KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF

Teljes szövegű keresés

KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF
KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF, a mezőgazdasági bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Miniszter Úr! (Folyamatos zaj. - Az elnök csenget.) A mezőgazdasági bizottság - mint ahogy az előbb hallottuk - 2004. március 3-án, szerdán megtartott ülésén megtárgyalta a T/8976. számú, a mezőgazdasági termékek kereskedelmi többletkészletezésével kapcsolatos intézkedésekről szóló törvényjavaslatot.
A bizottsági ülésen dr. Gárdosi Péter a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium részéről a következő szóbeli kiegészítést tette: “Egy technikai jellegű törvényről van szó, amelyik az Európai Uniónak az 1972/2003-as, az ezt módosító 230/2004-es és a 60/2004-es EK-rendeletével kapcsolatos végrehajtást végezné. Törvényi szabályozás szükséges, és ezt a törvényi szabályozást követően pedig egy kormányrendelettel rendelkeznénk az eljárás rendjéről, a számításokról s egyéb ügyekről.” Mi úgy gondoltuk, hogy ennél azért bővebb magyarázatra lett volna szükség, ami a későbbiekben igazolódott is.
Ami a törvény alanyi hatályát illeti: a törvény azt mondja ki a 2. § (2) bekezdésében, hogy a törvény végrehajtási rendeletét azokra kell alkalmazni, akik a 230/2004-es EK-rendeletben közzétett kockázatelemzési szempontok figyelembevételével piaci szereplőnek minősülnek. Például egy egyszerű mezőgazdasági termelő, akinek tulajdonában kukorica van, készlettulajdonosnak minősülhet. Számunkra ez még mindig nem tisztázódott. Tehát ez a törvény nem határozza meg, hogy kik a törvény alanyai, hanem ennek a meghatározását egy kormányrendeletre bízza. Tekintettel arra, hogy a magyar alkotmány szerint kötelezettségeket csak törvény állapíthat meg, azt, hogy ki ennek a törvénynek az alanya, nem lehet kormányrendeletben, hanem ebben a törvényben kellene szabályozni. Ilyen módon ez a törvény az alkotmányos előírásoknak nem felel meg. Ugyanakkor nem látható tisztán az sem, hogy milyen termékekre fog vonatkozni a törvény.
Dr. Gárdosi Péter az FVM részéről a termékkörrel kapcsolatban elmondta, amit a miniszter úr is említett, hogy amikor az Európai Unió szakbizottsága tárgyalta ezt a témát, ők már akkor kifogásolták, hogy egyáltalán Magyarországra és a többi csatlakozó országra is ilyen széles körben hirdették meg ezt a rendelkezést. Kifejtette továbbá, hogy az előttünk, '95-ben csatlakozó országok esetében ebben a vonatkozásban milyen intézkedéseket hozott az Európai Unió. Azt állapították meg, hogy Ausztria vonatkozásában csak rizsre, mazsolára, olívaolajra határoztak meg ilyen termékkört. Finnország vonatkozásában rizsre, narancslére, dinnyére és kajszibarackra, valamint kökényre, Svédország vonatkozásában pedig a rizsre határozták meg.
Az a meggyőződésünk, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslat nem felel meg a csatlakozási szerződésben foglaltaknak. A csatlakozási szerződés 4. melléklete, jogi aktusok és egyéb okmányok tervezete 4. fejezetének - mezőgazdaság - 2. pontja azt mondja, hogy az új tagállamok területén a csatlakozás időpontjában szabad forgalomban lévő, olyan magán- vagy állami termékkészleteket, melyek meghaladják a rendes átvihető készleteknek tekinthető mennyiséget, a tagállamoknak a saját költségükre meg kell szüntetniük. Ezzel szemben az előttünk fekvő törvényjavaslat azt tartalmazza, hogy a készlettulajdonos kötelességére történne meg ezeknek a készleteknek a kivonása a piacról. Ez nyilvánvalóan ellentétes a csatlakozási szerződésben foglaltakkal.
Úgy kerültünk ebbe a helyzetbe, hogy megkötöttük a csatlakozási szerződést, és utána az Európai Unió villámsebességgel elkezdte magából ontani a különböző bizottsági rendeleteket. Ha ezeket valaki elolvassa, alig fogja tudni összerakni, hogy miről szól az egész. Tehát a csatlakozási szerződés megkötése óta az Európai Unióban végbement jogalkotási folyamat szerintünk ellentétes a csatlakozási szerződésben lefektetett elvekkel.
Mivel az a véleményünk, hogy ezek a jogszabálytervezetek, illetve az Európai Unióban végbement jogalkotási folyamat ellentétes a csatlakozási szerződéssel és Magyarország érdekeivel, ezért ezt a törvényjavaslatot 10 nem szavazattal nem támogattuk.
Köszönöm a figyelmet. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem