DR. VERES JÁNOS
DR. VERES JÁNOS
DR. VERES JÁNOS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Nagyon röviden szeretnék három dologra reagálni.
Az első: köszönöm szépen a vezérszónoklatokban elhangzott véleményeknek azt a részét, amely támogatta és időszerűnek, szükségszerűnek tekintette a szabályozás legtöbb elemét. Nyilvánvaló volt számomra, hogy lesz néhány elem, amelyben vita fog közöttünk kialakulni. Azt gondolom, vannak olyan érvek, amelyeket érdemes lesz a bizottsági vitában és másutt megfontolni, a törvényjavaslatban szereplő azon módosító javaslatok kapcsán is, amelyek még nem tűnnek a törvényjavaslat szerves egészének - ahogy azt Dancsó képviselő úr vezérszónokként megfogalmazta -, de meggyőződésem szerint vannak elég jelentős gazdasági érvek amögött, hogy a javaslatnak ezek a részei is elfogadásra kerüljenek. Egyébként pedig a Ház valamennyi frakciójának a megértését kérem, mert való igaz, hogy miután köttetett egy megállapodás, ez volt az a törvényjavaslat, amelynél logikusnak tűnt - mert ez még időben elfogadásra kerülhet a parlamentben -, hogy a költségvetési törvény július 1-jétől szükséges és mindannyiunk által támogatott módosítását beterjesszük, és annak az elfogadását kérjük a Háztól, hiszen ez a közszférában többletkifizetések lehetőségét fogja megalapozni.
Még két konkrét dologra szeretnék reagálni. Örülök annak, hogy Lezsák képviselő úr úgy fejezte be a hozzászólását, ahogyan befejezte, nevezetesen, hogy nem tud benyújtani módosító javaslatot, viszont kéri, hogy oldjuk meg a dolgot. Nos, azért nehéz megoldani azt a dolgot, amit a képviselő úr felvetett, mert elég nehezen korlátozható a gazdálkodó szervezeteknek az a köre, amelyek érintettek, hiszen nemcsak bankokról van szó, hanem más, pénzzel foglalkozó intézményekről is, amelyeknél ez a lehetőség adott. Mert ha korlátoznánk, akkor csak és kizárólag egyfajta blankettaszerződéses rendszert lehetne lehetővé tenni vagy megengedni, miközben nyilvánvalóan üzleti döntés alapján meg kell adni a lehetőségét annak, hogy bizonyos esetben az általános feltételektől eltérő módon szabályozzák a szerződéskötés feltételeit. Tudom, hogy ez nagyon kényes terület, főleg, ha a politika közelében mozgó személyek ennek a szerződő alanyai, illetve ha más közismert személyeket érint a dolog.
(18.40)
Volt erre példa az elmúlt években, nem akarok erre természetesen most hivatkozni, és mindenképpen szerencsétlen, ha ilyenek borzolják a közvélemény ítéletalkotását. Ugyanakkor nehezen tudom elképzelni azt, hogy valamely gazdálkodó szervezet a saját maga döntése alapján ezzel a lehetőséggel törvényi korlát miatt ne élhessen. Az én ismereteim szerint más országokban is - európai uniós országokra gondolok most elsősorban természetesen - adott a lehetősége annak, hogy ha akarnak élni ilyen jellegű intézetek ilyenfajta megoldással, akkor élhessenek. Abban véleményazonosság van közöttünk ugyanakkor, de szerintem ezt a mai jogrend alapvetően biztosítja is, hogy ha ebből valakinek extrabevétele származik, akkor természetesen ez legyen az adószámításnál adóalapként figyelembe veendő extrabevétel, és mindenki adózzon utána, ha ennek olyanfajta konzekvenciái vannak, még egyszer mondom, hogy ez kiemelt hozamot jelent az illető, akár cég, akár magánszemély számára.
Horváth képviselő úr hozzászólásához is szeretnék egy témakörben kapcsolódni, ez pedig az a témakör, hogy szerintem a Háznak mind a négy frakciója egyetért abban, hogy ha lehet, akkor minden törvényhozási eszközt alkalmazzunk annak érdekében, hogy az ingatlanszövetkezetek körül kialakult bizonytalanságot és a számos visszaélés lehetőségét a törvényalkotás eszközeivel szüntessük meg, vagy zárjuk be az esetleg meglévő kiskapukat. Ha ebben a képviselő úrnak lesz módosító javaslata, akkor megígérem, hogy a szakmai keretek figyelembevételével mindenképpen szeretném, ha támogathatnánk, már csak azért is, mert szeretném azt is ennek kapcsán megemlíteni, hogy semmiképpen nem lenne jó, ha nem szakmai, hanem bármifajta más politikai elv alapján próbálnánk megközelíteni ezeknek a kiskapuknak a bezárását. Tehát amit ebben a dologban meg lehet tenni, azt én nagyon szívesen veszem, ha még akár módosító indítványként is fel fog merülni a következő időszakban.
Az előkészítés során eddig láttuk a lehetőségeknek a határát. Ha ebben vannak olyan javaslatok még a képviselők részéről fölvetve, amelyek tovább növelhetik a biztonságát a befektetőknek - azon túl, hogy valószínűleg mindannyian egyetértünk azzal, hogy irreálisan magas hozamígéreteknek senki ne higgyen Magyarországon, megtiltottuk már korábban az ilyen jellegű hirdetmények közzétételének a lehetőségét, éppen ezért mindenki, aki ebben a kérdésben megkérdezett, legyen az kormánypárti vagy ellenzéki, nyilván akkor válaszol felelősen, ha azt mondja, hogy nem szabad ezeknek a hozamígéreteknek hinni senkinek sem, mert nyilvánvalóan csodát nem lehet tenni, csodát a befektetési piacon sem tud tenni senki, ebből következően, ha extra magas hozamot ígérnek, akkor amögött valami gyanús dolgot lehet sejteni, és valószínűleg ez nem a biztonságos befektetés kategóriájába tartozó kérdés -, én biztatom az ellenzéki és a kormánypárti képviselőket is, hogy ha ezekben a kérdésekben van további módosításuk, akkor tegyék ezt meg, mert meggyőződésem szerint az irány, amelyet a törvényjavaslat most tartalmaz, jó irány, ha ezt tudjuk még szélesíteni, akkor szívesen együttműködünk ezekben a dolgokban. Bízom abban is, hogy a most elhangzott kritikák után is lehetőség lesz arra, hogy nagy többséggel fogadja el majd a parlament a javaslatot.
Köszönöm a hozzászólásokat és a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban. - Szórványos taps az MDF soraiban.)
