DR. MEDGYASSZAY LÁSZLÓ
DR. MEDGYASSZAY LÁSZLÓ
DR. MEDGYASSZAY LÁSZLÓ (MDF): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Látszólag egy technikai törvényről van szó, amelyet az előttünk fekvő törvényjavaslat 1. §-ában felsorolt közösségi rendeletek alapján kell megalkotnunk. Ezen megközelítésben nem is lenne más dolgunk, mint hogy, amennyiben egy korrekt és a vonatkozó, említett rendeletek alapján jól kodifikált javaslatról van szó, megnyomjuk az igen gombot. Azonban a törvényjavaslat elemzése során az abban foglaltakat összevetve a csatlakozási szerződésben, valamint az említett európai közösségi rendeletekben foglaltakkal, már komoly aggályok merülnek fel a javaslat korrektségét és pontosságát illetően.
A törvényjavaslat szerint a kormány kap felhatalmazást arra, hogy a kockázatelemzés szempontjait és a készletfelmérés eljárási rendjét, a szükséges számítás módját, valamint az ellenőrzés szabályait rendeletben határozza meg. Továbbá a törvény alanyainak meghatározását is az előterjesztő kormányrendeletre kívánja bízni. Véleményünk szerint ez helytelen és alkotmányossági aggályokat vet fel. De ha el is fogadjuk ezt az elképzelést, a törvényjavaslattal egyidejűleg helyes lenne ismertetni az annak alapján készülő kormányrendelet tervezetét, tekintettel a kötelezettségek súlyára, komolyságára, adminisztratív és pénzügyi következményeire.
A 2. § (1) bekezdése mégis ad egyfajta definíciót a személyi hatály kérdésében. Kérdés, hogy a külföldön bejegyzett, úgynevezett off-shore cégekre is vonatkozik-e a készletfelmérési kötelezettség. Mivel nem tudjuk, hogy a kormányrendelet hogyan fog szólni, felhívom a figyelmet arra, hogy célszerű lenne ezeket a vállalkozásokat is a törvény hatálya alá vonni.
(19.50)
Az egyes áruféleségek felhalmozásával elérhető spekulációs nyereséget természetesen nem kívánja senki sem. A Magyar Demokrata Fórum mindig következetesen ellenezte a spekulációval, a korrupcióval elérhető törvénytelen gazdagodást. A többnyire importból való spekulációs árufelhalmozás, árutöbblet egyidejűleg rontaná a magyar gazdák, a magyar termékek esélyeit is, tehát a törvényben megfogalmazott célokkal egyetértünk. Ugyanakkor nem látjuk megfogalmazva azokat a garanciákat, a törvényalkotás szempontjából fontos garanciális szabályokat, amelyek az említett célok elérését egyértelműen biztosítanák.
Az európai közösségi rendeletekre való hivatkozás helyett minden várható jogalany számára érthető és világos szabályozást kellett volna előterjeszteni. Külön figyelmet érdemelnek a törvényjavaslatnak a cukoriparral kapcsolatba hozható részei.
A vonatkozó közösségi bizottsági rendelet egyik cikkelye szerint az EU Bizottság legkésőbb 2004. október 31-ig valamennyi új tagállam vonatkozásában meghatározza a feldolgozatlan állapotban lévő cukor vagy a feldolgozott termékek izoglükóz és gyümölcscukor formájában lévő cukor azon mennyiségeit, amelyek 2004. május 1-jén meghaladják a rendes átvihető készletnek tekintett mennyiségeket, és amelyeket a tagállam költségeire el kell távolítani a piacról. Tehát a cukor esetében nem az egyes piaci szereplők, nem is a csatlakozó országok, hanem az EU Bizottság határozza meg utólag 2004. május 1-jére vonatkozóan a normál készletszintet meghaladó többletcukor mennyiségét.
Ezzel szemben a hazai törvénytervezet 3. §-a, illetve annak részletes indoklása szerint a piaci szereplőknek kell összevetniük a 2004. május 1-jei készletadataikat a korábbi, cukor esetében 2000-2003. évi készletekből számított napi átlagmennyiséggel. Amennyiben a készlet meghaladja az átlagmennyiséget, úgy a piaci szereplőknek általános befizetési kötelezettséget kell végrehajtani. Ez a logika a cukor esetében nincs összhangban az uniós jogszabály rendelkezéseivel. A piaci szereplők által megállapított összes többletmennyiség nem lesz szinkronban az EU által meghatározandó többlettel, hiszen az EU Bizottság makroszinten, az érintett tagállam - hangsúlyozom, tagállam - korábbi termelési, fogyasztási, készlet- és külkereskedelmi adatait figyelembe véve számítja ki a normál készletek feletti cukormennyiséget. Tehát ellentmondás van az EU-jogszabály és a magyar tervezett jogszabály között.
Továbbá a törvényjavaslat szerint a többlet kezelésének egyetlen módja a cukor esetében is a többletmennyiség utáni egyszeri befizetési kötelezettség teljesítése. Ez az előttünk lévő törvényjavaslat szerint így kell hogy történjen. Ez félrevezető, mivel a vonatkozó bizottsági rendelet szerint az érintett tagállamoknak 2005. április 30-ig kell biztosítani az EU által meghatározott többletmennyiség eltávolítását a piacról, a következő módok valamelyikével: visszatérítés nélküli export, tüzelőanyag-ágazatban való felhasználás, takarmányozásra szolgáló denaturálás. Amennyiben a piaci szereplők nem szolgáltatnak bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy a meghatározott egyéni többletmennyiséget 2005. április 30-ig eltávolítják a piacról a fentebb említett módok valamelyikével, akkor, de csakis akkor a bizottsági rendeletben meghatározott mértékű befizetést kell teljesíteniük. Tehát az egyszeri befizetés a cukortöbblet esetében csak a végső eszköz és nem egyetlen megoldás.
Tisztelt Ház! Még egy említésre méltót találtunk a cukorral kapcsolatban. A törvényjavaslat alapján a készlet értékbeni nyilvántartás alapján is meghatározható. Ez rendkívül veszélyes, és számos visszaélésre adhat lehetőséget. Az egyes piaci szereplők értékbeni nyilvántartása jelentősen eltérhet egymástól. Az importból származó cukor esetében ez akár igen alacsony is lehet, az országban esetlegesen lévő többletcukor pedig nem az árával, hanem a mennyiségével okozhat zavart. Tehát reálisabb és pontosabb képet ad a mennyiségi számbavétel. Amennyiben valamelyik piaci szereplő ezt eddig nem tette meg, hogy így tartotta nyilván a cukorkészletét, van még idő a fizikai, mennyiségi feltételes leltár elkészítésére.
Tisztelt Ház! Még van egy javaslatunk a tisztelt kormány felé, hogy majd az ellenőrzésbe vonja be a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságát, hiszen a VPOP-nak jelentős szakmai háttere van az ilyen jellegű ellenőrzések végrehajtásában.
Összegezve az elmondottakat, a törvényjavaslatot jelenlegi formájában alkalmatlannak tartjuk a benne megfogalmazott cél, a mezőgazdasági termékek kereskedelmi többletkészletezéséből elérhető spekulációs haszonszerzés megakadályozására, ezért elfogadását jelenlegi formájában a Magyar Demokrata Fórum nem javasolja.
Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és az MDF soraiban.)
