BALOGH LÁSZLÓ
BALOGH LÁSZLÓ
BALOGH LÁSZLÓ (MDF): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Én igazat adok Szabó képviselő úrnak, ez a helyzet valóban méltatlan. Méltatlan azért is, mert egy nap alatt akarja a kormányzó többség áthajtani ezt a határozati javaslatot. (Dr. Pető Iván: Tévedés!) Méltatlan, kedves képviselő úr, Pető képviselő úr, meg fogom hallgatni, ha hozzászól. Tehát méltatlan, hogy az általános vitában öt percre adnak lehetőséget a megszólalásra. Ez méltatlan. Ugyanakkor azt gondolom, hogy ez nem az ellenzék felelőssége, hanem a kormányoldal felelőssége. Ezt a határozati javaslatot be lehetett volna nyújtani már márciusban, és már vége lenne ennek az egész procedúrának, akár a tízmilliárdot is szét lehetett volna osztani.
Ugyanakkor, ha figyeljük, akkor Szabó képviselő úrnak a másik felvetésében nincs teljesen igaza, mert ezáltal, hogy ilyen kevés összeget irányoztak elő a Duna Televíziónak és a Magyar Rádiónak, ez azt bizonyítja, hogy válogatnak; a Magyar Televízió sokat kap, a Duna Televízió keveset, a Rádió keveset, úgy, ahogy ezt tavaly is megszoktuk, és politikai alapon osztják szét ezt a pénzt.
De nézzük csak, hogy mi van a Magyar Rádióban! A Magyar Rádió költségvetése 1994 óta nominális értékben változatlan volt. Ez az idei évre már nem igaz, mert 2004-ben a bevételi oldal körülbelül 1,6 milliárd forinttal csökkent, egyrészt 800 millió forint veszteséget jelentett, hogy mindössze 200 millió forintra csökkent a Danubius Rádió koncessziós díja. A másik 800 millió forintot pedig a költségvetésnek kellett visszafizetni, mert a munkaügyi szabályok változásával meg kellett szüntetni a belső honoráriumokat, így minden dolgozó első pluszmunkáját bér jellegű kifizetésként kellett kiadni, aminek a bérjáruléka évi 800 millió forint. Így gyakorlatilag az intézmény alaptevékenysége lehetetlenült el. Szerkesztőségeket kellene bezárni, jól képzett szakembereket kellene elbocsátani. Ha nem kap pénzt a Magyar Rádió, meg kell szüntetni az idegen nyelvű adásokat, és veszélybe kerülnek a vidéki stúdiók is.
Egyelőre az eladósodás felé menetel az intézmény, a költségvetés az elmúlt években sem az inflációt, sem a fent említett 1,6 milliárdot nem ellentételezte. Így az idén a béremelés nulla százalékos volt, ami a létminimum környékén dolgozó rádiósoknak hatalmas problémát jelent. Beruházásra pedig szintén nulla forint áll rendelkezésre, ami az informatika korszakában nonszensz, hiszen például a memóriákat folyamatosan kellene bővíteni a műsorgyártás során.
Ezért a következőkre lenne szükség: körülbelül 1,2 milliárd forintra lenne szükség, hogy versenyképes jövedelmeket tudjon adni a Rádió. Szükség lenne a munkaügyi szabályok változása miatti 800 millió forintra; ez az összeg egyébként fillérre visszamegy a költségvetésbe, tehát ez csak egy átfolyó tétel. A Rádió művészeti egyesületeinek támogatására - zenekar, énekkar, gyermekkórus, Stúdió 11 - legalább 500 millió forintra lenne szükség a jelenlegi 600 millió mellé. Ez is csak egyfajta jelzés, hogy mennyire lenne szüksége a Rádiónak, mekkora összegre lenne szüksége.
(21.00)
Ezek után még nem említettem, hogy közel 1 milliárd forintra lenne szükség a technikai fejlesztésre, és önök pár száz milliót irányoznak elő. Akkor megkérdezem, Szabó képviselő úr, hol a felelősség, hol az előterjesztő felelőssége, ki akarja megszüntetni a közszolgálatot. Azt gondolom, hogy az önök előterjesztése akarja megszüntetni a közszolgálati Magyar Rádiót.
Sajnálatos módon a Magyar Televízióról és a Duna Televízióról nem tudok most beszélni, mert önök öt percben határozták meg a felszólalás lehetőségét. (Közbekiáltások az MSZP soraiból.)
Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki padsorokban.)
