DR. JÓZSA ISTVÁN
DR. JÓZSA ISTVÁN
DR. JÓZSA ISTVÁN, a környezetvédelmi bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Furcsa fölállás alakult itt ki, mert az előttem szóló alelnök úr gyakorlatilag elvette szóbeli kenyeremet, ugyanis nem a tartalmáról beszélt mint a bizottság alelnöke, előadva annak tartalmi elemeit önmagában, bár erről is ejtett szót, hanem az elfogadás körülményeire is részletesen kitért.
Tehát mint a bizottsági többségi vélemény előterjesztője elmondanám, hogy ez a háromszor két év munkájáról beterjesztett vélemény - összevontan terjeszteném elő a két bizottsági véleményt - három különböző bizottsági ülésen került megtárgyalásra, és igen alapos megvitatást nyert. Olyannyira, hogy bizonyos részeihez, ahogy már korábban elhangzott, írásos kiegészítést is kapott a bizottság. És ahogy mondani szokás, a könyveknek történetük van, lassan már a nemzeti környezetvédelmi program teljesítéséről szóló jelentéseknek is önálló történetük kezd kialakulni; arra a megállapításra juthatunk, hogy egyre kiforrottabb és tartalmasabb, jobb jelentések születnek.
Első körben 2000 áprilisában foglalkozott a bizottság a '97-98. évi jelentéssel; gondolom, formai okok is szerepet játszottak abban, hogy erre vissza kellett térni 2003 szeptemberében. A '99-2000. évi jelentést tavaly szeptember 3-ai ülésén tárgyalta a bizottság tartalmában, és ez év február 25-én az időben hozzánk legközelebb lévő 2001-2002. évi jelentést. Mindegyiknél megfogalmazásra került, hogy noha a környezetvédelmi törvény szabályozza ezeknek a jelentéseknek a tartalmát, ugyanakkor valószínűleg a gyakorlat kialakulásának a hiánya eredményezi vagy eredményezte, hogy időben meglehetősen későn kerülnek beterjesztésre, lezárásra ezek a jelentések.
(13.40)
Így viszonylag nagy idő távlatából kell visszatekinteni egy-egy kétéves időszak eredményére.
Ugyanakkor az is megfogalmazódott, hogy gyakorlatilag az a helyes megközelítés, ha magát a környezetvédelmi program teljesítését minden egyes évben egyfajta gördülő elemzésnek, gördülő értékelésnek vetjük alá, mert ez lehetőséget ad az egyik évről a másik évre történő korrekcióra, hangsúlyáthelyezésre, illetve bizonyos dinamika kijelölésére. Tehát én azt a véleményt is szeretném tolmácsolni, amely a bizottságban megfogalmazódott, hogy noha a kétéves időszakokat lezáró jelentések valóban jó egy év késéssel kerültek a bizottság és a parlament elé, ez azzal is összefügg, hogy egyáltalán az ilyen jelentések, amelyek a többpárti demokráciában a parlament jogosítványainak az egyik legexponáltabb érvényesítését jelentik, az elmúlt tíz év gyakorlatában, ahol nagy hangsúlyt kapott az új törvények alkotása, ez a meglévő törvény, meglévő országgyűlési határozatok teljesítéséről szóló ellenőrzési gyakorlat most van kialakulóban. Az, hogy az utolsó jelentést már egyhangúlag tudta lényegében, a tartózkodásoktól eltekintve, elfogadni a bizottság, én úgy gondolom, azt mutatja, hogy jó úton jár ez a megközelítés, ami végül is a parlament ellenőrző szerepét lehetővé teszi.
Összefoglalva a három jelentésről megalkotott többségi bizottsági véleményt: mind a hármat a környezetvédelmi bizottság elfogadásra javasolja.
Köszönöm a szót. (Taps.)
