TÓTH ISTVÁN
TÓTH ISTVÁN
TÓTH ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A nemzeti környezetvédelmi program 1997-ben országgyűlési határozattal fogalmazódott meg, és hat pontban írt elő a kormány részére feladatokat. Ez a hat pont terjedelmében nem túl nagy, de úgy vélem, hogy az átfogott időszak és a terület nagysága miatt roppant lényeges volt. Roppant lényeges volt azért, mert ez az országgyűlési határozat, ha egy kicsit késve is, de megszületett, és az uniós csatlakozásunkhoz szükséges környezeti állapot elérésében jelentős lépés volt; jelentős lépés, és a napirendünk ennek a jelentésnek a három osztatát tárgyalja. Valójában ezzel együtt a három rész teljesíti a nemzeti környezetvédelmi program I. fejezetét.
Ebben a teljesítésben, gyakorlatilag a bizottsági vitában is sokszor, a monitoring-, illetve a kiindulási adatok és a közbenső adatok, valamint a végállapot adatainak az összevetése tekintetében nagy eltérések mutatkoztak. Mint ahogy előttem képviselőtársaim is ezt fölvetették, valóban kérdéses, hogy most már, a második nemzeti környezetvédelmi program milyen mélységben fog teljesülni, ha a kiinduló állapot nem megfelelő, nem megfelelő a fölvétele.
Mindezek mellett a vezérszónoklatok egyértelműen kiemelték, és jómagam is úgy gondolom, a program teljesítésében az előző két kormány jelentős lépéseket tett; különösen a polgári kormány, amelynek időszakára, '98-2002-re, négy évre hárult a feladatok legnagyobb része.
Mint mindannyian tudjuk, a programok végrehajtása a források biztosításával lehetséges. Azaz, ha bármilyen hangzatos és fontos programot tűz ki az Országgyűlés, források nélkül nem működik. Ez az országgyűlési határozattal létesített program szerencsére, ha nem is teljes mértékű forráslefedettséget, de jelentős forrást kapott. Ez a táblázatokban is kimutathatóan látszik, a kezdeti 100-110 milliárd után a 170 milliárdon végződött 2002-ben, a táblázat egyik olvasatában.
Természetesen a mai magyarországi környezeti állapotok ennél jelentősebb forrás elköltését is lehetővé tették volna, de azt hiszem, hogy a mindenkori költségvetés helyzete ezt jelentősen behatárolja. Sőt, ha a tekintetben vizsgáljuk a nemzeti környezetvédelmi programot, hogy emelkedő mértékű forrásokat kapott, és évről évre bevonhattak területeket, akkor a második nemzeti környezetvédelmi program 2003-ban kezdődő, 2004-ben zajló folyamatai már ezt nem mondhatják el. Nem mondhatják el, mert bizony nemcsak a minisztérium költségvetése csökkent, legalábbis az erre fordítható források tekintetében, hanem egész egyszerűen a fejlesztési irányokban is a környezetvédelmi célok jelentősen visszaestek. Félő, hogy az a vállalás, amely most már mint uniós tagország részére teljesítendő szerződés, nem biztos, hogy sikerül.
Valójában a levegő, víz és talaj vonatkozásában, a környezeti elemek vonatkozásában illik tekinteni a nemzeti környezetvédelmi programra, ugyanis ez a három elem lefedi a teljes program megvalósítását.
(15.20)
A levegővédelem tekintetében volt a legnagyobb, illetve az egyik legnagyobb elmaradásunk. Azt hiszem, hogy a szükséges lépések megtörténtek, de ennek folytatása illő lenne. Szükséges, de nem elégséges, hogy a közlekedés tekintetében jelentős szennyezőkibocsátás-csökkenést lehetett elérni az ólommentes benzin bevezetésével és egyéb környezetvédelmi előírások létesítésével, de nem elégséges, mert ahhoz a nagyvárosi tömegközlekedés fejlesztése lett volna szükséges, ehhez viszont - mint mindannyian tudjuk - Magyarország legnagyobb városa, fővárosa nem volt partner. Nem volt képes a felszíni közlekedésében fejlesztéseket végrehajtani, nem volt képes azt a közlekedési szövetséget létrehozni, amellyel az elővárosi közlekedési rendszerrel csökkenhetett volna a beutazó autók száma, sőt mint tudjuk, inkább a fővárosból kiköltöző népesség száma rontotta ezt a helyzetet; azaz elmondhatjuk azt, hogy Magyarország utóbbi hat-hét évének bizonyos szűk légtisztasági fejlődése, levegővédelmi előrelépése mellett Budapesté jelentősen romlott, azaz a vidéki helyzet javulása hozta ezt a fejlődést.
