KISS PÉTER
KISS PÉTER
KISS PÉTER, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Köszöntöm önöket ezen nagyon fontos törvény általános vitájának megkezdésekor. Külön is köszönöm, hogy az országos kisebbségi önkormányzatok vezető tisztségviselői is itt vannak körünkben, és köszöntöm megjelent anyanemzeteik nagyköveteit, diplomáciai képviselőit.
Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy némileg rendhagyó módon kezdjem egy idézettel az önök előtt fekvő törvénymódosítás bevezetőjét. “Meggyőződésem, hogy nagyon várt, kiemelkedő jelentőségű törvényjavaslat kerül most a Ház elé. Ez a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvényjavaslat, amely egyedülálló jogszabály-előkészítő eljárás eredményeként, a viták tüzében született meg.”
E szavakkal kezdte 1992. szeptember 29-én parlamenti expozéját Nagy Ferenc József tárca nélküli miniszter úr, amikor a ma továbbfejlesztésre ajánlott, valóban történelmi értékű és léptékű kisebbségi joganyag vitája elkezdődött a Magyar Országgyűlésben.
Tabajdi Csaba képviselőtársunk, az akkor ellenzéki Szocialista Párt vezérszónokaként a következő szavakkal biztosította a törvényjavaslatot támogató álláspontjáról. “Sanyarú sorsú törvényjavaslat fekszik előttünk. Az 1978-ban elkészített első normaszöveget ma már nehezen számba vehető módon több változat követte, a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvénytervezetnek ma már számba sem vehető, hány változata készült el. A koncepcionális fordulópontot jelentő változatok száma is tíz.”
Tisztelt Képviselőtársaim! E két idézetbe sűrűsödik mindaz, ami a hazai kisebbségpolitikai törekvéseinket jellemezte egy évtizede és ma is, azaz a belső egyetértés, konszenzuskeresés igénye és kötelessége is, egy olyan területen, ahol minden magyar törekvés ellenére sem lehet még kötelező érvényű európai normákról beszélni. Célunk akkor az erős szórványhelyzetben lévő kisebbségi népcsoportok problémáit kezelni tudó kisebbségvédelmi rendszer felépítése volt, ma pedig európai törekvéseinkkel összhangban e rendszer továbbfejlesztése a feladat.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az önök előtt fekvő javaslatok előkészítése sem volt sokkal egyszerűbb, mint az 1993-at megelőző időszakban. A törvény továbbfejlesztésének konkrét igénye már az első kisebbségi választási ciklus végén, 1997-ben felmerült, és a Kisebbségi Hivatalban '98-ra el is készültek az első koncepcionális anyagok, akkor még döntően a kisebbségi törvény, tehát az alapjogszabály tekintetében.
A kisebbség választójogi rendszerének helyzetét és állapotát akkor még javíthatónak ítéltük, ítélték. Az 1998-as kisebbségi választások ugyanakkor már ráirányították a figyelmet a választójogi rendszer hiányosságaira, kiskapuira. Az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságának Hargitai János képviselő úr által vezetett hatpárti ad hoc bizottsága '99 és 2001 között már azonos súllyal kezelte az alaptörvény és a kisebbségi választójogi reform kérdését, és nyújtotta be javaslatait - talán egy kicsit későn - a ciklus végére az Országgyűléshez.
A fentiekkel párhuzamosan és azokkal szoros együttműködésben több, a jogszabály előkészítését segítő, kiemelkedő fontosságú szakmai anyag, javaslat készült. Ezek közül, engedjék meg, hogy ezúttal külön is kiemeljem dr. Kaltenbach Jenő országgyűlési biztos úr konkrét vizsgálataihoz kötődő ajánlásait, és az ezek tapasztalataira épülő komplex nemzetiségi törvény tervezetét, valamint azt a konkrét segítséget, amelyet biztos úr és munkatársai az előző és a jelenlegi ciklusban folytatott jogszabály-alkotási munkához nyújtottak.
A 2002-2003-as kisebbségi választások egyértelművé tették - és ezt erősítette meg az alkotmány 2003. évi módosítása is -, hogy a kisebbségi választójog érdemi átalakítására van szükség, amelynek során biztosítani kell azon alkotmányos rendelkezés teljesülését, mely szerint a kisebbségek és nem mások joga a kisebbségi önkormányzatok létrehozása. Amennyiben ez nem történik meg, 2004. május 1-jét követően a hatályos kisebbségi választójogi rendelkezések tekintetében alkotmányellenes helyzet jöhet létre.
