DR. VERES JÁNOS
DR. VERES JÁNOS
DR. VERES JÁNOS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A mai vitanap címe: Hogyan csökkentsük az adókat? Lehet ez a címe a vitanapnak, hiszen az elmúlt években több alkalommal, több adónemben, több tételben lehetőség volt és a jelenlegi kormányzati többség meg is tette a lehetőség alapján azokat a csökkentő lépéseket, amelyeket a magyar adófizetők általában igen pozitívan fogadtak.
A kormány adópolitikáját alapvetően 3 cél együttes érvényesítése jellemzi. Törekszünk arra, hogy a közteherviselés igazságosabb legyen, folyamatosan csökkentjük az adókat, és tudatosan egyszerűsítjük az adórendszert, az adózási szabályokat. A kormány az eltelt két év során már sok mindent megtett e célok megvalósítása érdekében. A felsorolás meglehetősen hosszú. Számos olyan intézkedés történt, amely egyaránt eredményezett adócsökkentést, igazságosabb közteherviselést, és járult hozzá a vállalkozások versenyképességének javulásához, növekedéséhez.
A Medgyessy-kormány egyik legelső intézkedése az volt, hogy az élőmunka terheinek mérséklése érdekében 2002 szeptemberétől mentesítette az adó alól a minimálbért. Ez egyszerre jelentette a legalacsonyabb keresetűek támogatását és az elvonások csökkentését. A kormány már az első teljes adóévben kedvezően módosította a személyi jövedelemadó-tábla sávhatárait, majd e téren továbbment az ez évi szabályok kialakításakor, és egyben csökkentette az adómértékeket is. Így a korábbi 20-30-40 százalékos adókulcsok 18-26-38 százalékra csökkentek, miközben az alsó sávhatár 650 ezer forintról 800 ezer forintra, a felső pedig 1 millió 350 ezer forintról 1,5 millió forintra növekedett.
Az igazságosabb közteherviselést szolgáló intézkedések sora hosszú ezen túl is. Idetartozik a családi adókedvezmény-rendszer továbbfejlesztése, amivel már a múlt évben lehetővé vált a családi kedvezmény élettársak közötti megosztása is. Emelkedett az iskolakezdési támogatás adómentes összege. Tavaly a tanuló gyermek minkét szülője jogosulttá vált a támogatásra, és 2004-ben az összeghatár is magasabb lett: az adómentesen adható támogatás évi összege 10 ezer forintról 15 ezer forintra emelkedett, és így, e két intézkedés együttes hatásaként háromszorosára nőtt az adókedvezményben részesülő összeg nagysága.
Külön adókedvezmény támogatja az egészségcélú megtakarításokat, az önkéntes kölcsönös biztosítási munkáltatói befizetéseket, sőt, ezek adómentes határa magasabb, ha a magánszemély egészségpénztárnak is tagja. Az adókedvezmény ösztönzi a felnőttképzést, a hallgatók számítógéphez jutását, amely Sulinet-program néven vált közismertté az országban. Havi 4 ezer forintról 6 ezer forintra nőtt a munkahelyi étkeztetés adómentes határa is.
Tisztelt Országgyűlés! Az adószabályok nagyban meghatározzák a vállalkozási feltételeket, azt, hogy a magyar piac szereplői mennyiben tudnak az országhatárokon kívül is versenyképesek lenni. Valamennyiünk érdeke, hogy ezek a feltételek javuljanak, hogy a vállalkozók eredményesebbek lehessenek, több jövedelmet termeljenek, elősegítsék az ország gyors felzárkózását, minél nagyobb összegben valósítsanak meg beruházásokat. Kisebb elvonás, több levegő a gazdaságnak. Ez az, amit a koalíciós kormány követett eddig, és még inkább követni kíván a következő években is.
Az idén a társaságiadó-kulcs 18 százalékról 16 százalékra csökkent, ami az egyik legalacsonyabb a térségben. Szoktuk mondani, hogy a kontinentális Európában ez a legalacsonyabb adókulcs. Még a szomszédos Szlovákiában is magasabb a társasági adó, pedig Szlovákia az elmúlt években jelentős adómérséklési lépéseiről vált ismertté. Több mint 80 ezer vállalkozó adminisztrációját csökkentette nagymértékben az egyszerűsített vállalkozási adó bevezetése. Ez a forma a maga nemében egyedülálló, hiszen több adónem esetében biztosít együttes átalányadózást.
A kormány kitart az eva mellett a későbbiekben is, mivel az eddigi tapasztalatai igen kedvezőek, a forma a vállalkozók körében népszerűvé vált, és a költségvetésnek többletbevételt is eredményezett. A vállalkozóknak az elmúlt években egyre inkább növekvő terhet jelentett az önkormányzatok által szedett iparűzési adó. Ez az adó a helyi infrastruktúrához való hozzájárulásként, alapvetően független a cégek jövedelmezőségének alakulásától, amelyet a társaságok nagymértékben sérelmeztek az elmúlt időszakban.
Átalakítását a kormány nemcsak tervezte, hanem meg is kezdte, és ennek első lépése volt, hogy az iparűzési adó 25 százaléka többletként leírhatóvá vált, azaz most már 125 százaléka számolható el költségként, az adózás előtti eredményt csökkentő tételként. A későbbiekben további lépések várhatók úgy, hogy a vállalkozók érdekeinek szem előtt tartása mellett a kormány továbbra is figyelembe veszi, hogy az iparűzési adó az önkormányzatok egyik legfontosabb bevételi forrása. Több mint 300 milliárd forintos tételről van szó évente az országban, ebből következően nem lehet meggondolatlan és megalapozatlan lépésekkel bizonytalanságot kelteni az önkormányzatok finanszírozásában sem
Tisztelt Országgyűlés! Tisztában vagyunk azzal, hogy Magyarországon az élőmunka terhei még mindig viszonylag magasak. Ez pedig nem kedvez a foglalkoztatás növelésének. A foglalkoztatás növelése a kormány elsődleges céljai között szerepel, és ennek érdekében a foglalkoztatás közterheinek csökkentését is mindenképpen fontosnak tartjuk.
Közvetlenül is ösztönözni kívánjuk a munkahelyteremtést, ugyanakkor mérsékelni kívánjuk az élőmunka terheit.
(9.10)
A jelenlegi adórendszerben a foglalkoztatás növelését, a munkahelyteremtést külön beruházási adókedvezmény támogatja. Emelkedett a megváltozott munkaképességűek, valamint a szakmunkástanulók foglalkoztatásához kapcsolódó adóalap-kedvezmény mértéke is az elmúlt két évben. Csökkent a tételes egészségügyi hozzájárulás összege havi 4500 forintról 3450 forintra. Az élőmunka terheinek csökkenése olyan folyamat, amelyet a kormány folytatni kíván a következőkben is, mégpedig nagyobb lépéseket téve, hogy javuljon az ország tőkevonzó képessége, a vállalkozók versenyelőnyhöz jussanak. Ennek részeként részben a tételes egészségügyi hozzájárulás további csökkentése szerepel a programban, részben pedig célzott csoportonként további, az élőmunkaterhek csökkentését biztosító lépéseket fog javasolni a kormány a következő adótörvények változtatásánál.
Tisztelt Országgyűlés! Az adórendszer nem független attól, hogy a kormány milyen alapvető társadalmi-gazdasági célokat tűz ki, mit tart a legfontosabbnak a következő években. Márpedig Magyarország számára az uniós csatlakozást követően a legfontosabb az ország gyors felzárkózása. Gyors felzárkózásra pedig akkor van esély, ha sikerül az állami költekezést visszaszorítani, az állami szolgáltatásokat hatékonyabbá, teljesítményorientáltabbá tenni, hogy kevesebb pénzből ugyanannyit vagy jobbat, többet nyújtsanak az adófizető állampolgároknak az országban. Az olcsóbb állam kisebb adóterheket jelent, azt eredményezi, hogy a megtermelt jövedelemből több maradhat a gazdaságban, több maradhat az eredeti jövedelemtulajdonosoknál. Ezt tartalmazza a felzárkózás gazdaságpolitikai programja, amelyet az elmúlt héten fogadott el a kormány, és amely azzal számol, hogy a csökkenő állami kiadások csökkenő adókat is eredményeznek.
