Vélhetően erre utalt Szabó Zoltán képviselőtársam az előbb.
Az egyetemi elismerés formai kelléke a székhely egyértelmű megjelölése. Ismét a 2001. évi LXVI. törvényre utalok, amely 1. §-ának (3) bekezdése egyértelműen kinyilvánítja, hogy az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem székhelye Budapesten van. Az előttünk lévő törvénytervezet csak a címében utal a New York-i székhelyre, de ezt jogszabályban egyértelműen nem rögzíti. Ezt a mulasztást is pótolni kellene. Bármiféle jogvitában a székhelyen lévő egyetemi vezetőkhöz kell fordulni, ezért egyértelműen és utólag vitathatatlanul jelezni kell a törvényben az egyetem székhelyét.
Tisztelt Ház! A 2001. évi már idézett törvény egy olyan egyetem alapításáról és elismeréséről döntött, amelyikbe csak később vettek fel diákokat, ezért nem kellett azzal a kérdéssel foglalkoznia, hogy kaphatnak-e a magyar állam által elismert egyetemi diplomát azok a diákok, akik a törvény elfogadásának az időpontjában harmad- vagy negyedévesek. Az előttünk fekvő törvénytervezet nem rendezi ezt a problémát, holott rendezni kellene ezt a valamennyi tanulót foglalkoztató kérdést. A legegyszerűbb válasz az lehetne erre a kérdésre, hogy elismert diploma csak azoknak a diákoknak járhat, akik valamennyi vizsgájukat a már egyetemnek elismert intézmény falai között tették le. Tehát nem lehet utólag egyetemi vizsgáknak elismerni azokat a vizsgákat, amelyeket még ennek a törvénynek a hatálybalépése előtt tettek le. De lehet erre a kérdésre bonyolultabb válaszokat is adni, csak egyet nem lehet megtenni, azt, hogy bizonytalanságban tartsuk az itt tanulókat végzettségük állami elismertségét illetően. Erre az elkerülhetetlen feladatra sajnos nem vállalkozott az előterjesztő.
Tisztelt Ház! A Magyar Demokrata Fórum nevében módosító indítványainkat már benyújtottuk, de több, az előterjesztő által megoldatlanul hagyott probléma megoldására idő hiányában nem vállalkozhattunk.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)