E helyzetben - és összhangban az Országgyűlés 2003. márciusi határozatával - folytattuk le azt a jogszabály-előkészítést 2003-2004-ben, melynek eredménye fekszik most itt a tisztelt Ház asztalán. A törvénytervezetben a kisebbségi törvény módosítására vonatkozóan szövegszerűen is tudtunk támaszkodni az előző időszakokban kidolgozott anyagokra. A választójogi kérdések tekintetében pedig folyamatosan kapcsolatban voltunk az emberi jogi bizottsággal, a pártok szakértői képviselőivel, a kisebbségi és adatvédelmi biztosokkal, és természetesen a 13 kisebbség legitim országos önkormányzataival. Ezek alapján teszünk javaslatot az új szabályok kialakítására.
Az egyeztetés 2003 tavaszán kezdődött, és örömmel mondhatom, hogy a kisebbségi választások legfontosabb sarokpontjaiban az egyeztetésben részt vevőkkel megállapodás született. A kisebbségek többsége felismerte, hogy elemi érdeke egy tiszta, átlátható, a kisebbségi önkormányzatok számára nagyobb legitimitást biztosító választási rendszer létrejötte, amely már a 2006-ban tartandó kisebbségi választásokon felválthatja a jelenlegi szabályozást.
Tisztelt Országgyűlés! Kérem, engedjék meg, hogy mielőtt rátérnék a törvényjavaslat néhány fontos tartalmi elemére, szóljak arról, hogy hogyan látom a kisebbségi közösségekkel lefolytatott hosszas és rendkívül részletes egyeztetés eredményét.
(9.10)
A ciklus elején kormányzati oldalról világossá tettük, hogy egyrészt minden kérdésben törekszünk a kisebbségi közösségekkel a lehető legteljesebb konszenzus kialakítására, elérésére, másrészt azonban az alkotmánymódosításból és a gyakorlatból is következő szorító jogalkotási kényszer okán, a teljes körű konszenzus hiányában is be kell nyújtanunk a szakmailag helyesnek ítélt javaslatainkat az Országgyűléshez. A benyújtott tervezet kapcsán ma úgy látom, hogy a kisebbségi törvény tekintetében a következő rendkívül fontos kérdéskörben kell az országgyűlési szakaszban tovább közelíteni az álláspontjainkat. Arról van szó, hogy álláspontunk szerint az intézményfenntartói szerepet felvállaló kisebbségi önkormányzatok ösztönzése az egyik fő törekvése a benyújtott tervezetnek.
Csak világos költségvetési típusú gazdálkodási szabályok alapján, szakképzett hivatali háttérrel, modern belső ellenőrzési, könyvvizsgálói, vagyonnyilatkozat-tételi, összeférhetetlenségi szabályokkal, a törvényességi ellenőrzés megteremtésével tudják kihasználni azt a lehetőséget, amit az intézményfenntartói lehetőség teremt. E feltételek speciális részleteiről még beszélni lehet. Talán az anyagi, szakképzettségbeli feltételek megteremtésére több időt kellene biztosítani a módosuló jogszabálynak. Azt is el lehet képzelni, hogy e szabályok a 2006-os választásokat követően lépnének hatályba. De a közpénzek nyilvános, átlátható, szabályozott és ellenőrzött felhasználásának követelményétől e területen sem kívánunk visszalépni.
Tisztelt Ház! Ami a választójogi szabályozást illeti, még a benyújtást megelőző napokban is újabb és újabb egyeztetéseket folytattunk a kisebbségek képviselőivel. Amint már említettem, az alkotmány május 1-jét követően életbe lépő rendelkezése egyértelművé teszi, hogy kisebbségi önkormányzatok létrehozására a kisebbséghez tartozó választópolgárok jogosultak, és csak ők jogosultak. Ennek garanciája a kisebbségi önkormányzatok választásának legfontosabb és egyben legtöbb vitát kiváltó új eleme a kisebbségi választói névjegyzék. A névjegyzék bevezetése teszi lehetővé, hogy csak az adott kisebbséghez tartozók vegyenek részt a kisebbségi önkormányzat megválasztásában. Erre biztosíték: az országos kisebbségi önkormányzatok joga azoknak a településeknek a megnevezése, ahol az úgynevezett névjegyzékbizottságok létrejönnek. Ennek az az indoka, hogy az országos kisebbségi önkormányzat rendelkezik a legpontosabb információkkal arról, hogy az általa képviselt kisebbség az ország mely településein van jelen. Azokon a településeken, amelyeket nem jelöltek ki, tíz, magát a kisebbséghez tartozónak valló polgár kezdeményezheti az országos kisebbségi önkormányzatnál a névjegyzékbizottság megválasztását.
A törvényjavaslat garanciális szabályokat fogalmaz meg a kisebbségi választói névjegyzék adatainak kezelésére vonatkozóan is. Ezek a rendelkezések biztosítják az adatvédelmi szabályok szigorú betartását. Ennek következtében csak azok a szervek, illetve személyek tekinthetnek be a kisebbségi választói névjegyzékbe, akiknek a tevékenységük során erre feltétlenül szükségük van. E rendelkezésekkel a törvényjavaslat eloszlatja azokat az aggályokat, amelyek a kisebbségi választói névjegyzékkel szemben megfogalmazásra kerültek.
