GLATTFELDER BÉLA

Teljes szövegű keresés

GLATTFELDER BÉLA
GLATTFELDER BÉLA (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Bár ennek a törvényjavaslatnak a megfogalmazása meglehetősen bonyolult, és különösképpen nehéz megérteni azokat az európai uniós rendeleteket, amelyek ennek a törvénynek a hátterét adják, valójában mégis egy nagyon egyszerű kérdésről van szó. Arról van szó, hogy amikor a csatlakozási szerződés kitárgyalása folyt az Európai Unió és az új tagállamok, akkor még tagjelöltek között, akkor az Európai Unió arra törekedett, hogy a belépés pillanatában az új tagállamok területén ne legyenek olyan nagy méretű mezőgazdasági készletek, amelyek majd a belépés után az Európai Unió közös piacát fogják terhelni, és így ezeknek a készleteknek, többletkészleteknek a levezetése az Európai Unió közös költségvetésére jelentene terhet.
Beépítettek ezért a csatlakozási szerződésbe egy olyan passzust, amelyik azt mondja ki, hogy amennyiben a csatlakozás időpontjában az új tagállamok területén a megelőző időszakhoz képest többlet mezőgazdasági készletek lennének, akkor ezeket a többletkészleteket a tagállamok, az új tagállamok költségére kell majd kivonni a közös piacról. Ezzel nyilvánvalóan arra akarta ösztönözni az új tagállamokat, hogy a belépést megelőzően tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy a belépés pillanatában ilyen többletkészletek ne álljanak majd rendelkezésre.
Az a törvényjavaslat, amelyik most előttünk fekszik, megítélésem szerint nem is felel meg ennek a célkitűzésnek, másrészt pedig tételesen is ellentétes a csatlakozási szerződésben foglaltakkal. Egyrészt azért nem felel meg ennek a célkitűzésnek, mert az elmúlt időszakban, a csatlakozási szerződés aláírása óta a kormány, a magyar kormány semmit nem tett annak érdekében, hogy a többletkészletek keletkezését megakadályozza. Elegendő, ha arra utalok, hogy tavaly nyáron milyen hihetetlen mértékben, korábban soha nem tapasztalt mértékben ömlött be az import cukor az országba. Ez az importcukor jelenleg is nyomja a magyar cukorpiacot. Vagy akár csak az elmúlt napok fejleményeire érdemes gondolnunk, a kétszázezer tonnányi thaiföldi csirkéről már nem is beszélve, épp az elmúlt napokban hoztak be nagyobb mennyiségű csirkét például Brazíliából, és tudvalevő, előttünk van a lista, hogy a csirkehús is az adott szabályozás alá tartozik.
Valójában a kormánynak az elmúlt időszakban kellett volna a többletkészletek felhalmozása érdekében lépéseket tennie, ezt a kormány nem tette meg. Másrészt viszont úgy tűnik, hogy a kormány a csatlakozási szerződésben foglaltakon jelentős mértékben túlterjeszkedik, illetve attól eltérően kíván rendelkezni. Egyrészt, mert a csatlakozási szerződés azt mondja, hogy csak a szabad forgalomban levő készletekre vonatkozóan kell ezt a bizonyos eljárást lefolytatni, ezzel szemben az előttünk fekvő törvényjavaslat valamennyi mezőgazdasági készletre, a szabad forgalomban nem levő készletekre is kiterjedne, így tehát például a törvényjavaslat értelmezése szerint akár annak a gazdának is bevallásokat kellene csinálnia a gabonakészleteire vonatkozóan, aki ezt a gabonakészletét nem akarja eladni, mert az állatainak a hizlalására akarja felhasználni. Vagy annak az élelmiszer-ipari feldolgozónak is bevallásokat kellene csinálnia, aki egyébként a készleteit nem akarja szabad forgalomba bocsátani, hanem a termelése során akarja alapanyagként felhasználni.
Másrészt viszont a csatlakozási szerződés azt mondja ki, hogy amennyiben ilyen többletkészletek lennének, akkor ezeket a többletkészleteket a tagállam költségére kell megszüntetni. Viszont ebben az esetben a megszüntetés költségeit a kormány nem a költségvetésre terhelné, hanem adó módjára beszedné azoktól az emberektől, azoktól a vállalkozásoktól, akiknél többletkészlet keletkezett. Magyarán, a kormány az elmúlt időszakban megtapasztalt mulasztásainak a költségét az egyszerű vállalkozásokra, a gazdákra, végső soron a magyar fogyasztókra terhelné rá. Ez abszolút igazságtalan, és tételesen is ellentétes a csatlakozási szerződésben foglaltakkal. (Folyamatos zaj.)
Persze, tudom, szocialista képviselőtársaim le fogják tagadni, hogy mi van a csatlakozási szerződésben, és hogy ezt ne tehessék meg, felolvasom a csatlakozási szerződésnek azt a részét, amelyik erre a kérdéskörre vonatkozik. (Közbeszólások. - Az elnök csenget.) Ez a csatlakozási szerződés 4. mellékletében található, a IV. fejezet második bekezdésében, és így szól: “Az új tagállamok területén a csatlakozás időpontjában szabad forgalomban levő olyan magán- vagy állami termékkészleteket, amelyek meghaladják a rendes átvihető készletnek tekinthető mennyiségeket, ezeknek a tagállamoknak saját költségükre kell megszüntetniük.”
(20.10)
Tehát csak a szabad forgalomban lévő termékekre vonatkozik, és a tagállamok költségére kell ezt kivonni a forgalomból. Nem a gazdák költségére, nem a vállalkozók költségére, és nem valamennyi készletre vonatkozik a csatlakozási szerződésben előírt kötelezettség.
Lényegében az is gondot okoz, hogy mi úgy ítéljük meg, mivel ez egy adó, és az adó jellegét az is hangsúlyozza ennek a díjnak, amit ki akarnak vetni, hogy az APEH-hel akarják beszedetni, viszont hogy pontosan kiknek és mennyit kell majd megfizetni, azt viszont egy miniszteri rendeletben szeretnék meghatározni - szerintünk ez nem lehetséges. Magyarországon adót rendeletileg a kommunizmusban állapítottak meg, jogállamban adót nem lehet rendelettel megállapítani, ahhoz törvényt kell hozni.
Ráadásul azt is kétségesnek tartom, hogy valamennyi termékre vonatkozóan egyáltalán szükséges-e ezeket a felméréseket elvégezni. Mindenki tudja, hogy Magyarországon gabonából hiány van. Erről cikkeznek hónapok óta. A kormány is elismeri, hogy még az is elképzelhető, hogy még a belföldi ellátáshoz szükséges gabonamennyiség sem áll rendelkezésre. Akkor miért is kellene megadóztatni azt a gazdálkodót, aki az általános trenddel szemben a megelőző két évhez képest többletkészletekkel rendelkezik, miközben az országnak összességében pedig kevesebb gabonája van, mint a megelőző időszakban?
Ezekből a megfontolásokból mi ezt a javaslatot nemcsak a csatlakozási szerződéssel tartjuk ellentétesnek, de úgy ítéljük meg, a kormány nem teheti meg azt, hogy a saját mulasztásának a költségeit a magyar társadalomra, az emberekre terhelje. Ezt a javaslatot tehát elfogadhatatlannak tartjuk.
Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem