GAÁL GYULA
GAÁL GYULA
GAÁL GYULA gazdasági és közlekedési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselő Urak! Elnézést elnök úrtól, egy mondatnyi megjegyzést hadd tegyek. Önnek teljesen igaza van, hogy az előbb lezárta a vitát, és már nem tudott szót adni nekem. Mentségemre legyen mondva, hogy ilyenkor, vitalezárás előtt el szokott hangozni, hogy kíván-e még valaki hozzászólni a vita lezárása előtt, és így formálisan valóban elkéstem. De majd akkor a képviselő urak észrevételeire a későbbiekben, a vizsgálóbizottságban vagy máshol, plenáris ülésen lesz alkalom válaszolni.
Ami a számvevőszéki vizsgálatra vonatkozó javaslatot illeti: kifejezetten örülök neki, hogy a képviselő urak előterjesztették ezt a javaslatot, ugyanis én is abban bízom, hogy a Számvevőszéknek van olyan szakmai tekintélye, hitelessége, hogy mindenki számára megnyugtató módon tud véleményt formálni erről az ügyletről.
Az előbb kölcsönös gyanakvással - bár igyekeztünk udvariasan fogalmazni, de azért mégis kölcsönös gyanakvással - illettük a vizsgálóbizottságot mint bizonyos politikai motívumok által vezérelt testületet, tehát ha valóban van ez a gyanakvás, és ha valóban vannak azok az általában a vizsgálóbizottságokkal szembeni aggályok, amelyek itt megfogalmazódtak, akkor mindenki számára hasznos lehet, ha a Számvevőszék valóban elfogulatlan és tárgyszerű vizsgálatot folytat a kérdésben.
(19.40)
Egyetértek az előterjesztő Lengyel képviselő úrnak azzal a mondatával is, hogy ők is szeretnék, ha minél előbb megvalósulhatna az M5-ös autópálya matricássá tétele, de ehhez az kell, hogy a Számvevőszék megjegyzéseit be lehessen építeni a szerződésekbe.
Ezzel kapcsolatban azért világosan látni kell azt, hogy ha ez a számvevőszéki vizsgálat előzetes vizsgálat akar lenni, mint ahogy a javaslat ezt megfogalmazza, akkor szeptember előtt szóba nem jöhet az M5-ös autópálya matricássá tétele, és akkor sem az a helyzet, hogy most három mondatot átírunk bizonyos szerződésekbe a Számvevőszék javaslata alapján, hogy ez a bizonyos “take it or leave it” típusú dolog, vagy úgy, ahogy van, ahogy kitárgyalt szerződéseket, azt mondja a Számvevőszék, hogy nem látja aggályosnak és szerinte aláírható, vagy ha azt mondja, hogy bizonyos aggályokat lát a dologban, akkor elölről kell kezdeni a tárgyalásokat. Tehát nincs az, hogy akkor fogom magam, és átírom azt a három számot vagy pontot a szerződésben, amit a Számvevőszék esetleg kifogásolna, tehát akkor a nulláról, elölről el kell kezdeni tárgyalni. Tehát az előbbi szövegem arra vonatkozólag, hogy legkorábban szeptemberben lehetne valamit csinálni, ez képletes volt, hogy legkorábban szeptemberben lehet akkor elkezdeni tárgyalni erről a szerződésről újra.
Tehát vagy az van, hogy szeptemberben változatlanul a jelenlegi formában aláírhatók a szerződések, és akkor utána elgondolkozhatunk azon, hogy miért csúszott a dolog fél évet, vagy pedig a nulláról elkezdjük tárgyalni az egészet.
Ez a dolog persze vállalható lenne, ha nem a legjobb lelkiismerettel mondhatnám a kormányzat nevében, hogy az adófizetők számára, a dél-alföldi régióban lakók számára, a jogállamiság szempontjából és a finanszírozhatóság szempontjából a legelőnyösebb csomagot igyekeztünk összeállítani, és legjobb lelkiismeretünk szerint azt állítottuk össze egyik oldalon. A másik oldalon alkotmányjogi szempontból az a dilemma merült fel bennem, hogy a kormányzati felelősséget vajon kinek kell vállalnia: a kormánynak, aki megköt egy szerződést vagy az Állami Számvevőszéknek.
Azt gondolom, hogy a számvevőszéki törvénynek az a passzusa, hogy célszerűségi, eredményességi szempontból vizsgálja az állam gazdálkodását, nem azt jelenti, hogy előzetesen egy szerződéskötés előtt vétójoga van a dologgal kapcsolatban, hiszen ha így értelmeznénk, akkor nyilvánvalóan azt jelenti, hogy a kormányzati felelősséget a Számvevőszéknek kell vállalnia. Azt gondolom, az a helyes, ha a felelősséget a kormány vállalja a saját tevékenységéért, a saját maga által kötött szerződésekért, vállalja annak a kockázatát, hogy utólag ezt kritizálni fogják, és le fogja vonni belőle mind a választópolgár, mind a kormányzat a politikai felelősséget, vagy az erre vonatkozó megállapításokat meg fogja tenni, és ez alapján dönt a jövőről, hogy mit mond egy utólagos vizsgálat kapcsán a Számvevőszék.
Tehát mivel jelen pillanatban csak a kormányzati ígéret van arra vonatkozólag, hogy március 12-étől matricássá válik az M5-ös autópálya is, és mivel minden szerződést valóban kőkemény munkával a kollégáim és az érintettek letárgyaltak az elmúlt hetekben, hónapokban, és nem látom annak szakmai indokát, hogy ez a szerződés ne köttessen meg és bizonytalan időre elhalasszuk, ezért én egy olyan formát tudok jó szívvel támogatni, amelyik tudomásul veszi a realitásokat, hogy ezek a szerződések bizony a következő egy-két napban véglegesen alá lesznek írva, tehát az ex ante típusú vizsgálatnak formálisan nem lesz meg a lehetősége.
Tudomásul vesszük ezt a realitást, és tudomásul vesszük a kormányzati felelősségvállalást, és azt mondjuk, hogy a Számvevőszék vizsgálja meg a létrejött szerződéseket, ezeknek a körülményeit, vizsgálja meg célszerűségi, eredményességi, gazdaságossági szempontból, hasonlítsa össze a lehetséges egyéb felmerülő lehetőségekkel, és mondja meg a véleményét erről az Országgyűlés számára, és az Országgyűlés előtt védje meg magát a kormány, ha tudja.
Én hiszek abban, hogy meg fogja tudni magát védeni, ezért jó szívvel tudom ajánlani azt a képviselő uraknak, hogy fogadják el a tényleges helyzetet, a realitásokat, és olyan módon fogalmazzák meg ezt az indítványt, hogy a ténylegesen megkötött szerződéseket vizsgálja meg a Számvevőszék.
Köszönöm szépen.
