DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS
DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS
DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az európai részvénytársaságról szóló törvényjavaslattal kapcsolatban mind a plenáris ülésen, mind a bizottsági munka során olyan hozzászólások hangzottak el, amelyek kiemelték azt a jelentős szerepet, amelyet az új szabályok betölthetnek a magyar gazdaság belső piaci integrációjában. Az európai részvénytársaság valóban egy jellegzetes közösségi jogi képződmény, hiszen lényegi vonásait tekintve valamennyi tagállamban azonos szabályok szerint működhet. Ugyanakkor e társasági forma választása maga is kedvezően hat az integrációra, mivel az Európai Unió tagállamainak területét szinte egységként képes kezelni, elősegítve ezáltal a határokon átnyúló gazdasági, kereskedelmi tevékenységek fejlődését.
(21.30)
A javaslat vitája során elhangzott, hogy sem az európai részvénytársaságról szóló rendelet, sem a hozzá kapcsolódó irányelv nem ad jelentős mozgásteret a tagállami jogalkotónak. Ez valóban így van, ugyanakkor törekedtünk arra, hogy a rendelet felhatalmazásai alapján csak olyan, a gazdasági forgalom biztonsága szempontjából jelentős szabályok kerüljenek megalkotásra, mint például a hitelezővédelmi vagy a kisebbségvédelmi előírások.
Alapvető cél volt, hogy a részvénytársaságok magyarországi alapítását, működését ne terheljük indokolatlan többletkövetelményekkel. Ez a magyar gazdaság szempontjából komoly előnyökkel járhat.
A törvényjavaslattal kapcsolatos kritikai megjegyzések nem annyira az előterjesztett szabályozásra, hanem egyes kérdések rendezésének esetleges hiányára vonatkoznak. Felmerült, hogy számviteli, könyvelési nehézséget okozhat, hogy az európai részvénytársaság alaptőkéjét nem forintban, hanem euróban kell meghatározni. A 2157/2001. számú rendelet kötelező szabályként rögzíti euróban a részvénytársaság alaptőkéjét. Azok a tagállamok, amelyek még nem csatlakoztak a gazdasági és monetáris unióhoz, valóban jogosultak annak előírására, hogy az európai részvénytársaság az euró mellett a tagállami pénznemben is köteles legyen a nyilvántartásai vezetésére, illetve a beszámolók elkészítésére. Ez azonban kettős terhet jelentene e vállalkozások számára, hiszen ezeket a dokumentumokat eurón alapuló számítással mindenképpen el kell készíteniük. Van már példa arra a magyar jogrendszerben, hogy a beszámolókat nem a hazai pénznemben kell elkészíteni, gondoljanak csak a devizakülföldi társaságokra. Véleményem szerint a gyakorlatban ez sem újszerű és problematikus sem lesz.
Kritikaként merült fel az is, hogy a javaslatban nem egyértelmű, miként vonatkozik az európai részvénytársaság munkavállalóira a nemzeti munkajog szabályozása. Véleményünk szerint a normaszöveg teljesen világos a tekintetben, hogy azon munkajogi kérdésekben, amelyeket e törvény nem szabályoz, az európai részvénytársaság belföldön foglalkoztatott munkavállalóira a munka törvénykönyvének a rendelkezéseit kell majd alkalmazni. A más tagállamban foglalkoztatott magyar állampolgárok munkavállalására természetesen ez esetben is az általános szabályok az irányadók.
A benyújtott módosító javaslatok közül a kormány támogatja mindazokat, amelyek összhangban állnak a törvényjavaslat koncepciójával, a tanács rendeletében szereplő jogalkotási felhatalmazásokkal, illetve pontosító jellegűek. Ennek megfelelően elfogadásra javaslom a társaságiadó-törvény és a személyi jövedelemadóról szóló törvény pontosító jellegű, ám a jogbiztonság szempontjából fontos kiegészítését. Szintén támogatandónak tartjuk a csődtörvény időközbeni jogszabályváltozás folytán szükségessé vált kiegészítését, továbbá az európai gazdasági egyesülés székhelyáthelyezésre vonatkozó számviteli szabályok hatálybalépési időpontjának módosulását.
Nem támogatja azonban a kormány a javaslatnak a személyes adatok védelmére és az üzleti titokra vonatkozó kiegészítését. Természetesen ennek nem az az oka, hogy e kérdések szabályozása nem szükséges, hanem az, hogy e szabályozási igénynek már más törvények kielégítően eleget tesznek. Az adatvédelmi törvény szerint személyes adatok kezelésére - így adattovábbításra is - csak törvényi rendelkezés vagy az érintett felhatalmazása alapján kerülhet sor. Május 1-jén hatályba lépett a törvény 9. §-ának új (2) bekezdése, amely szerint az Európai Unió tagállamaiba irányuló adattovábbítást úgy kell tekinteni, mint ha a Magyar Köztársaság területén belüli adattovábbításra kerülne sor. A tagállamok tehát - a módosító javaslat indokolásával ellentétben - nem minősülnek külföldnek. Az Európai Unió adatvédelmi szempontból is egységes térséget alkot. Ebből következően sem mód, sem szükség nincs az európai részvénytársaságra nézve kiegészítő szabályok alkotására, az adatvédelmi törvény garanciális rendelkezései erre az esetre is megfelelően irányadók.
Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat tárgyalása során elhangzottak arra engednek következtetni, hogy a törvény megszületésének szükségessége és haszna vitán felül áll. Az európai részvénytársaság fontos új lehetőségeket nyit meg a vállalkozások számára, ugyanakkor olyan új jogintézményeket is meghonosít, amelyek ez idáig a magyar jogrendszerben ismeretlenek voltak.
Kérem tehát a tisztelt Országgyűlést, hogy a támogatott módosító javaslatok elfogadását követően magát a törvényjavaslatot is szíveskedjenek majd támogatni.
Köszönöm szépen a figyelmet.
