DR. LAMPERTH MÓNIKA
DR. LAMPERTH MÓNIKA
DR. LAMPERTH MÓNIKA belügyminiszter, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Mindenekelőtt tisztelettel köszöntöm az országos önkormányzati érdekszövetségek vezetőit, polgármester hölgyeket és urakat és az IDEA munkacsoport vezetőjét és tagjait. Köszönöm, hogy elfogadták a meghívást, igazán jó érzés, hogy ilyen figyelem kíséri ezt a meggyőződésem szerint is rendkívül fontos napirendet.
Magyari Zoltán, a közigazgatás történetének kiemelkedő alakja az alábbi gondolatokat fogalmazta meg a közigazgatás modernizációjáról: Közigazgatásunk racionalizálása nemcsak egyszeri munka, hanem állandó célt és speciális módszert igényel. Nem egyszerű empirikus reform, egypár bürokratikus tapasztalatnak vagy ötletnek bravúros érvényesítése, hanem a magyar állam szervezetének elvszerű vizsgálata és üzemének a tudomány eredményeit figyelembe vevő rendezése.
Nos, kormányunk e szellemiségnek megfelelően átfogó programot készített a közigazgatási szolgáltatások korszerűsítéséről, amelynek jelentős állomásához érkeztünk a mai napon. A közigazgatás korszerűsítése egész Európában a társadalmi reformok középpontjában áll. Ahogyan a magyar kormány is, mások is felismerték, hogy nem olcsó, hanem hatékony és takarékos államra van szükség. Színvonalas szolgáltatásokat kell biztosítani az állampolgárok számára, így jó színvonalú iskolákat, hogy gyermekeink versenyképes tudással rendelkezzenek, biztonságot nyújtó szociális ellátást és fejlett egészségügyi hálózatot, fejlett infrastruktúrát, utakat, tömegközlekedést, egészséges ivóvizet, csatornát, gázfűtést, mindezt a kisvárosokban is és a falvakban is, és mindezt hatékonyan és takarékosan.
A kormány a korszerűsítésről szóló, 2003. szeptember 1-jén elfogadott határozatában a közigazgatás átfogó reformját tűzte ki célul, megjelölve az átalakítás négy kiemelkedő pillérét. Egyrészt a közigazgatás területi rendszerének korszerűsítését, ezen belül a kistérségek intézményesítését, a regionális szint megerősítését és az önkormányzati finanszírozási rendszer átalakítását. Stratégiai cél, hogy új szintek kialakítása révén fokozódjék a közigazgatás hatékonysága és szakmaisága. Második pillérként a kormány meghatározta a területfejlesztés modernizációját, harmadikként a szolgáltató állam kiépítését, negyedikként pedig a közszolgálat emberi erőforrásainak fejlesztését.
A közigazgatás modernizálása átgondolt, egymásra épülő döntések, intézkedések sorozata. Meggyőződésem, hogy ezen átfogó munka egyik meghatározó eleme lesz a térségi kapcsolatok erősítése, a kistérségek intézményesítése.
(9.50)
A törvény definiálja a kistérség fogalmát is, amely szerint a kistérség földrajzilag egymással határos, funkcionális kapcsolatot mutató, egy vagy esetleg több központra szerveződött településcsoport, amely a tagtelepülések között lévő kapcsolatok révén lehetővé teszi a térségi feladatok ellátását. A kistérségnek három meghatározó funkciója van. Egyrészt az önkormányzati közszolgáltatási feladatok megoldásának, másrészt a területfejlesztésnek a színtere, harmadrészt pedig a speciális szaktudást igénylő államigazgatási feladatok ellátása történik kistérségi szerkezetben.
Az önkormányzati közszolgáltatási funkciók ellátásának optimális kerete a kistérséget alkotó települési önkormányzatok többcélú társulása. A közigazgatási korszerűsítési folyamat első, kiemelkedő állomása a tisztelt Ház asztalán lévő törvénycsomag, amelynek elfogadása szükséges e komplex társulásos formatörvény alapján történő kialakításhoz. A törvénycsomag azt hivatott biztosítani, hogy önkormányzataink és az államigazgatás az adófizetők pénzével gondosan gazdálkodva, színvonalasabb közszolgáltatást nyújtsanak.
