MOLNÁR JÓZSEF

Teljes szövegű keresés

MOLNÁR JÓZSEF
MOLNÁR JÓZSEF, az oktatási és tudományos bizottság előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az oktatási és tudományos bizottság a kormány által benyújtott javaslatot megtárgyalta, és véleménye szerint a kormány által benyújtott javaslat szövegszerűen is tükrözi azokat az erőfeszítéseket is, amelyeket az előző két ciklusban kisebbségpolitikai területen igyekezett megvalósítani a törvényhozás.
A kisebbségi törvény módosításának tervezete egyértelmű támogatást kapott a bizottságban, ezen belül nálunk nyilvánvalóan előtérbe került a kisebbségi oktatás ügye. A mostani javaslat olyan megfogalmazásokat, pontosításokat tartalmaz, amelyek a kisebbségi törvényt összhangba hozzák a közoktatási törvény egyes előírásaival, illetőleg amelyek mind az anyanyelvi oktatás igénylésének, mind megszervezésének területén még az eddigiekhez képest is többletjogosítványt biztosítanak vagy az egyénnek, vagy a közösségnek.
Példaként említhetem, hogy a 14 éven felüli tanuló már saját maga is véleményt alkothat azzal kapcsolatban, hogy melyik formáját kívánja igénybe venni az oktatásnak. Természetesen ebben az esetben a szülővel, illetve a gyámmal együtt gyakorolhatja ezt a jogot. Szintén fontos változás az is, hogy 8-nál kevesebb igénylő esetén, amikor a tanulólétszám nem teszi lehetővé a kisebbségi oktatás egy településen belüli megszervezését, sem maradnak ellátatlan területek. Ilyenkor kisebbségi kiegészítő oktatást kell megszervezni. Ezt az érintett országos önkormányzat kezdeményezésére a megyei, illetve a fővárosi kerületi önkormányzat valósítja meg. Így nem maradhat ki egyetlen olyan család vagy gyermek sem a kisebbségi oktatásból, aki azt igénybe kívánja venni.
A kisebbségek iskolafenntartói szerepének további erősítése is kívánatos. Ez nemcsak új intézmények létrehozásával lehetséges, meglévőknek a kisebbségi önkormányzatok részére történő átadásával is. Megnyugtató és fontos változás, hogy az átvétel szabályai világosabbá válnak. Az oktatás finanszírozásával kapcsolatban is további pontosítás történik. Egyértelműsíti a javaslat például az országos önkormányzat által fenntartott intézmények finanszírozását. Ezek támogatásában ugyanannak a gyakorlatnak kell érvényesülni, mint a hasonló feladatot ellátó egyházi intézmények esetében. Az is előnyére válik a mostani módosításnak, hogy bizonyos alapvető fogalmak definiálása megtörténik, és így egyértelművé válhat ezek használata, illetve a gyakorlatban való alkalmazása.
Kérdésként vetődött fel ugyanakkor, hogy a kisebbségi önkormányzat vajon jobb fenntartója lesz-e ezeknek az intézményeknek, mint egy helyi önkormányzat, és hogy nem válhat-e helyileg konfliktusok forrásává ez a folyamat. A vita nagyobbik részében az új választójogi szabályozás körül hangzottak el kérdések, érvek és kételyek. Abban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi helyzeten mindenképpen változtatni kell. Volt, aki úgy látta, hogy összeütközik két követelmény: az identitás szabad megvallásának elve, másrészt az az igény, hogy a kisebbségek válasszák meg saját önkormányzataikat, és ne a többség válasszon nekik önkormányzatot.
A többségi álláspont szerint a névjegyzék elkerülhetetlen, de az is kiderült, hogy ezt a kisebbségi önkormányzatok közül többen elutasítják ma még. Vannak, akik félnek, ha listák készülnek arról, hogy ki milyen kisebbséghez tartozik. Más vélemény szerint az emberek nem szívesen vállalnak egy ilyen viszonylag bonyolultabb adminisztratív procedúrát. Kérdések hangzottak el a listára való felkerülés módjáról, és hogy a jogorvoslati lehetőség pontosan hogyan is néz ki. Elhangzott, hogy még mindig érdemes gondolkodni egy normatívabb, egyértelműbb, kevésbé szubjektív és kevésbé az országos önkormányzatoktól függő névjegyzék-összeállítási módon.
A vitában felmerült, hogy várhatóan csökken a helyi kisebbségi önkormányzatok száma. Volt, aki ezt sajnálta, mások örülnek annak, ha azért lesz csökkenés, mert valós közösségekre fog épülni a kisebbségi önkormányzati rendszer.
Összességében a bizottság nagy többsége 2 tartózkodás mellett a tervezetet az általános vitára alkalmasnak ítélte.
Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem