DR. LAMPERTH MÓNIKA
DR. LAMPERTH MÓNIKA
DR. LAMPERTH MÓNIKA belügyminiszter, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A nem túl távoli jövőben a történelemkönyvekben 2004. május 1-je úgy fog majd szerepelni, mint hazánk csatlakozása az Európai Unióhoz. A dátum mellett bizonyára lesznek majd gazdasági mutatók, jogszabály-magyarázatok, politológiai fejtegetések és sok minden más. Megemlítésre kerül majd négy magyar kormány, néhány fontos európai főváros, ahol egy-egy nagy döntés megszületett - egy valóban történelmi folyamat fontos állomásai és szereplői.
Talán kevesebb szó esik majd a tankönyvekben azokról a talán apró lépéseknek tűnő egyes intézkedésekről, amelyek révén minden egyes magyar ember számára lefordíthatóvá, kézzelfoghatóvá válik az, hogy mit jelent az európai uniós csatlakozásunk. Ezek között én személyesen is nagyon fontosnak tartom azt, hogy a belépés után a határok fokozatosan eltűnnek, és a határok fokozatos eltűnése jegyében jóval könnyebben utazhatunk majd. Az Európai Unió tagállamaiban ugyanis a tagállamok területére való beutazást az állampolgároknak alanyi jogaként ismerik el.
A mi alkotmányunk szerint is a tartózkodási hely szabad megválasztásának joga, az utazás szabadsága alkotmányos alapjog, ugyanakkor ezt a jogot a képviselők kétharmados szavazattöbbségével elfogadott törvényben kell szabályozni. Vagyis ahhoz, hogy az éppen lejárt vagy, mondjuk, otthon elkeveredett útlevelünk helyett személyi igazolvánnyal is tudjunk utazni az Európai Unión belül, bizony törvényt kell módosítani. Törvényt kell módosítani ahhoz is, hogy a hozzánk látogató európai uniós állampolgárok ugyanilyen könnyen juthassanak el hozzánk, mint ahogyan az előbb beszéltem a magyar állampolgárok utazási lehetőségéről.
Az elmúlt években már kötöttünk néhány olyan kétoldalú nemzetközi szerződést, amelyek alapján mind a külföldi, mind a magyar állampolgárok személyazonosító igazolvánnyal utazhattak egymás országaiba, így a Horvátországgal, Svájccal és Szlovéniával kötött egyezmények lehetővé teszik azt, hogy a magyar állampolgárok az új típusú kártyaformátumú személyazonosító igazolványt használják ezen államok területén. Ezt most az önök előtt fekvő törvénymódosítással kiterjesztjük a kibővülő Európai Unió egész területére, valamint az európai gazdasági térség más országaira is, így Norvégiára, Izlandra és Liechtensteinre. Ezzel a tagállamok területére történő beutazás és a tagállamok közötti közvetlen utazás is lényegesen egyszerűbbé válik, hiszen az útlevél helyett a személyazonosító igazolványt valamennyi tagállam köteles lesz úti okmányként és kilencven napon belül tartózkodási okmányként is elfogadni.
A külföldre utazásról szóló törvény módosítása tehát olyan jogszabály-módosítás, amely - nyugodtan mondhatom, nem túlzás - milliókat érint, milliók utazását teszi egyszerűbbé s könnyebbé. Nem kell majd hosszú sorokat állni az útlevelek meghosszabbításáért, amikor gyorsan kell utazni ezen tagországokba, nem kell izgulni, hogy készen lesz-e az utazás napjára az útlevél. Bár hozzáteszem: e tekintetben a nagy útlevélbumm után, ami az előző évben volt, ma kiegyensúlyozott és megnyugtató a helyzet, hiszen gyorsan, rugalmasan zajlik az útlevél-ügyintézés. Ezúton is szeretném megköszönni a munkát azoknak a kollégáinknak, akik ezzel dolgoznak, hiszen nagyon komoly erőfeszítéseket kellett tenniük annak érdekében, hogy ez így legyen.
Ezzel az új törvénymódosítással, új lehetőséggel az is lehetősége lesz a magyar állampolgároknak - hogy egy szemléletes példát mondjak -, ha az országhatár mentén kirándulnak Ausztria, Szlovénia vagy Szlovákia környékén, és eszükbe jut, hogy szívesen átruccannának, látogatást tennének a szomszéd ország valamelyik szép falujába vagy városába, akkor ezt egy kirándulás alkalmával nyugodtan megtehetik, ha náluk van a személyi igazolvány, mert lehetőség lesz arra, hogy ilyen rugalmas formában átlépjék a határt. Megítélésem szerint ezzel az örömteli fejleménnyel, örömteli új lehetőséggel május 1-je után élni fognak az állampolgárok, tehát lehetőség lesz arra, hogy 2004. május 1-jét követően a magyar állampolgárok az útlevél mellett a saját döntésük alapján személyi igazolvánnyal is utazhassanak az Európai Unió és az európai gazdasági térség országaiba.
