PETTKÓ ANDRÁS
PETTKÓ ANDRÁS
PETTKÓ ANDRÁS (MDF): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Ahogy a vezérszónoki felszólalásomban is jeleztem, a továbbiakban a teljességre való törekvés nélkül néhány programról szólok, amelyek az elkövetkező időszakok programalkotásában, a környezet állapotának javítását célzó új irányok meghatározásában fontos szerepet kaphatnak.
A jelentésben külön figyelmet kapott az épített környezet védelme program, a nemzeti örökség program, amely az épített és a régészeti örökség állapotának folyamatos javítását célozta. Eredményként mutathatjuk fel, hogy folytatódtak a műemlékek megóvásának, helyreállításának programjai. Több műemlék helyreállítása befejeződött, de tovább folytatódtak a határokon túli műemlékek helyreállítását és a terv készítését megelőző kutatások is. Ugyanakkor a pincerendszerek és a természetes partfalak veszélyelhárítási munkálatai című támogatási programban a tervezett költségvetés fele sem került felhasználásra.
A természetvédelem tekintetében számos program megvalósult, mint például a füves természeti területek védelme, revitalizációja, a közhiteles barlangnyilvántartás megvalósulása, a nemzeti ökológiai hálózati program vagy az érzékeny természeti területek jogi és közgazdasági szabályozórendszerének kialakítása EU-konform módon, az előcsatlakozási támogatások befogadásával. Ezek a megvalósult, illetve időarányosan teljesített feladatok lehetővé teszik további fontos programok módosítását, és a megváltozott körülményeknek megfelelően kevésbé szem előtt lévő, de igen fontos programok felgyorsítását is.
Ugyanakkor nem lehet kritika nélkül megemlíteni, hogy a védett vizes természeti területek revitalizációja vagy a holtágak nyilvántartásának pontosítása és az erdők biológiai sokféleségének emelése területén elsősorban forráshiány miatt a tervezett eredmények jelentősen elmaradtak. Elmarasztalás fogalmazható meg a természetvédelmi őrszolgálat országos létszámának emelése és a kapcsolódó technikai felszereltség biztosítása tekintetében vagy az oktató-, látogatóközpontok, tanösvények létesítése, működtetése tekintetében, annak ellenére, hogy a nemzeti parki igazgatóságok ökoturisztikai kínálata több beruházással is bővült. Mivel a beruházások legnagyobb részt pályázati forrásból valósultak meg, a pályázatok sikeressége, valamint a pályázati rendszerek működési jellegzetességei nagyban befolyásolták a megvalósítás ütemét. A jövőre vonatkozóan a pályázati rendszer átgondolása szükséges, hogy a tervezett források jobban kihasználhatók legyenek.
A tájvédelem területén indított programok közül több nem érte el a szükséges eredményt. Néhány kiemelt jelentőségű arborétum fenntartási és fejlesztési munkái valósultak csak meg. A tervezett tájkataszteri rendszerek kialakítása még mindig csak a kezdeti lépéseknél tart. Az önállóan kezelt hatótényezők közül a 2001-2002. évi végrehajtásról szóló jelentésben a hulladékgazdálkodás programjai kiemelten szerepelnek. Elkészült a hulladéklerakók felmérése és környezeti kockázatbecslési eljárás alkalmazásával azok rangsorolása.
Jelentős eredményként említhető a hulladékhasznosítási program időarányos megvalósulása, de az átrakóállomások kialakításának támogatása is, amelynek során 940 önkormányzat részesült támogatásban. Így közel 340 ezer darab hulladékgyűjtő edényzet beszerzésére nyílt lehetőség, amely több mint egymillió embert érint. A több mint száz új hulladékgyűjtő jármű beszerzésével korszerűbb települési szilárdhulladék-gyűjtés valósulhatott meg.
A zaj- és rezgésvédelem területén folyt zajmérések alapján létrejött adatbázisból ma már pontosabb kép bontakozott ki az első- és a másodrendű főutak átkelési szakaszainak nappali és éjszakai zajszintjéről, ami a jövőbeni utólagos zajvédelmi feladataink meghatározását segíti.
(15.40)
A környezettisztasági programban szereplő feladatok megvalósítása közül több igen kevés eredményt mutathat fel. A mobil laboratóriumnál a felszerelési tárgyak beszerzésére nem sikerült forrást biztosítani, de gondot jelent az is, hogy nem történt előrelépés a veszélyes szennyező forrásokkal való információk teljes körű felmérése tekintetében.
Az ágazatokat tekintve a jelentés több eredményről számol be, így az energetika, az ipar, a mezőgazdaság területén már jelentősebb előrehaladások történtek. Ennek következtében valósultak meg többek között a megújuló energiák hasznosítására készült beruházások, a 600 kW-os szélerőmű Kulcson, a budakerti fahulladék tüzelésű 500 kW-os kazán, a debreceni vízmű szennyvíztelepén keletkező biogáz felhasználásából eredő hulladékhő-hasznosító üzem. A közlekedés, szállítás területén indított programok közül a kombinált fuvarozási módok elterjesztése alprogramban több beruházás készült el. A kerékpárút-hálózat fejlesztése alprogramban két év során 169 kilométer kerékpárút épült meg, és további 60 kilométer önálló kerékpárút a Balaton körül.
A 2001-2002. évi jelentést értékelve további eredményekről beszélhetünk a fővárosi agglomeráció és a Balaton-régió programjainak megvalósulása tekintetében, hasonlóan az NKP megvalósítását szolgáló eszközök esetében is, mint a kutatás, műszaki fejlesztés vagy az információs rendszer esetében. Van azonban több negatív példa is, például a minisztérium K+F feladataira kevesebb pénz jutott, így újra háttérbe szorultak azok a kutatások, amelyek a tárcafeladatok tudományos megalapozottságát segítették volna elő.