Tisztelt Országgyűlés! Közös büszkeséggel állapíthatjuk meg, hogy a nagy társadalmi és parlamenti támogatással elfogadott rendszerváltó törvények történelmi hivatást töltöttek be. Az is közös felismerés, hogy közigazgatási rendszerünk, mint minden dinamikusan fejlődő, alakuló rendszer folyamatos, időnként reform értékű megújításra szorul. 1990 óta valamennyi kormány birtokában volt ennek a felismerésnek, 1994 óta pedig valamennyi kormány programjában, határozataiban megjelentek azok a korszerűsítési irányok, feladatok, amelyeknek megvalósítását ez a kormány most magára vállalja. Mindez elmondható a reformfolyamat soron lévő feladatáról, az önkormányzatok kistérségi összefogásának megerősítéséről, a többcélú kistérségi társulások létrehozásáról is.
A magyar önkormányzati rendszerben számos alacsony lélekszámú és hátrányos helyzetű vagy kis teljesítőképességű települési önkormányzat működik. Ezek egy része nem képes a közszolgáltatások megfelelő színvonalú, önálló ellátására. Fontos, hogy a legkisebb települések lakosai a helyben nem biztosítható közszolgáltatásokhoz elérhető közelségben és növekvő színvonalon jussanak hozzá; csökkenjen a hátrányos helyzet, mert nemcsak a kormányzás, hanem minden reformelképzelés végső célja és értelme az állampolgárok, az emberek életszínvonalának, életnívójának emelése.
E célkitűzés megvalósulásához a szabad társulás általános elvének megőrzése mellett indokolt a törvény alapján létrehozandó többcélú kistérségi társulás kialakítása. (Közbeszólás a Fidesz soraiból.) Ez azt jelenti, hogy az önkormányzati feladatok egy részét a törvények közvetlenül a kistérségi önkormányzati társulásoknak adják. Továbbra is jelentős felelőssége és befolyása lesz az egyes önkormányzatoknak ezen feladatok ellátására, hiszen a közös felelősséget a falusi és városi polgármesterek közössége viseli majd. Ugyanakkor e társulások működése csökkenti a túlterhelt, alulfinanszírozott települési önkormányzatok terheit, az így felszabaduló pénzt és energiát a helyi ügyek hatékony intézésére, megoldására lehet fordítani.
Három kérdésről indokolt részletesebben is szólni. Az egyik a szabad társulás alkotmányos alapelvének megőrzése. A javaslatban szereplő megoldás nem csorbítja ezt az alapelvet. A helyi önkormányzatok ugyanis továbbra is élhetnek a szabad társulás valóban elvi jelentőségű jogával. Az alkotmány kiegészítése csak kizárólag a többcélú kistérségi társulás törvény által történő létrehozását írja elő, a feladatokkal arányban álló állami támogatás biztosításának kötelezettségével. E megoldás nem csorbítja, hanem kiteljesíti egyébként az általam is igen kiemelten fontosnak tartott települési autonómiát, hiszen a terhek csökkentésével utat nyit az önként vállalt feladatok szélesebb köre előtt.
Az európai önkormányzati rendszerekben is találhatunk hasonló példákat hasonló elvek alapján működő társulásokra. Franciaországban a települési közösségek vagy Olaszországban a területi közösségek rendszere révén jelentős mértékben emelkedett a közszolgáltatások szakmai színvonala és hatékonysága. Ennek a folyamatnak megfelelően múlt év ősze óta Magyarországon is létezik a 168 jogilag lehatárolt kistérség, amelynek most adhat majd első lépésként ez a törvény érdemi szerepet. Szeretném megerősíteni vagy hozzátenni ehhez a gondolathoz, hogy a 168 jogilag lehatárolt kistérség, amelyet kormányrendelettel erősítettünk meg, úgy lett kialakítva, hogy az önkormányzatokkal végigegyeztetve, a velük folytatott érdemi egyeztetés alapján, hiszen már korábban jelezték az önkormányzatok azt, hogy az úgynevezett KSH statisztikai kistérségek nem felelnek meg minden szempontnak, amelyet ők fontosnak tartanak.
