SZABÓ LAJOS
SZABÓ LAJOS
SZABÓ LAJOS, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! Államtitkár Urak! A pénzügyi szolgáltatásokhoz kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat több nagy pénzügyi törvény közepesebb, apróbb módosítását tartalmazza: a benyújtott törvényjavaslat közepesen módosítaná a hitelintézetekről, a jelzálog-hitelintézetekről, a tőkepiacról, valamint a biztosításról szóló törvényeket; másrészt kisebb módosításokat, pontosításokat javasol az MFB-ről szóló törvényben, az Eximbankról, a privatizációról, illetve a költségvetésről szóló törvényekben.
A módosítások indoka többes, hiszen az ország pénzügyi tárgyú törvényeinek nemcsak az EU-szabályozás ad új keretet, hanem a dinamikusan fejlődő pénz-, befektetési és tőkepiac is megköveteli a törvény kellően rugalmas, a piac kihívásaira és váltásaira reagáló megváltoztatását. Az említett piacok egységesedése és összefonódása is magyarázza azt, hogy a jelen törvényjavaslatban módosuló jogszabályváltozások átfedik és támogatják egymást. És akkor nézzük sorba a törvényeket!
A hitelintézeti és tőkepiaci törvényekhez kapcsolódó módosítási javaslatok döntően a betétbiztosításhoz, a fióktelepekhez, a könyvvizsgálói tevékenységhez, valamint a magyar nyelvű tájékoztatási kötelezettséghez kötődnek. Az Európai Unió egységes belső piacához történő csatlakozással összefüggésben kiemelt fontosságú az ügyfelek érdekeit védő szabályozási elem, mely szerint a pénzügyi intézmények kötelesek magyar nyelven rendelkezésre bocsátani az általános szerződési feltételeket, a kamatokról, díjtételekről szóló tájékoztatót, az üzletszabályzatot, a számlatulajdonosok számlaforgalmáról szóló kimutatást, valamint a betétbiztosítási kérdésekről szóló tájékoztatást.
A javaslat egyik fő eleme az OBA-hoz kapcsolódó szabályok pontosítása. Ennek keretében rögzítésre kerül, hogy egy harmadik országbeli hitelintézet fióktelepe abban az esetben mentesül a magyarországi alaphoz történő csatlakozás alól, ha rendelkezik az uniós előírásoknak megfelelő betétbiztosítással.
Egy részben hiányos, illetőleg félreérthető szabályozási pont korrigálásával a hitelintézeteknél, illetőleg az alapoknál a feladatát ellátó könyvvizsgáló a legfeljebb ötéves megbízását követő három év elteltével újra végezhetné a könyvvizsgálói tevékenységét.
Egy, a felügyeleti díjat is érintő előírás módosul, amely alapján az európai uniós székhellyel rendelkező pénzügyi intézmény fióktelepe is köteles lesz a jövőben felügyeleti díjat fizetni.
A hitelintézeti és tőkepiaci törvényeket egyaránt érinti a titokra vonatkozó szabályozás. A banktitok tekintetében az adatvédelmi szabályozás fenntartása mellett egy akceptálható igényt kielégítő változás következik be, azaz ha valaki kezességet vállal a hitelintézet felé egy kötelezettség esetén, akkor ezen személy megtudhat a banktitok sérelme nélkül adatokat az adós kötelezettségének összegére, esedékességére vonatkozóan.
A következő a jelzálog-hitelintézetről szóló törvény, amelynek néhány módosításáról egy-két gondolatot. Ezen törvény módosításának a legfontosabb eleme az úgynevezett származtatott ügyletekre vonatkozó kiegészítés, amelynek indoka az, hogy a hazai tőkepiac korlátozott mérete miatt a magyarországi intézményi befektetők lassan betöltik a befektetési szabályok jelzáloglevelekre vonatkozó limitjeit. A megoldást a devizában denominált külföldi jelzáloglevél kibocsátása jelentheti: a jelzálog-hitelintézetnek a devizában kibocsátott jelzálogleveleket az árfolyamkockázat kezelése érdekében deviza-csereügylet alkalmazásával forintosítania kell. A törvénymódosítás lehetővé teszi, hogy e származtatott ügyleteket, valamint a jelzáloghitelekre kötött származtatott ügyleteket a jelzálog-hitelintézet figyelembe vegye a jelzáloglevelek rendes fedezetének meghatározásakor.
