BALOGH JÓZSEF
BALOGH JÓZSEF
BALOGH JÓZSEF (MSZP): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Részben ugyan nem jelentkeztem be, technikai okok miatt, de úgyis hozzászólnék mint a területfejlesztési bizottság tagja.
Tekintettel arra, hogy a területrendezési törvény a területfejlesztési bizottság fő gondozásában került előterjesztésre, és ismerve ennek a történetét, a magunk részéről a régóta élő, tehát az 500 méteres szabály módosítását nem kezdeményeztük. Ez a későbbiekben a környezetvédelmi bizottság részéről került felvetésre.
Az is igaz, hogy a repülőterekre vonatkozó szabály szokásjog alapján, ezt tudomásul véve került be a törvénybe. Mind a két esetben - mint ahogy a puding próbája is az, hogy elfogyasszák - a gyakorlatból, a folyamatban lévő és már elkezdett fejlesztések és a még a későbbiekben szándékolt fejlesztések tükrében számos problémát jeleztek az érintett szervek és a szakemberek. Az egyik probléma tehát az, hogy az EU-s országokban nem 15 kilométeres a repülőtéri védőtávolság, hanem ennél kisebb - itt konkrétan 13 kilométer a javasolt. De ezt semmilyen konkrétummal, mint ahogy Kovács Zoltán bizottsági elnök úr részéről itt elhangzott, nem tudták alátámasztani, ami indokolttá tenné, hogy ezt a 15 kilométeres, nemzetközi méretekben is szokatlan, és az ajánlással sem egyező, hanem annál magasabb védőtávolságot fenntartsuk.
(16.30)
Azt mondom, hogy a környezetvédelem nagyon fontos dolog, de vajon vagyunk-e olyan gazdagok, hogy nemzetközi szabványoknál, szabályoknál szigorúbb szabályokat állítsunk fel önnön magunknak, amikor nálunknál gazdagabb országok is ezekkel a kérdésekkel csínján bánnak.
A másik kérdés viszont az, hogy elkezdődtek itt már fejlesztések, konkrétan az 500 méteres védőtávolság esetében. Vannak olyan városok, ahol az 500 méteres szabályt figyelembe véve készítették elő, eléggé előrehaladott állapotban, az új hulladékgazdálkodási rendszert is figyelembe véve, a korszerű technológiával kialakított hulladéklerakó helyeket. Hát eléggé keresztbe verte ez a váratlan módosítás, az 500 méteres szabály, és bizony semmi nem indokolja, megítélésünk szerint, különös tekintettel, ha alapul vesszük, hogy ma már a hulladékelbánásra vonatkozó legkülönfélébb technológiák rendkívül magas színvonalúak, és komoly garanciát adnak a tekintetben, hogy környezeti ártalmat nem jelentenek.
Ilyen értelemben az 500 méteres szabály visszaállítása célszerű, mivel az 1000 méteres határra történő kitolás számos esetben nagyon komoly, sok száz milliós többletköltséget jelenthet az önkormányzatoknak. De nem ez a fő érv, hanem az a fő érv, hogy az érvényben lévő és alkalmazott technológiák gyakorlatilag biztos garanciát adnak 500 méter esetében is. Azzal az észrevétellel, hogy az ÁNTSZ-nek végül is ne adjunk különleges jogosítványokat, tulajdonképpen teljes mértékben egyetértünk, ezt támogatjuk, ha úgy tetszik, ennyi szigorítás a törvénymódosításban elképzelhető a néhány évvel ezelőtti állapothoz képest. De hangsúlyozom, a fő érvünk az, hogy a gyakorlat próbáját ez a szigorítás igencsak nehezen állja ki. Ugyanakkor meggyőződésünk, hogy a korszerű technológiák szemételbánás esetében megfelelő garanciát biztosítanak.
A repülőtéri védőtávolsághoz még annyit, hogy Győr esetében például egy évvel ezelőtt, még annyi sincs, helyeztük üzembe az új repteret, és a méricskélés során derült ki, hogy az 14,8 kilométerre van a tervezett szemétlerakóhoz, aminek előkészítése már néhány éve folyik. Őszintén megmondom, ez nem okozott volna gondot, 200 méterrel arrébb tenni a kerítést meg a kifutópályát 150 méterrel arrébb, mert terület volt bőségesen. Ez menet közben derült ki, ugyanakkor egy 20 milliárdos regionális program megvalósítását eléggé keresztbe veri, annál is inkább, mert éppen egy ilyen megbeszélésről rohantam ide, ahol a kohéziósalap-támogatás témáját egyeztettük. Egy nagyon feszített ütemterv van, ez az egész dolog felboríthatja. És hangsúlyozom, a nemzetközi ajánlások 13 kilométerre szólnak, de meggyőződésem, hogy esetleg ennél alacsonyabb, kisebb védőtávolság is elképzelhető.
Tehát összességében azzal érvelnék, hogy a gyakorlat, azután a megfelelő nemzetközi szabályok és a környezetvédelmi technológiák valóban ma már jól bejáratott és kellően garantált minősége mindenképpen indokolttá teheti és teszi, hogy a javasolt törvénymódosítást, bizonyos értelemben lazítást végül is a parlament megszavazza.
Köszönöm szépen a figyelmet.