Tisztelt Országgyűlés! A második kérdés pedig, hogy miért van egyáltalán szükség ezen új jogintézmény, a törvény által előírt többcélú kistérségi társulás létrehozására. A javaslatban meghatározott törvény erejével létrehozott kistérségi társulás révén biztosítható a hatékony közszolgáltatási rendszer kialakításához szükséges országos lefedettség, az ismétlés nélküli tagság, valamint az átláthatóság és a stabilitás. A többcélú kistérségi társulások létrehozásának előnyei az alábbiakban foglalhatók össze. Ez a megoldás segítséget jelent a szétaprózott önkormányzati rendszer hátrányainak kiküszöböléséhez. Eszköze az indokolatlan területi különbségek mérséklésének, és hosszabb távon teljes körű, színvonalas közszolgáltatási rendszer kialakítását teszi lehetővé minden térségben.
Mindezekkel összefüggésben optimalizálja az intézményi struktúrát, javítja a hatékonyságot, működése révén a felszabaduló erőforrásokat a helyben megoldható problémákra lehet fordítani. Ugyanis a kistérségi társulásokban lévő önkormányzatok együtt vehetik számba a feladatok ellátását szolgáló oktatási, egészségügyi és szociális intézményeket, a helyi igényekhez igazítják, fejlesztik azok kapacitását, át tudják alakítani az intézményi struktúrát, hogy egységes ellátási rendszer jöjjön létre. Egészséges munkamegosztás alakul ki a kistérségen belül, amelynek eredményeként például az egyes önkormányzatok az oktatási, mások az egészségügyi vagy a szociális szolgáltatásokat biztosítják magasabb színvonalon az egész térség szolgálatában. Ebben a rendszerben minden települési önkormányzatnak meghatározó szerepe van, minden település kaphat térségi funkciót és vállalhat szerepet.
A harmadik kérdéskör pedig, hogy a beterjesztett javaslat elfogadásával megnyílik a lehetőség a társulások normatív támogatása, a normatív finanszírozás előtt. Nemcsak a kistérségi feladatok megfelelő színvonalú ellátása lesz biztosított, hanem megoldást nyer az önkormányzati finanszírozási rendszer egyik régi problémája is. E probléma lényege pedig az, hogy ma túlságosan szétaprózott, már-már áttekinthetetlen a normatív állami hozzájárulások rendszere. Pont ezért, mert egyelőre mindezt állami szinten akarjuk szabályozni, és alig van kérdés, amiről helyben dönthetnek az arra legilletékesebbek, ez lesz az önkormányzati finanszírozási reform egyik fontos pillére.
A törvény által előírt többcélú kistérségi társulás léte lehetővé teszi a jelentős és célszerű egyszerűsítést. Ágazatonként egy-egy átfogó kistérségi normatívát lehet bevezetni. Ezek alapját elsősorban a korcsoportokhoz tartozó lakosságszám, a kistérségekhez tartozó települések száma és a jövedelmi különbségek figyelembevétele adja. Ilyen átfogó ágazati normatívák lehetnek a kistérségi igazgatási, informatikai normatíva, a szociális, egészségügyi és gyermekjóléti, kulturális, környezetvédelmi normatíva.
(10.00)
Ugyancsak lényegesen egyszerűsödhet az intézményi férőhelyhez kötött normatívák rendszere is. Ily módon a többcélú kistérségi társulások működési támogatása tizenkét-tizenhárom normatíva útján megoldható - ezt a szakemberek már gondosan számba vették. Ennek révén csökken a forráshiányos, ezzel a csúnya szakzsargonnal élve: az önhikis önkormányzatok száma. A többcélú kistérségi társulások feladat- és hatásköri rendszere fokozatosan, az ágazati törvények felülvizsgálata nyomán alakul ki. Az erre irányuló előkészítő munkálatok jó ütemben zajlanak, a törvénycsomag elfogadása utána pedig kiteljesedhetnek. Hangsúlyozni kell, hogy a törvény alapján létrejövő többcélú kistérségi társulások alkalmasak a kistérségi területfejlesztési feladatok ellátására is, megfelelő fórumot biztosítanak a fejlesztési célú pénzeszközökről történő döntéshozatalhoz is.
Tisztelt Országgyűlés! A javaslatban végleges formát öltött elképzeléseket széles társadalmi, tudományos és szakmai háttérre támaszkodva fogalmaztuk meg. A közigazgatási reform ezen részéért felelős kormánytagként létrehoztam az IDEA-munkacsoportot - felkértem nagy tekintélyű tudósokat és szakembereket -, amely Ágh Attila professzor úr vezetésével tudományosan megalapozta és előkészítette a kormány előterjesztéseit. Az IDEA-munkacsoport javaslatait szakmai-társadalmi vitára bocsátottuk. A magyar közigazgatás történetében példa nélkül állóan széles körű vitában minden érdekeltnek lehetősége volt megfogalmazni véleményét, és örvendetesen sokan éltek ezzel a lehetőséggel, amit ez úton is szeretnék valamennyiüknek megköszönni.
