BALOGH LÁSZLÓ
BALOGH LÁSZLÓ
BALOGH LÁSZLÓ (MDF): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Én a 6. számú módosító javaslathoz kívánok hozzászólni, amit én adtam be. Ennek az a lényege, hogy legalábbis csökkentenénk a közvetlen függést a kormány, a kormánypártok, a kormánypárti képviselők és a Televízió, a Rádió és a Duna Televízió között. Én ugyanis azt javasoltam, hogy a teljes elkülönített 10 milliárd forintot most osszuk szét, és ne várjunk arra, hogy egy hónap múlva, két hónap múlva - annak fényében, hogy ez a két televízió és a Rádió hogyan szolgálja ki a kormánypárti többséget - újabb adományokkal folytassuk azt a munkát, folytassuk azt a tevékenységet, amelyet eddig is folytattak a kormánypártok.
Vissza szeretnék utalni arra, hogy az elmúlt időszakban büntették a Duna Televíziót és büntették a Magyar Rádiót. Azt hiszem, a mostani előterjesztés is aránytalanul keveset juttat a Magyar Rádiónak és a Duna Televíziónak, ugyanakkor viszont a valós igényeket alátámasztó Magyar Televíziónak sem oldja meg a helyzetét, különös tekintettel arra, mert az elkövetkező hetekben - gondolom, nem árulok el újdonságot - európai uniós választások lesznek, amely mind a háromnak - tehát a két televíziónak és a Rádiónak - a büdzséjét is meg fogja terhelni, hiszen ilyen időszakban sokkal költségesebben kell, illik méltó módon ezt a választási eseményt közvetíteni.
Ugyanakkor szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy olimpiai évben vagyunk, ami csak a Magyar Televízió számára közel 5 milliárdos kiadást jelent. Ilyen körülmények között a javaslatom arról szól, hogy a 10 milliárdot most osszuk fel, a magyar parlament most ossza ki, amelynek eredményeként az olimpiára való tekintettel is 5 milliárdot kapjon a Magyar Televízió, kapjon 3 milliárdot a Magyar Rádió és 2 milliárdot a Duna Televízió. Ennek az az oka, hogy a Magyar Rádió az elmúlt időszakban folyamatosan alul volt finanszírozva. Ennek az az oka, hogy a Magyar Rádióban körülbelül 800 millió forint hiányt eredményezett a tavaly elfogadott törvénymódosítás, miszerint a rádiós kollégák, ha a munkaidejükön túl pluszmunkát végeztek, azt be tudták számlázni.
Jelenleg ez a folyamat az elfogadott törvénymódosítás miatt nem valósítható meg, ezért plusz közterheket kellett befizetni, ami 800 millió forintot jelent. Ezenkívül a Magyar Rádióban a magasan kvalifikált munkatársak a töredékét keresik annak, mint amit egy kis kereskedelmi rádióban keresni lehet. Akár egy helyi kereskedelmi rádióban is többet lehet keresni, mint a Magyar Rádióban. A Magyar Rádió művészeti csoportjai méltatlanul kevés forrást kapnak. Azt hiszem, aki ma Magyarországon hallgatja a Kossuth Rádiót, tudja, hogy itt ez az összeg, az általam megemelt összeg is csak a közvetlen tűzoltásra elegendő a Magyar Rádióban.
A Duna Televízió az elmúlt időszakban nagyon nagy munkát végzett. Kivívott egy olyan európai uniós tekintélyt saját magának és Magyarországnak is, amelyet eddig egyetlen magyar médiának sem sikerült. Azáltal, hogy végre megjelent egy magyar televízió a tengerentúlon is, ez mindenféleképpen azt jelenti, hogy most már azok számára is hozzáférhető a Duna Televízió, akik eddig csak szerették volna látni. Ez is pluszterheket jelent.
Úgy gondolom, ha komolyan vesszük, hogy minél kisebb legyen a konkrét politikai kötődés a médiafinanszírozás és a politika között, akkor - bár nem értünk egyet ezzel a szétosztással - a rendelkezésre álló teljes összeget most kellene szétosztani.
Köszönöm szépen.