Mindezeket röviden összefoglalva: a törvényjavaslatban foglalt rendelkezések lehetővé teszik a nemzeti és etnikai kisebbségek számára, hogy önkormányzataikat egy átlátható, világos rendszer szerint válasszák meg, a létrejövő kisebbségi önkormányzatok vitathatatlan legitimitással rendelkeznek, a törvényjavaslat megfelelő garanciákat tartalmaz, így a nemzeti és etnikai kisebbségeket semmilyen hátrány nem érheti önkormányzataik megválasztásával összefüggésben.
Minden olyan javaslatot részletesen megfontoltunk, amely nem áll ellentétben azzal az alkotmányos kötelezettségünkkel, hogy biztosítsuk mind a választók, mind pedig a jelöltek esetében a kisebbségi közösséghez tartozás alapkövetelményét. Így az utolsó egyeztetési szakaszban több kis létszámú közösség kérésére bővíthetőnek ítéltük meg egy névjegyzékes rendszerben a kisebbségi választójog alanyainak körét, további konkrét adatvédelmi elemeket építettünk a tervezetekbe, és tovább pontosítottuk a jogorvoslati lehetőségeket is. Törekvéseink ellenére sem sikerült ugyan a teljes körű kisebbségi egyetértést megteremteni, de a korábbi évek választójogi tervezeteinél a jelenlegi tervezet jóval szélesebb kisebbségi támogatottsággal bír. Összességében tehát kijelenthető, hogy az előterjesztés maga mögött tudja a kisebbségek többségének a támogatását.
Tisztelt Ház! Ha egy bekezdésben kellene összefoglalnom a hazai kisebbségi joganyag továbbfejlesztésére benyújtott javaslatunk kisebbségpolitikai lényegét, akkor azt mondanám, hogy az egy fokozott nemzetiségi civil kontroll alatt működő, valós kisebbségi közösségeket képviselő önkormányzati rendszer, amely szabályozottabb, rendezettebb körülmények között, bővülő kompetenciákkal látja majd el közjogi feladatait. Meggyőződésünk szerint, ha biztosítható - nemzetiségi értelemben persze - egy tiszta kisebbségi választójogi rendszer, akkor az így létrejövő önkormányzati testületeknek az eddigieknél is nagyobb, sőt a közösség belügyeit érintően - beleértve egyes finanszírozási kérdéseket is - kizárólagos kompetenciák biztosíthatók. Ezért a döntési jogot a kisebbséghez való tartozás kérdésében a kisebbségi közösség kezébe adja a tervezet, s egyidejűleg biztosítja az új középszintű és az országos önkormányzatok közvetlen és arányos létrejöttét is. Szabályozza továbbá a testületi működés több eddig vitatott kérdését, mint a törvényességi ellenőrzés, az elnök vissza nem hívhatósága, a tiszteletdíjak kérdése és így tovább.
Az új választójogi javaslat az elektori rendszer megszüntetése mellett tovább egyszerűsíti a rendszert, és megszüntet olyan, a gyakorlatban eddig be nem vált intézményeket, formákat, mint a szószólói intézmény, a közvetett úton létrejövő helyi kisebbségi önkormányzati forma, a kisebbségek időközi választásának kérdése, valamint a települési önkormányzati kedvezményes mandátum megszerzésének lehetősége.
Tisztelt Képviselőtársaim! A fentiekből jól látható, hogy a kormány javaslatában az ésszerűség alapján együtt jelennek meg a továbblépés, a konkretizálás, az egyszerűsítés és a szabályozott működés elemei. Meggyőződésem, hogy a javaslat elfogadása esetén kisebbségi közösségeink további fontos lépéseket tehetnek a kiteljesülő önkormányzás irányába, amely azonban nem öncél, hanem az identitás, a kulturális sokszínűség megőrzésének egyik nagyon fontos eszköze. Kérem a parlamenti pártok frakcióit, az Országgyűlés illetékes bizottságait, hogy támogassák e továbblépést, támogassák a továbblépési szándékot, és módosító javaslataikkal a fő célok fenntartása mellett járuljanak hozzá ahhoz, hogy a benyújtott szöveget tovább tudjuk javítani, pontosítani, hogy konszenzusos változatot érjünk el, és mindannyiunk törekvése szerint a kisebbségek számára komoly parlamenti háttérrel, komoly parlamenti támogatással rendelkező új szabályozást tudjunk érvényre juttatni.
Végül pedig szeretném, ha az egészséges szakmai vitát követően az 1993-as konszenzusnak megfelelően fogadnánk el a törvényt.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)