A javaslat mögött bizonyíthatóan széles társadalmi, tudományos és szakmai támogatás áll. A hét országos önkormányzati érdekszövetség közül öt egyértelműen, egy bizonyos feltételekkel támogatta a tisztelt Ház előtt fekvő javaslatot. Külön öröm, és illesse érte köszönet az érintetteket, hogy az érdekszövetségek többsége nemcsak a végső eredmény véleményezésekor, hanem az előkészítés egész folyamatában értékes és felelős segítséget nyújtottak az optimális megoldás kimunkálásához, hozzáteszem: azon érdekszövetség is, amelyik egyébként nem támogatta. Tehát valamennyi érdekszövetségnek szeretném ezt a rendkívül komoly és alapos munkát megköszönni.
Az is sokat mondó tény, tisztelt Országgyűlés, hogy közel hétszáz települési önkormányzat - közülük majdnem négyszáz testületi határozattal - külön is támogatását nyilvánította ki. Ugyanígy járt el közel száz civil szervezet és a Jegyzők Országos Szövetsége is. Ők azt a nyilatkozatot támogatták, ahhoz csatlakoztak, amit a kormány nevében jegyeztünk minisztertársammal, és amelyben megfogalmaztuk az elveket, a célokat és az irányokat, és örvendetesen nagy és széles körű támogatást kapott ez a kormánynyilatkozat.
A tudományos műhelyek közül jelentős segítséget kaptunk a Pécsi Tudományegyetem, a Széchenyi Egyetem, a Budapesti Közgazdaság-tudományi és Államigazgatási Egyetem, a Magyar Közigazgatási Intézet, a Magyar Tudományos Akadémia Politikai Tudományok Intézete munkatársaitól. Külön is köszönetet mondok a Magyar Tudományos Akadémia regionális kutatóközpontjai vezető kutatóinak és tudósainak, Enyedi György akadémikus úrnak, Horváth Gyula főigazgató úrnak, Pálné Kovács Ilona igazgató asszonynak, Rechnitzer János és Csefkó Ferenc igazgató uraknak, és az IDEA-munkaanyagon dolgozó valamennyi szakembernek és kollégának az értékes segítségért.
Nemcsak a tudományos kutatások bizonyították a tisztelt Ház előtt fekvő javaslat létjogosultságát, hanem azokat alávetettük a gyakorlat próbájának is. Ennek érdekében közigazgatási modellkísérleteket indítottunk. A modellkísérletek közül három többcélú kistérségi társulás létrehozására irányul, tehát a komplexitást vizsgálja: Makó, Baja és Marcali városok; míg szintén három kistérség speciális mintaprojekteket valósít meg: Miskolc a nagyvárosi agglomerációt, Tab a közoktatási feladatok kistérségi szintű megszervezését, Zalaegerszeg pedig az egységes, integrált kistérségi-önkormányzati költségvetési-gazdálkodási rendszer megvalósítását vizsgálja. Örömteli tapasztalat az, tisztelt Országgyűlés - a mai világban különösen nagy jelentősége van ennek -, hogy pártpolitikai viták nélkül, kizárólag szakmai szempontok figyelembevételével dolgoztak és dolgoznak a program sikerén MSZP-s és fideszes polgármesterek egyaránt.
Csak a példa kedvéért jegyzem meg, hogy a kistérségi feladatellátás elősegíti azt, hogy mindenki, mire tanulmányait befejezi, legalább egy európai nyelvet beszéljen, és a számítógépet munkaeszközként tudja használni, ezt ne akadályozza a nyelvi labor, a számítástechnika terem vagy a szaktanár hiánya. A cél eléréséhez nem iskolákat körzetesítünk, hanem jogilag lehatárolt kistérségben többcentrumú oktatási szolgáltatást szervezünk, és ez a modellkísérletek során világosan kiderült. Külön köszönöm Tab város fideszes polgármesterének és a térség valamennyi polgármesterének, hogy a gyermekeink számára oly fontos közoktatási modellkísérletet elvállalták. (Taps az MSZP soraiból.)
