DR. LENKOVICS BARNABÁS
DR. LENKOVICS BARNABÁS
DR. LENKOVICS BARNABÁS, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa: Tisztelt Országgyűlés! Szerénytelen volnék, ha nem mondanám, hogy nagyon jólesett hallani a sok dicsérő szót, főleg azért, mert további ösztönzést ad, biztatást jelent, hogy az az út, amin most félidős ombudsmanokként járunk, helyes, azok az irányok és módszerek, amiket személyiségünk függvényében választottunk és formálunk, helyesek, jó irányok és jó módszerek. Konkrét megjegyzést csak néhány kérdéshez fűznék.
A kárpótlási ügy a rendszerváltás utáni másfél évtized egyik óriási jelentőségű ügye. Egy fél évszázados történelmi sérelemtömeg orvoslásával próbálkozott a Magyar Országgyűlés, de szinte lehetetlen feladatra vállalkozott, mert történelmi sérelmeket csak maga a történelem képes begyógyítani, ezeket pénzzel nagyon nehéz kárpótolni. Mégis, amennyire a jogi lehetőségek, de még inkább a pénzügyi lehetőségek módot adnak, azt az állampolgárok mind a mai napig igénylik, és ha igénylik, akkor az igényükre oda kell figyelni. A mezőgazdasági szövetkezeti üzletrészeknél tehát az volt a lényeg, hogy az egész kárpótlási szisztémába illesztve és analógiaként felhasználva próbáltunk javaslatot tenni a még ki nem fizetett üzletrészek vonatkozásában. Onnan vettük ezt az 500 ezer forintig teljes és afölött 30 százalékos hányadban történő kifizetést. Ugyanakkor tudtuk, hogy többet kérünk, mint amennyire a nemzetgazdaság pillanatnyi helyzete lehetőséget ad, de nekünk ennyit kellett kérnünk. A politikán múlik a további teljesítés mértéke.
Én magam is az interneten olvastam egy rövid hozzászólásban a köldökzsinórvér-ügyről. Egy chatelő azt írta, most értettem meg igazán, hogy mi is az az ombudsman, és miért van rá szükség; úgyhogy ilyen értelemben ez egy nagyon sikeresnek mondható megszólalás volt. A legfrissebb híradás szerint ez most az OEP finanszírozásában Miskolcon beindult magyar keretek között, és nem svájci, belga közreműködéssel 300 ezer forintért, hanem 100 ezer forint alatt.
A harmadik megjegyzésem a kispostákhoz kapcsolódik. Örülök Hargitai úr kiegészítésének, mert Lezsák úr valóban egyoldalúan fogta ezt föl, amikor csak azt idézte, hogy önmagában a kisposták bezárása nem alkotmányellenes. Ráadásul egy európai uniós jogharmonizációs kötelezettség része, és ott 2 ezer lakosig ajánlják a mobil postákat. A Magyar Posta csak hatszáz lakos alatt élt ezzel a lehetőséggel. De én valóban még arra is azt mondtam, hogy egy szélesebb és több összetevős játékban az sem feltétlenül igaz, hogy ez nem okoz esélyegyenlőtlenséget és hátrányos megkülönböztetést, sőt az ajánlásommal egyidejűleg már információm volt arról, hogy a Hírközlési Minisztérium a helyi önkormányzatokkal összefogva ezeknek új funkciót kíván adni, és úgynevezett kommunikációs végpontokká kívánja fejleszteni, így az a megfogalmazás, hogy a vasút meg a posta összekötötte az isten háta mögötti kistelepüléseket is a nagyvilággal, most új értelmet és új technikai lehetőséget kapna.
(14.40)
Ezt kifejezetten ajánlottam a bezárás helyett a Magyar Postának is, meg főleg a hírközlési miniszter úrnak és az esélyegyenlőségi miniszternek.
A Zengő-ügyhöz annyit, hogy nekem az egyik külön sikeres eleme ennek az ügynek, hogy Persányi miniszter úr meghívott, és egy nagyon hosszú és nagyon alapos személyes beszélgetésben kikérte az álláspontomat, illetve megkért, hogy fejtsem ki részletesen az álláspontomat, és úgy érzem, hogy ha az Országgyűlés csak közjogi értelemben miniszteri ranggal ruházta fel az ombudsmanokat, akkor jó volna, ha a miniszterek, azaz a végrehajtó hatalmi ág képviselői ehhez méltó módon vennék igénybe az ombudsmanok közreműködését azért, ami közös érdekünk és ügyünk, hogy a jogállam zökkenőmentesebben, az alkotmányos értékrend követelményeinek megfelelően működjön. Ezt sem azért említettem, hogy büszkélkedjek vele, hanem azért említettem, mert a honvédelmi miniszter úr nem hívott meg, sőt a tábornok urak sem hívtak meg, akik még inkább rászorultak volna arra szerintem, hogy részletesen is kifejtsem az ez irányú álláspontomat. Most pedig azért hoztam ezt szóba leginkább, mert én is tegnap olvastam az újságban, hogy létrejött ez a bizonyos kormányszintű vegyes bizottság szakértőkből és a többi. Nagyon remélem, hogy meg fognak hívni.
Még egyszer szeretném megköszönni a szép szavakat, a biztatást, és azt tudom ígérni, hogy ezt az emberi jogi szószólói, néha a hatáskörünk szűkre szabott korlátait feszegető gyakorlatunkat folytatni fogjuk.
Köszönöm.