Ezzel együtt szeretném felhívni arra a figyelmet, hogy az európai gazdasági térség területén kívüli utazáshoz a jövőben is, továbbra is útlevélre lesz szükség.
Azt is szeretném aláhúzni, hogy a külföldre utazás joga az adminisztratív terhek csökkenése ellenére sem válik korlátlanná, mivel a hatályos útlevéltörvény külföldre utazást korlátozó rendelkezésein nem változtat ez a benyújtott törvénymódosítás. Ez tehát azt jelenti, hogy a külföldre utazás korlátozását - amit most nem fogok részletesen elmondani, de vannak ilyen törvényi szabályok - a személyazonosító igazolvánnyal történő utazás során sem lehet megsérteni. Ezért a javaslat tartalmazza, hogy a határforgalom ellenőrzését végző szerv a központi nyilvántartásból közvetlen hozzáféréssel ismerheti meg a személyazonosításhoz szükséges adatokat. Magyarul: ezeknek az intézkedéseknek a konkrét jogi hátterét és konkrét lehetőségét ez a törvénymódosítás tartalmazza, a hatóságok számára biztosítja azokat a jogi eszközöket, amelyekkel ezeknek a törvényi rendelkezéseknek a hatóságok, a határellenőrzést végző szakemberek érvényt tudnak szerezni.
(9.40)
A törvényjavaslat a személyazonosító igazolvánnyal történő utazást a 14. életévüket betöltött, személyi igazolvánnyal rendelkező magyar állampolgároknak is lehetővé teszi. Tehát a 14 és 18 év közöttieknek, akik még nem nagykorú állampolgárok, de már rendelkeznek személyi igazolvánnyal, ugyanúgy lehetőségük lesz személyi igazolvánnyal utazni.
A gyermekek jogairól szóló, New Yorkban 1989. november 20-án kelt egyezmény alapján az egyezményben részes államok intézkedéseket tesznek a 18. életévét be nem töltött gyerekek törvényes külföldre utazásának és ott-tartózkodásának megakadályozására, és gondoskodnak arról is, hogy a gyermekeket a szüleiktől akaratuk ellenére ne válasszák el.
A gyerekek jogainak védelme ugyanakkor azt is jelenti, hogy külföldre utazásukban is csak súlyos nemzetbiztonsági vagy közbiztonsági okok miatt korlátozhatók. Miután az európai gazdasági térség minden tagállama egyaránt biztosítja a polgári jogi és családjogi együttműködést a jogellenesen külföldre vitt kiskorúak védelmében, indokolatlan lenne, hogy a 14. életévüket betöltött fiatalok utazását igazgatási eszközökkel megakadályozzuk.
Tehát itt kétféle érték van, kétféle érdek, amelyet védeni kell, és ez a törvénymódosítás ebben megteremti az összhangot. Ugyanakkor a világ nem minden tagállamával szemben valósul meg ez a védelem, ezért a törvényjavaslat fenntartja azt a szabályt, hogy az útlevéllel történő ellátáshoz - tehát hogy útlevelet kaphasson a fiatal, illetve a gyermek - továbbra is mind a két szülő hozzájárulása szükséges. Ezzel a megoldással biztosítható az, hogy az utazás szabadságát és a gyermekek jogainak védelmét egységben kezeljük, és mind a két értéket a jogi szabályozás védje.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat bizottsági vitáit végig egyetértés kísérte. Ennek alapján őszintén bízom abban, hogy a parlamenti vita is konszenzuson alapul majd, és bízom abban is, hogy ezzel a módosítással fontos lépést teszünk afelé, hogy minden magyar állampolgár a csatlakozás után egyúttal uniós állampolgárnak is érezhesse magát. Meggyőződésem ugyanis, hogy a csatlakozás ünnepi, történelmi dimenziója mellett nekünk azzal is törődni kell, hogy a mindennapokban, a hétköznapokban is mindenki számára érzékelhetővé váljon az, hogy az európai uniós csatlakozás érdekében hozott áldozatoknak van eredménye.
Eredmény, hogy Európában a szabadság, a jólét és a biztonság nemcsak egyszeri, nagy horderejű döntésekkel, hanem sok-sok apró lépéssel teremthető meg; hogy a történelemkönyvekben szereplő dátum mögött emberek, életek, napi gondok és ezek további nehezítése vagy éppen megoldása és könnyítése húzódik meg. Ezért azt kérem a tisztelt Országgyűléstől, hogy ennek szellemében támogassa a benyújtott törvényjavaslatot, vitassa meg és fogadja el.
Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)