Természetesen a hétfői vita alapján szeretném itt is megerősíteni, hogy a csökkenő állami kiadások a növekvő GDP mellett mindenképpen növekvő összegű kiadásokat jelentenek, az arányai lesznek csökkenőek a későbbiek során. Az állam terjedelme az elkövetkező négy esztendőben 4 százalékponttal csökken a GDP-termeléshez képest, az újraelosztás aránya a GDP-hez mérten a jelenlegi 48,2 százalékról 43,9 százalékra mérséklődik, és ebben az időszakban összesen mintegy 2000 milliárd forinttal költ az állam majdan kevesebbet. A program szerint ebből adócsökkentésre mintegy fele, 1000-1200 milliárd forint jut ebben a négyéves periódusban, ami nyilvánvalóan elég jelentős változtatásokat és változásokat tesz lehetővé mindannyiunk számára.
Tisztelt Országgyűlés! A közteherviselési rendszer átfogó, hosszabb távú modernizációját célzó program több év alatt tud megvalósulni. Ennek eredményeként a lakosság és a vállalkozások közterhei belátható időn belül érzékelhetően csökkennek. Az adórendszer ily módon hozzájárul a gazdaság teljesítőképességének növeléséhez, a megtakarítások, a befektetések ösztönzéséhez, az ország tőkevonzó képességének az erősítéséhez. A gazdaság növekvő hatékonysága további kedvező feltételeket teremt az adó mérséklésére, de az adómodernizáció legfőbb forrása az államháztartási kiadások visszaszorítása. Az így felszabadult forrásokból csökkenthető az adó- és a járulékteher számottevő mértékben is.
A felzárkóztatási program azzal számol, hogy az államháztartás adó-, adó jellegű és járulékbevételeinek GDP-hez viszonyított aránya a jelenlegi 39 százalékos szintről, ami 1,5 százalékponttal alacsonyabb az eredeti 15 EU-tagállam átlagánál, 2008-ig 37 százalékra mérséklődik. Az első nagyobb lépésre már jövőre sor kerülhet, 2005-ben ugyanis az ilyen jellegű bevételek 37,9-38 százalékra mérséklődésének látjuk lehetőségét. A Pénzügyminisztériumban az ezt megalapozó munka elkezdődött, a javaslatokkal természetesen nyáron a kormány elé megyünk, és az őszi parlamenti periódusban a parlament is megismerheti a kormány javaslatait, és remélem, hogy szakmai vita után megfelelő döntéseket is fog hozni.
A kormány olyan lépésekre készül, amelyek a következő években elősegítik a foglalkoztatás jelentős növelését. A felzárkóztatási program egyik fontos feladata, hogy a gyorsan fejlődő gazdaság mind több munkahelyet teremtsen, egyre többen keressenek egyre többet. Hiszen Magyarország mutatóiban a legnagyobb lemaradás talán abban érzékelhető, hogy a foglalkoztatási szint ebben az országban jelentősen elmarad az EU átlagához, az EU-15-ök átlagához képest meg még inkább. A foglalkoztatás növelésének a biztosítása, ösztönzése természetesen nem csak az adórendszerre hárul, ám nem is függetleníthető attól. A foglalkoztatást segítő intézkedések egyik hatékony módja az adóterhek mérséklése mellett a társadalombiztosítási elvonások további csökkentése, amely szintén terveinkben szerepel. Elsősorban a munkáltatót terhelő, a munkabérre eső járulék mérséklése várható a következő években.
Változások várhatók az iparűzési adó területén is. Jelenleg a kormány azzal számol, hogy a vállalkozások iparűzési adójának a társasági adó alapjából levonható hányadát tovább növeli, tehát a jelenlegi 125 százalékos elszámolhatósági értéket magasabb szinten fogjuk meghatározni a jövőben. Elképzelhető, hogy a következő négyéves periódusban ettől nagyobb változtatásokra is sor kerülhet az iparűzési adó elszámolásának mikéntjét és módját illetően.
Ahogyan sikerül az állam által eddig lefoglalt, azaz elköltött forrásokat felszabadítani, úgy hozzá lehet nyúlni az általános forgalmi adó kulcsainak mérsékléséhez is, azt azonban figyelembe kell venni, hogy az államháztartás egyik legfontosabb és legbiztosabb bevétele a forgalmi adózásból származik, így ennek alakulása mindig is a figyelem középpontjában van, ugyanakkor az infláció további mérséklése szempontjából fontos, és a versenyképességet is segítő lépés lesz, ha sikerül csökkenteni az általános forgalmi adó mértékét. A kormány azzal számol, hogy az uniós feltételváltozások függvényében, tekintettel a költségvetési pozíció alakulására is, megkezdi az általános forgalmiadó-rendszerben az úgynevezett normatív kulcs, tehát a legfelső kulcs fokozatos csökkentését is.
