DR. VIDORNÉ DR. SZABÓ GYÖRGYI
DR. VIDORNÉ DR. SZABÓ GYÖRGYI
DR. VIDORNÉ DR. SZABÓ GYÖRGYI, az egészségügyi bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Biztos Urak! Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és helyettesének J/8927. számú, valamint az adatvédelmi biztos J/8929. számú, a 2003. évi tevékenységükről szóló jelentését az egészségügyi bizottság május 11-én tárgyalta. A bizottság az általános vitára való alkalmasságról döntött, és a szavazás eredménye mindkét esetben egyhangú igen volt.
A bizottság ülésén elhangzott, hogy a 2003. évben az egyetlen olyan bizottság voltunk, amelyik az akkor aktuális három komoly ügyet, amelyet Lenkovics úr vizsgált, napirendjére tűzte, a biztos urat meghívta, és a kérdéseket érdemi vita keretében beszélte meg. Örömmel hallottam most a beszámolóban, hogy a jó példa követésre talált, és remélem, így is folytatódik.
(13.20)
Figyelemreméltó, hogy az egészségügyet érintő panaszok száma két és félszeresére emelkedett: 2002-ben 86, 2003-ban már 201 volt. És bár ebben a jelenségben az is benne van, hogy az állampolgárok eredményesebben élnek a törvényben biztosított panaszjogukkal, és az is benne van, hogy az országgyűlési biztosok ismertsége és az irántuk megnyilvánuló bizalom növekedett, tudomásul kell vennünk, hogy egyértelmű jelzést kaptunk: sok a gond és a panasz az egészségügyi ellátórendszerrel kapcsolatban.
Ebben fogalmazhatjuk meg az ombudsman intézményének lényegét: mint egy tükör, jelzésértéke van, és inspiráló hatása kell hogy legyen a változtatásra.
Örvendetes tény, hogy az ombudsman ajánlásainak fogadtatása túlnyomó részben eredményes. Ennek következtében a jelentés konkrét sikerekről is számot adhatott. Így például a mentőautó immár igénybe veheti a buszsávot anélkül, hogy bírságolástól kellene tartania, vagy hogy a kórház területére gépjárművel történő behajtás esetében a húsz megszólított megyei, illetve fővárosi önkormányzat közül 18 már első menetben elfogadta az ajánlást, és rendeletalkotási napirendjére tűzte a kérdést. De nemcsak ajánlás, hanem országgyűlési biztosi állásfoglalás nyilvánosságra hozatalára is sor került két esetben. Az egyik a kötelező védőoltások szülők általi megtagadásával, a másik az orvosi kérdőívekkel volt kapcsolatos. Az adatvédelem területéről pedig a bizottság a hatáskörébe tartozó, egészségügyet érintő kérdésekre koncentrált természetesen, és Péterfalvi úr szóbeli kiegészítése is ebben a körben mozgott.
Az egészségügyi adatok kezelését érintő beadványok száma 2003-ban mintegy háromszorosára emelkedett, ami akkor is figyelemre méltó, ha száz alatt maradt az összes beadvány. Azonban a beadványok száma jelzi, amit az imént elmondtam, hogy rendkívül ügyesen és helyesen érvényesítik a jogaikat a betegek és az állampolgárok; és hogy nagyon eredményes volt az a munka, amit elkezdett a biztosok hivatala, hogy propagálta magát, megmutatta magát az embereknek, szórólapot küldött ki, tehát megmutatta, hogyan is kell érvényesíteni ezeket a jogokat.
Sok olyan esetet vizsgált az adatvédelmi biztos úr, amely mind az állampolgárok, mind pedig a politika által kiemelt figyelemmel kísért kérdések voltak. A beadványok érintették többek között az egészségügyi adatok megőrzését, bizonyos adatkérések jogszerűségét, a születési rendellenességek nyilvántartását, egyes technikai eszközök alkalmazásának lehetőségét és feltételeit egyaránt.
Összefoglalóan: az egészségügyi bizottság megállapította, hogy mindkét jelentés rendkívül alapos, körültekintő és tartalmas munka volt, amely ki is jelöli a kívánatos változtatás irányát, és ezzel mindannyiunk segítségére is szolgál egyben. Ezért általános vitára és elfogadásra mind a két javaslatot tisztelettel ajánljuk az Országgyűlés számára.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP soraiból.)