A másik jelentős légszennyező rendszerek az energiatermelő rendszerek, erőművek. Az erőművi rendszerek korszerűsítése folytán gyakorlatilag megvalósult a tavalyi évben az országban minden nagy erőműnek a retrofit-, illetve légtisztasági előírásainak teljesítése. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a hulladékégetési rendszereink ezeknek a kívánalmaknak eleget tennének, sajnos ez is a fővárost terheli, a főváros levegőjét szennyezi. Azt gondolom, hogy ebben is kései lépések történtek.
A vízvédelem vonatkozása sokkal összetettebb. Mint mindannyian tudjuk, a felszíni vizeink 96 százaléka külföldről, határon kívülről érkezik, éppen ezért ezek védelme egy egészen más technikát kell hogy hozzon, mint a felszín alatti vizeink védelme. A felszíni vizeink tekintetében a nagy tavaink minősége lassan-lassan megüti a jó szintet, sőt a Balaton és más tavak tekintetében ez valóságos, tényleges állapot. Más kérdés a víz mennyisége, de a nagy tavak fürdőhelyei alkalmasak a szabadstrand-üzemeltetésre, míg folyóvizeink partjai nem alkalmasak a fürdőzésre. Ez azt jelenti, hogy folyóvizeink minősége jelentős lemaradásban van, amelynek a további teljesítése a szennyvízcsatorna-hálózatok befejezésével, illetve a közműolló zárásával lehetséges.
Mint ahogy előttem képviselőtársaim is említették, az elmúlt hat évben, illetve '98-2002 között a települések szennyvízcsatorna-hálózatainak fejlesztése jelentős forrásokat és jelentős területeket fedett le. Példaként csak az én választókerületem, a Duna melletti Kalocsa területét említeném, ahol minden évben egy településcsoport szennyvízcsatorna-hálózatát meg lehetett valósítani, még ha védett vízbázis fölött lévő településről vagy nem arról volt szó, akkor is évente egy-egy településcsoport fejlesztése megvalósulhatott. 2003-ban és 2004-ben már nem tudunk előrelépni, holott változatlanul maradt még védett vízbázison lévő település, és azt hiszem, hogy másfelé is ezt tapasztalták, hogy megtört a szennyvízcsatorna-hálózatok kiépítése. Az nem elégséges magyarázat, hogy majd az EU-ból hozunk pénzt, úgy hiszem, hogy ez csak egy elodázása a problémának.
Nem gondolom, hogy azt az ütemet fogja tudni tartani a Medgyessy-kormány, amelyet a polgári kormány alatt el tudtunk indítani. Szerencsésen elindult a közműolló zárása, záródása. Persze, ezt az eredményt most már nehéz lenne lerontani, mert gyakorlatilag a települések, illetve a lakott területek ivóvízellátása szinte eléri a maximumot, tehát tovább már képtelen nyílni az olló felső szára, az alsó pedig majd csak valahogy halad, de az uniós szerződésünkben leírt dátumok, a 2008 és a 2015 a jelenlegi ütem szerint igen-igen nagy csorbát szenvednek, kétséges a teljesítés.
Azt gondolom, hogy sokkal nagyobb erőfeszítés szükséges a tárca részéről, hogy a nemzeti környezetvédelmi program II. fejezetében teljesíthessék a felszín alatti vizek védelmének kritériumait. Mint a jelentés is tartalmazza, az ivóvízbázisaink kritikus helyzetben vannak, mind a parti szűrésű, mind a karsztvizek tekintetében. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Bocsánat, nagyon elkalandoztam. Majd egy következő jelzéssel élni fogok.
Köszönöm szépen, elnök asszony.