Az arányos közteherviselés elvének következetes érvényesítése feltételezi az adóalapok szélesítését is egyben, minden jövedelem megadóztatását. Ez szintén forrása az általános adómértékek, illetve az átlag adóterhek csökkentésének. Bár minden kormány célul tűzi ki az adóadminisztráció egyszerűsítését, azért akad még bőven tennivaló. Tisztában vagyunk azzal, hogy a közteherviselés rendszere további egyszerűsítésre is szorul. Ennek érdekében az indokolatlanul sok adónem szűkítése elodázhatatlan feladatunk. Egyes adónemek összevonása csökkenti az adózó és az adóigazgatás terheit is. Ilyen lehet például a munkaadói és munkavállalói járulék beépítése a társadalombiztosítási járulékba. Ebben az esetben három különböző adónem helyett egy adónemben róhatják le terheiket a foglalkoztatók. Megszüntethetők olyan adónemek is, amelyek az elmúlt években a gyakorlatban jelentéktelennek bizonyultak, azzal mint lehetőséggel nem éltek az adókivetésre jogosult -például - önkormányzatok.
A magánszemély adózók adóbevallásával összefüggő terheit jövőre az adóhatóság nagyrészt átvállalja az elfogadott törvény alapján, már a 2004. évi bevallás után 2005 tavaszán az adóhivatalok jelentős részben tudják ezt a terhet átvállalni. Ez a későbbiekben terveink szerint még szélesebb körre terjedhet ki, ami a munkaadók, azaz a munkáltatók adminisztrációs terheit is csökkenteni fogja.
Tisztelt Országgyűlés! Magyarország közel másfél évtizedes kitartó, sikeres felkészülés eredményeképpen a közelmúltban csatlakozhatott a világ egyik legfejlettebb politikai és gazdasági közösségéhez, az Európai Unióhoz.
(9.20)
A csatlakozás nagy eredmény, ami megteremti Magyarország számára a lehetőséget a gyors fejlődésre, a felzárkózásra. Az általam ismertetett felzárkózási program négyéves periódusa alatt meggyőződésünk szerint lehetőség lesz arra, hogy a legfontosabb jövedelmi csoportok esetében további lehetőségeket, további kedvezményeket biztosíthassunk, és lehetőség lesz arra, hogy az arányos és az igazságosabb közteherviselés érdekében lépéseket tegyünk.
Azt, hogy az elmúlt években milyen lépésekre került sor, néhány tételben szeretném úgy is bemutatni, hogy vizuális kép legyen róla. A minimálbér minden száz forintjából fizetett adó és járulék arányait mutatja a '98. év eleje és a 2004. év közben ez a grafikonsor (Felmutatja.), ami azt jelenti, hogy '98-ban ilyen arányú volt, azaz 11,5 forint volt a minimálbért terhelő adó- és járulékteher, ez a 2002-es kormányváltásra ilyen nagyságúvá változott, tehát 24,5 forintra változott, és sikerült elérnünk 2004-re, hogy 13,5 forintra volt csökkenthető ez a teher.
Úgy gondolom, az általam bemutatott grafikonok híven tükrözik azt, hogy az elmúlt években lezajlott egy tehernövekedési folyamat, és elindulhatott 2002 nyarától kezdődően egy tehercsökkenési folyamat is. Meggyőződésem szerint, mindannyiunk számára, akik a parlamentben döntést hozunk, ez egy rendkívül fontos momentum.
De hogy nem csak a minimálbér környékén keresőkre gondolt a jelenlegi parlamenti többség, azt mutatja a következő grafikonsor, hiszen az átlagos keresetűek által fizetett közterhek arányát is be tudom mutatni. (Felmutatja.) Ez azt jelenti, hogy '98-ban - 68 ezer forintos átlagjövedelem volt - 32,7 forintot viselt teherként száz forint, 2002-re ez 38,3 forintra emelkedett, és 2004-re ez 36 forint alá csökkent. Tehát ez is mutatja, hogy sikerült a korábbi tehernövekedésből tehercsökkenést elérni az elmúlt két évben.
