GAÁL GYULA
GAÁL GYULA
GAÁL GYULA gazdasági és közlekedési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Én azt gondolom, minőségi különbség van a két eset között. Amikor a kormányzat, illetve a pénzügyminiszter úr az Állami Számvevőszék segítségét kérte, akkor egészen pontosan arról volt szó az én legjobb tudomásom szerint, arra hivatkozva, hogy az Állami Számvevőszék most már sokéves tapasztalattal rendelkezik az államháztartás különböző alrendszereinek a vizsgálata kapcsán, foglalnák össze a kormányzat számára azokat a tapasztalatokat, amelyek leszűrhetők ebből a sokéves vizsgálati procedúrából; látnak-e olyan területeket rendszerszerűen, intézményszerűen, ahol a kormányzatnak törekednie kell a működési mód megváltoztatására, a bizonyos államháztartási reform - amiről olyan sokat beszélünk - lépéseire; hol lehetne, hol kellene, hol látnak pazarlást az államháztartásban. De szó sincs arról, hogy arra kérte volna föl, hogy legyen szíves sanyargató intézkedésekre javaslatot tenni, mint ahogy itt ön próbálja ezt a dolgot interpretálni. Tehát minőségileg más a dolog.
Itt pedig önök arra tesznek javaslatot, hogy egy meg nem kötött szerződéscsomagot vizsgáljon át az Állami Számvevőszék, ami saját becslésük szerint több hónapos munkát igényelne, hogy alaposan áttekintsék az összes körülményt, ami ezzel az üggyel kapcsolatban fölmerült, és gyakorlatilag vétójogot gyakoroljanak egy kormányzati döntésben, hogy most meg szabad kötni azt a szerződést vagy nem szabad megkötni a szerződést. Ez jogilag egészen más ügy.
Azt hiszem, nyilvánvaló, hogy nem következik abból, hogy egy kérdésben véleményt mondhat, az az eljárás, hogy egy kérdésben vétójoga legyen (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) a Számvevőszéknek. Köszönöm.