Külön kell említést tenni a környezetvédelmi információs rendszer fejlesztése keretében működő programokról. A kidolgozott és működésbe állított környezetvédelmi alapnyilvántartó rendszer kialakításával az egyes szakrendszerek integrációja valósult meg, azonban az egyes szakrendszerek adatgyűjtései, adatállományai nem biztos, hogy megfelelően szolgálják az ország környezeti állapotának folyamatos figyelését.
Nem biztos, hogy azt mérjük, amit szeretnénk, vagy hogy egyáltalán megfelelő mennyiségű és minőségű adatgyűjtő hálózatokkal rendelkezünk. Már korábban is elhangzott, hogy az elemzéshez használt adatok között eltérések vannak, amelyek részben az adatgyűjtés sajátosságaiból vagy a statisztikai mutatók eltérő számítási módozataiból is adódhatnak, emiatt az NKP-ban rögzített célok elérésének megfelelő kiértékelése a környezet állapotának változása tekintetében nehezen valósítható meg egyértelműen.
Tisztelt Országgyűlés! A nemzeti környezetvédelmi program 2001-2002. évi végrehajtásának helyzetéről szóló J/8665. számú jelentés külön érdeme, hogy megkísérelt egy összefoglaló értékelést is adni az utolsó két év eredményeiről, az NKP főbb céljainak teljesüléséről. Az eredmények közül csak néhányat említenék, mind például azt, hogy a levegő minőségében javulás mutatkozik, de a közlekedési eredetű környezetszennyezés mértéke növekszik. A hosszú távú vízminőségi célkitűzés folyóink esetében teljesült, annak ellenére, hogy a Duna teljes szakaszán növekedett az algásodás mértéke, és a Tiszán az oxigénháztartás szempontjából egyes szakaszokon kedvezőbb helyzet alakult ki. Hasonló eredmény a csatornázottság jelentős bővülése, a szennyvíztisztításban a biológiailag tisztított szennyvíz arányának több mint 10 százalékos növekedése.
Az országos környezetvédelmi kármentesítési program végrehajtása hozzájárult az országban fellelhető szennyezőforrások és szennyeződések megismeréséhez és kármentesítéséhez. Megindult a nemzeti agrár-környezetvédelmi program, tovább nőtt az erdőállomány, és folytatódott az erdőszerkezet átalakítása. A természetvédelmi célok összességében teljesültek, annak ellenére, hogy a védett területek arányát nem sikerült a kitűzött célnak megfelelően 11-12 százalékra emelni.
Részleges teljesítésről beszélhetünk viszont a hulladékgazdálkodás területén, annak ellenére, hogy a települési szervezett hulladékgyűjtési célok megvalósultak, a termelési és nem veszélyes hulladékok mennyiségének csökkenése is megtörtént. Nem valósultak meg a régi hulladéklerakók területén a kitűzött célok, annak ellenére, hogy az ártalmatlanítási kapacitások bővítése a terveknek megfelelően haladt.
Jelentős előrehaladás történt viszont a környezetvédelmi intézményrendszer fejlesztése és működtetése területén, valamint a jogharmonizáció terén. A környezettudatos irányítás cselekvési programban megfogalmazott intézkedések a megvalósítás felé tartanak, hasonlóan a környezeti nevelési programban tervezett intézkedések többségéhez.
Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A jelentések a hazai környezetvédelem fejlődése szempontjából fontos időszak, az 1997-2002-es évek munkájáról adnak számot. Összegezve megállapítható, hogy a nemzeti környezetvédelmi program korábban megfogalmazott céljaiból jelentős rész teljesült, vagy éppen befejezés előtt áll. Az előrelépések mindenképpen igazolják, hogy a környezetvédelem területén megtettük a szükséges meghatározó lépéseket. Az elért eredmények mellett további erőfeszítések kellenek több területen is, mint például a levegő tisztasága, a zajvédelem, a hulladékgazdálkodás, a vízvédelem vagy a természetvédelem területén.
A továbblépéshez azonban szükséges egy teljes körű kiértékelő elemzés elvégzése a program hat évéről, melynek alapján megfogalmazhatóvá válnak azok az új, fő irányok, melyek egy nemzeti konszenzus alapján az ország jövőbeli környezeti állapota javítását lehetővé teszik. Mindezekhez azonban elengedhetetlen végre egy alapállapot-felmérés, az ország környezeti állapotának rögzítése. Egy nemzeti konszenzuson alapuló, a környezet állapotát javító, illetve megtartó minimum eléréséhez szükséges új, hosszú távú nemzeti környezetvédelmi program kitűzése csak egy alapállapot ismerete alapján képzelhető el és fogalmazható meg. Ennek során vázolható fel, hogy az ország hová akar eljutni, és ehhez milyen feltételek kellenek.
A Magyar Demokrata Fórum kezdeményezi, hogy egy úgynevezett nulladik alapállapot rögzítése mihamarabb megvalósuljon, és ennek alapján fogalmazódjanak meg az elkövetkező időszakra szóló intézkedési tervek, amelyekhez politikai támogatásunkat is adjuk.
Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Mindezek alapján (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), az általunk vázolt észrevételek, kritikák mellett a Magyar Demokrata Fórum a nemzeti környezetvédelmi program végrehajtásáról szóló jelentéseket az Országgyűlésnek elfogadásra ajánlja, bízva abban, hogy egy nemzeti konszenzuson alapuló, hosszú távú intézkedési csomag összeállítása és annak megvalósítása az ország környezeti állapotának további javítását fogja biztosítani, ezzel is példát mutatva (Az elnök ismét csenget.) az EU-tagországok mellett a később csatlakozni kívánók számára.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps az ellenzék soraiban.)