De hogy ne csak a minimálbér környékén keresőkre és ne csak az átlagjövedelem körül keresőkre gondoljunk, hanem ha abban a gondolatkörben is meg akarunk nyilatkozni, hogy vajon az igazságosabb közteherviselést milyennek gondoljuk mi, akkor azt is megmutatom, hogy az átlagkereset háromszorosával rendelkezők vajon milyen adó- és járulékterheket kellett hogy fizessenek. Ez az érték '98-ban picivel meghaladta a 200 ezer forintot havonta; ha az átlagjövedelem háromszorosában gondolkodunk, akkor 42 forint volt ez a teher, amit viselni kellett. Ez 2002-re 367 ezer forint havi jövedelmet jelentett, ez 43 forintra növekedett. (Felmutatja a grafikont.) És 2004-re, ami már 440 ezer forintos havi jövedelemszintet biztosít ebben az esetben, ez 46 forintra emelkedett. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi kormány működése során sikerült abban eredményt elérnünk, hogy az igazságosabb közteherviselés érdekében az alacsony és átlagos jövedelműeknek csökkentek az adó- és járulékterhei, miközben, ahogyan most az imént említettem, az átlagjövedelem háromszorosánál - tehát ez a mostani időszakban, a 2004. évben mintegy 440 ezer forintot jelent - vannak csak növekvő terhek. Úgy vélem, hogy ez az irány és ez az út, amit az elmúlt időszakban sikerült elérnünk, híven tükrözi azt, ami a jelenlegi kormánykoalíciónak, illetve a jelenlegi kormánynak a legfontosabb szándékait jelenti.
A következő időszakban várható lépések kapcsán is szeretnék egy ábrát itt bemutatni. A hétfői nap során vita alakult ki a parlamentben, az ellenzék részéről bizonyos követelőzés volt az irányban, hogy milyen jellegű csökkentések lesznek majd Magyarországon. Ez a grafikon mutatja azt (Felmutatja.), hogy milyen mértékben fog csökkenni az országban megtermelt új értékhez képest az állam elvonása az új értékből. A két szín közül a nagyobbik színsáv az, ami az adócsökkentésre fordítandó értéket jelenti, és a kisebbik az, ami a következő négyéves gazdasági program eredményeképpen a kiadások csökkentését fogja jelenteni.
De hogy ne legyen senkinek se aggálya a tekintetben, hogy ez nem abszolút értékben véve kiadáscsökkentést jelent Magyarországon: miután növekvő gazdaság van Magyarországon, és reményeink szerint éppen az adóintézkedések és más egyéb kormányzati intézkedések eredményeképpen ez a gazdaság a továbbiakban is növekvő pályán halad, mintegy 7000 milliárd forint az a többlet, amit a költségvetés el tud költeni a következő négy év alatt, és ez a 7000 milliárd forint az az érték, amellyel számolhatunk mint a magyar költségvetés többletforrásaival a következő négy évben. Úgy vélem, hogy ez mindannyiunk számára jelentős összeg, mindannyiunk számára megnyitja annak a lehetőségét, hogy nem kell abban gondolkodni, amivel ezt az összefüggést más oldalról nézők szoktak érvelni, tehát nem kell abban gondolkodni, hogy bárhol megszorításokra, bárhol visszalépésre és bárhol kiadáscsökkentésre kellene hogy sor kerüljön.
Racionális gazdálkodásra sor kell hogy kerüljön mindenütt, de a 7000 milliárd forint meggyőződésem szerint kellően nagy szám ahhoz mindenki számára, hogy teljesen világos legyen, az adócsökkentés mellett és a takarékos állam mellett abszolút értékben is lehetőség lesz arra, hogy többletkiadásokat teljesítsen a magyar költségvetés a magyar adófizetők befizetéseiből és a magyar adófizetők érdekében, hiszen mindezek a kifizetések a költségvetésből azt szolgálják, hogy mi itt valamennyien Magyarországon, vállalkozások, adófizető állampolgárok és önkormányzatok és minden más civil szervezet jobb körülmények között legyünk az Európai Unióban sikeresek.
Köszönöm szépen figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.)