A biztosítási törvény módosításának elsődleges indoka az, hogy az alkalmazásra való felkészüléskor több ellentmondás jelentkezett, amelyek korrigálásra, illetve pontosításra szorulnak. A Bit. módosítására vonatkozó javaslatok túlnyomó többsége pontosítás, kiegészítés, fogalommeghatározási, szerkesztési, hivatkozási pontosítás. Ezek külön-külön nem nagy horderejű problémák, de összességükben már indokolják a törvény módosítását. Jelentős számú módosítás érinti a fogalmak meghatározását, a biztosításközvetítők tevékenységének pontosítását, a rájuk vonatkozó regisztráció kialakítását és a képzésük feltételeinek szabályozását.
Szintén pontosítás történik némely Európai Unióval kapcsolatos részben, főként a határon átnyúló szolgáltatások területén. A gépjármű üzemben tartójának kötelező felelősségbiztosításáról szóló kormányrendelet folyamatban lévő módosítása során merült fel több EU-intézményi és adatkezelési témakör, amelyeket megfelelő módon csak a biztosítási törvény keretén belül lehet rendezni.
A vállalt EU-kötelezettségeknek megfelelően a törvényjavaslat a harmadik országbeli biztosító számára is lehetővé teszi, hogy fióktelep közbeiktatása nélkül viszontbiztosítási, illetve egyes árufuvarozással kapcsolatos biztosítási tevékenységet végezzen. Kiemelendő, hogy mindezek a módosítási javaslatok a piaci szereplőkkel és a jogalkotókkal, a felügyeleti szervekkel az elmúlt hónapok intenzív egyeztetéseinek eredményeképpen jöttek létre.
Az egyéb módosított törvények közül kiemelném az MFB-ről szóló törvényt, amelynek célja az, hogy a Magyar Fejlesztési Bank az állami és önkormányzati tulajdonban lévő vagyon megvásárlásához szükséges hitelek refinanszírozásában is részt tudjon venni. Ezen túlmenően lehetővé válna az is, hogy a fejlesztési, beruházási célú hitelekhez közvetlenül kapcsolódó tartós forgóeszköz-finanszírozást is biztosítani tudja a jövőben az MFB. E javaslat egyben azt is lehetővé teszi, hogy az MFB tulajdont szerezzen az Eximbank Rt.-ben, illetőleg a MEHIB Rt.-ben, ami egyúttal a privatizációs, valamint az Eximbankról szóló törvények módosítását is maga után kell hogy vonja.
A költségvetésről szóló törvény két részben módosul: egyrészt a tavalyi szabályokkal ellentétben a törvény az idén nem tartalmazza a nem állami humán szolgáltatóknak adható diáksport-támogatást, így korrigálni kell ezt a rendelkezést, ami tanulónként 1300 forintot jelent évente; a költségvetési törvény másik módosítása ahhoz kapcsolódik, hogy a közszolgálati sztrájkbizottsággal kötött megállapodásnak megfelelően a kormány kezdeményezi a közalkalmazottak pótlékalapjának emelését 2004. július 1-jétől 17 100 forintról 18 200 forintra.
Tisztelt Képviselőtársaim! Összefoglalva: a javaslatban foglalt módosítások nem jelentenek alapvető változtatásokat, változásokat a szolgáltatások szabályozásában, de több olyan lépés megtételére tesznek javaslatot a törvénymódosításban az előterjesztők, amelyek a piaci szereplők mozgásterét növelik, és lehetővé teszik a piac fejlődéséhez történő rugalmasabb alkalmazkodást. Kérem önöket, hogy az esetlegesen szükséges módosításokkal együtt támogassák, és szavazataikkal tegyék lehetővé a kormány által beterjesztett javaslat elfogadását.
Köszönöm figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)
