MÉCS IMRE
MÉCS IMRE
MÉCS IMRE, az informatikai és távközlési bizottság előadója: Köszönöm, elnök asszony. A többségi véleményt szeretném ismertetni. Az informatikai és távközlési bizottság megtárgyalta az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény módosításáról rendelkező T/9836. számú törvényjavaslatot, és többségi véleménnyel alkalmasnak tartotta általános vitára.
Az előterjesztő képviselője néhány fontos dolgot mondott el a bizottság ülésén. Többek között azt, hogy a hitelesítési szolgáltatónak a törvénymódosítás hatálybalépésével az előzetes minősítési eljárásra való kötelezettsége megszűnik - ez európai mintára történik -, és csak bejelentési kötelezettsége lesz a hatóság felé. Ezt egy 2003 folyamán elkészült uniós jelentés írja elő számunkra.
Lényeges változás az is, hogy új szolgáltatást vezet be a törvény, az archiválási szolgáltatást, amelynek részletes követelményeit egy későbbi, információnk szerint ez év szeptemberében elkészülő, illetve hatályba lépő miniszteri rendelet állapítja majd meg. E kérdéskörrel kapcsolatban a bizottság részéről felvetődött, hogy komoly átgondolást igényel, hiszen ez esetben óriási adatbázisok alakulnak ki, amelyek sorsáról és hitelességéről gondoskodni kell.
Abban mind a kormánypárti, mind az ellenzéki képviselőtársaim egyetértettek, hogy a várakozásokkal ellentétben az utóbbi két évben az elektronikus aláírás alkalmazása nem a kívánatos mértékben, csak szűk körben terjedt el, és mindenképpen szükség van a tömeges igény életre hívására és elősegítésére.
(10.00)
Az elterjedés egyik akadályaként vetődött fel, hogy a hatályos törvénynek túl szigorúnak tűnik az a része, hogy hol, mikor, milyen aláírást kell használni, túl sok mindent köt minősítetthez. Célként fogalmazódott meg, hogy jussunk el odáig, hogy az önkormányzatok, az adóhivatal, a társadalombiztosítás, a különböző nagy iratforgalmat és adatforgalmat lebonyolító hatóságok képesek legyenek fogadni az elektronikus aláírásokat, és az állami oldal generáljon olyan forgalmat ezen a területen, hogy érdemes legyen, rentábilis legyen az aláírás-hitelesítés folytatása, és annak megfelelően a díjak is csökkenjenek.
Az előterjesztő részéről elhangzott, hogy a hatályos törvény az ágazatokra hárította azt a feladatot, hogy fontolják meg, az elektronikus aláírás elterjesztéséhez milyen módon járulhatnak hozzá. Ezen a törvénymódosítás nem változtatott. Vannak e körben már fejlemények, például az elektronikus cégeljárás elfogadása ide sorolható, és mérföldkő lehet a közigazgatási eljárásról szóló új törvény megszületése, ami a közigazgatásban általános jelleggel fogja lehetővé, illetve kötelezővé tenni az elektronikus aláírás alkalmazását.
Az elektronikus aláírás elterjedéséhez az informatikai bizottság a maga eszközeivel is hozzá kíván járulni. Egyik képviselőtársam javasolta, amivel valamennyien egyetértettünk, hogy a bizottság tagjai vagy akár az Országgyűlés tagjai kaphassanak egy elektronikusaláírás-kártyát, hogy kezdjék kipróbálni és elterjeszteni ezt a folyamatot.
Meg kell állapítani, hogy jelentős konszenzusszellem uralta a bizottság ülését, ezzel is magyarázható, hogy az ülésen a bizottság 6 igen és 5 tartózkodás mellett az előttünk fekvő törvénytervezetet általános vitára alkalmasnak találta. A kisebbségi véleményt képviselőtársam fogja majd ismertetni.
Köszönöm a türelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
