SÁGI JÓZSEF
SÁGI JÓZSEF
SÁGI JÓZSEF (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Előző felszólalásomat ott hagytam abba, hogy a költségvetési bizottság (Podolák György és dr. Magda Sándor: Kár elkezdeni! - Közbeszólás az MSZP soraiból: Találjál már ki valamit!) javaslata számszakilag miért nem pontos. (Dr. Magda Sándor: Nyakkendő…!) Ez a trehány előterjesztés - mert nevezzük csak trehány előterjesztésnek, ez sajnálatos módon megállapíttatott nemcsak a mi részünkről, hanem kormánypárti képviselők részéről is.
Én nem tudom, hogy a költségvetési bizottságban milyen vita volt. Bár azt mondta Pető Iván elnök úr és azt mondta Kovács Tibor alelnök úr is, hogy megoszlottak a vélemények, azért én kérem, csak egy fél percre hadd dicsérjem meg itt, a nyilvánosság előtt (Dr. Lamperth Mónika: Fontos lenne!) a Szocialista Párt részéről Kósa Ferencet, az SZDSZ részéről pedig Pető Ivánt, akik a bizottsági vitában nagyon határozottan kiálltak amellett, hogy ilyen előterjesztést többet nem szabad a plénum elé vinni. Sajnálatos módon nagyon jó ötleteket kaptunk tőlük, és tiszteletem az elnök úrnak, aki megfelelő kritikával illette a kormánypárti előterjesztést.
Többek között ő mondta, amit egyébként én vallok is (Derültség az MSZP soraiban.), hogy a finanszírozási rendszer nem átláthatatlan, de elfogadhatatlan. Sajnálatos módon ennek az elfogadhatatlanságnak a része az a finanszírozási rendszer, hogy a három közszolgálati médiumot 40-28-24 százalékos arányban támogatják költségvetési pénzből. Tehát 10 milliárd forintot, amit az állami költségvetés megszavazott erre a célra, ilyen arányban kell felosztani. (Dr. Magda Sándor: Nem áll vele szóba senki, csak beszél magával!) A köznyilvánosság szempontjából azonban ez most rendkívül kritikus döntés lenne, hiszen például a Magyar Rádiót ez rendkívül nehéz helyzetbe sodorná. Ebben kétségtelen felelőssége van a részvénytársaság elnökének, csapatának és a közalapítvány korábbi vezetésének is, mert egyfelől nem léptek fel kezdeményezőleg például az ORTT Danubius Rádióval folytatott vitájában való tárgyalásait megelőzően sem.
De nagy a baj azért is, mert mindannyian úgy foglaltak állást, hogy most egy média-költségvetési puccs készül. Hiszen abból a 10 milliárd forintból, amit erre a célra szántak, csak 7 vagy 6 milliárdot próbálnak felhasználni. Mi lett ezzel a maradék 3-4 milliárd forinttal? Amikor mi nemmel szavaztunk a vitában, akkor ez is az érveink között szerepelt, hogy lássuk azt a maradék 3-4 milliárd forintot. Az ilyen típusú pótlólagos juttatás egyébként sem normatív, tehát már az ilyen módon történő kiosztása sem szabályos, de a későbbi kipótlása pedig még kevésbé az.
Ami viszont hatalmas előnye volt ennek az előterjesztésnek, az a Magyar Televízió tájékoztatója volt, amelyben három ízben is javasolták, hogy térjünk rá egy új EU-konform normatív finanszírozási rendszer kidolgozására. Ez úton szeretném felhívni a tisztelt kormánypárti képviselők figyelmét, hogy most is, holnap is, holnapután is, mi bármikor állunk elébe - most talán kevésbé - egy új médiatörvény kidolgozása megbeszélésének. Ilyennek azonban eddig jelét sem tapasztaltuk. Ha egy ilyen médiatörvény-koncepció előttünk állna, és nem az internetről tájékozódnánk, sokkal könnyebb szívvel szavaznánk meg az előterjesztéseket. Valószínűleg ebben egyébként kormánypárti képviselők is egyetértenek. Az 1996-os I. törvény sajnos nem állta ki az idő próbáját, és úgy látjuk, hogy minden egyes későbbi ilyen javaslat sajnos aknát rejt, és valószínű, hogy rá fogunk lépni mindannyian.
Végezetül nagyon szeretnénk azt kérni, hogy a kormánypárti képviselők, miután nagy kegyesen hajlandók most ezt a javaslatot megszavazni esetleg, ha többen lesznek, mint amennyi kell, akkor fogadják el módosító indítványainkat, mert higgyék el, ezek egytől egyig a közszolgálati médiumok minőségi munkájának feljavítását szolgálják.
Előre is bízva támogató javaslatukban, köszönöm figyelmüket. (Szórványos taps a Fidesz soraiban. - Dr. Magda Sándor: Vastaps!)