Az egészségügyi és szociális ellátás terén is vannak kézzelfogható tapasztalatok. A kistérségi szint megerősödése elősegíti, hogy bárki rövid időn belül hozzájuthasson az alapellátáshoz, lehetővé teszi azt, hogy a magasabb színvonalú ellátást biztosító orvosi eszközök is beszerezhetőek legyenek, a fejlesztések összehangoltan történjenek és a szakszerűség is javuljon. Megfelelő együttműködéssel a kistérségekben olyan egészségügyi szolgáltatások is megszervezhetőek, amelyekért ma jóval nagyobb távolságra kell utazni. Gondoljunk például a fogszabályozásra, a speciális szűrésekre, szakrendelésre, és fontos előrelépést jelent a házi ápolás kistérségi szintű megszervezése, az egyedül élő, idős, rászorult emberek jelzőrendszeres szociális gondozása.
Az állampolgárok számára egészen kézzelfogható előnyt jelent, ha a térség egybehangolt fejlesztése eredményeként bővül a kommunális infrastruktúra, kiépülnek a szennyvízhálózatok, a kistérség iparfejlesztését megfelelő úthálózat segíti. A kistérség összehangolt működése segítséget jelent a térség gondjainak megoldásához. Példaként említhető a foglalkoztatási feszültségek hatásos kezelése, amire egy-egy önkormányzat önmaga nem képes, de eredményeket hozhat a kistérségi együttműködésben. A koordinált támogatási rendszer kialakítása, a vállalkozóbarát környezet megteremtése előmozdíthatja e problémák megoldását, ehhez azonban összehangolt fejlesztési elképzelésekre van szükség.
Tisztelt Országgyűlés! Ahhoz, hogy ezek a célok megvalósulhassanak, szükség van a parlamenti ellenzék támogatására, hiszen az alkotmány és az önkormányzati törvény módosításának elfogadása kétharmados többséget igényel. Őszintén remélem, hogy ezt a támogatást megkapjuk. Nem a kormány, hanem ez az ügy, mert ez valóban nemzeti ügy. Mint ahogyan Bibó István is kifejtette: “Az ország területén létező közszolgálatok és közérdekű szolgálatok lehetőleg mindenütt - ahol csak ennek egészen sajátos szakszempontok nem állnak útjában - a területi beosztás egyugyanazon rendszerével dolgozzanak oly módon, hogy egy bizonyos földrajzi pont lakójának lehetőleg ugyanabba a központba, illetőleg különböző szintű és nagyságrendű egységeket figyelembe véve, ugyanazokba a központokba legyen módjában bejárnia mindenféle ügyes-bajos dolgainak intézésére.” Ezen elv megvalósítható, és ezen elv valósítható meg a komplex kistérségi társulások rendszerével.
A kormány és az ellenzék közös felelőssége annak felismerése, hogy a közigazgatási rendszer korszerűsítése valódi nemzeti ügy, és igényli a parlamenti pártok és a kormány egyetértését. A Magyar Köztársaságban a hatékony, eredményes, minőségi szolgáltatásokat nyújtó közigazgatás és a demokratikus kormányzás megvalósítása iránti társadalmi igény kielégítése, meggyőződésem, hogy közös felelősségünk.
(10.10)
Az állampolgárok életminőségének javítása, a közigazgatás által nyújtott szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés esélyének biztosítása érdekében kiemelkedően fontos a települési önkormányzatok között fokozatosan kiépült együttműködés megerősítése és jogi szabályozással való alátámasztása. A kistérség jelenti az egyes emberek által átlátható, megélhető, tágabb környezetet, támogatása és fejlesztése elsőrendű feladat. E felismerések birtokában kell közösen döntenünk a közigazgatási szolgáltatások korszerűsítési programjáról, amelynek kiemelkedő állomása és egyben első törvényalkotói lépése a törvény által előírt többcélú kistérségi önkormányzati társulások létrehozatala.
Tisztelt Országgyűlés! Ismerem a bizottságban lefolyt vitát, és természetesen jól ismerem a hosszú és tartalmas egyeztetést. Tudom, hogy sok kérdés felmerül még önökben, ezért kérem azt, és őszintén reménykedem abban, hogy egy tárgyszerű, ennek a valóban fontos nemzeti ügynek a megoldását szolgáló érdemi, konstruktív vita folyik le az Országgyűlésben, én ezen meggyőződésem és reményem birtokában teszem a tisztelt Ház asztalára és ajánlom elfogadásra ezt a törvénycsomagot.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)
