SOLTÉSZ MIKLÓS
SOLTÉSZ MIKLÓS
SOLTÉSZ MIKLÓS, a szociális és családügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök úr. Mint államtitkár úr is hallotta, és talán Török Zsolt képviselőtársam is hallotta, megtapsoltuk a hozzászólásaikat, illetve az előterjesztőt. Ez egyszerűen azért történik, annál az oknál fogva, hogy igenis egyetértünk azzal az együttműködési szándékkal, amely egyrészt a minisztérium, másrészt a kormánypártok, illetve az ellenzék között e tekintetben megvan.
Olyan témáról van szó, amelynek tárgyalása, vitája mindenképp hosszú távú együttműködést igényel, mert nagyon nagy mértékben befolyásolhatja az ország, az ifjúság és később az egész társadalom szerkezetét, életét, mindenre kihathat. Éppen ezért, ha mi kisebbségi, illetve más véleményt megfogalmazunk, az nem azért van, mert nem értünk egyet az anyaggal, vagy az abban foglaltakat támadni szeretnénk, hanem pontosan azért, mert akkor tudunk közösen dolgozni, együttműködni, és ez a probléma tíz év múlva akkor kerülhet a helyére - sajnos biztos, hogy megoldani nem fogjuk, de mégis akkor kerülhet a helyére -, ha azok a vélemények is elhangzanak, amelyek adott esetben ezt a jelentést nem érintik, vagy pedig a jelentés nem tudta vagy nem akarta kiemelni.
Így először is azt szeretném jelezni, nem ellenzéki képviselőként, nem ellenvéleményként, hogy bizottságunkban igenis nagyon nagy dicséretet kapott a mi oldalunkról az a szakmai kör, legyenek azok önkéntesek, legyenek hivatásos szakemberek, akik éjt nappallá téve, úgy is fogalmazhatnék, hogy jó értelemben vett megszállottként kezelik ezt a problémát, foglalkoznak vele. Mindazok az emberek, akik a mai magyar valóságban, akár pedagógusként, akár szociális munkásként, akár ápolóként foglalkoznak emberekkel, fiatalokkal a drog területén, nem a pénzért teszik. Még egyszer hangsúlyozom, jó értelemben vett megszállottságból teszik. Ha ezt a politika, jelen esetben a parlament segíti, akkor legalább a tiszteletet megadjuk nekik ezért a munkáért.
Ennek ellenére, és nem a szakemberekre értem ezt, mi sokkal nagyobb hangsúlyt helyeznénk a megelőzésre. Ugyan elhangzott a bizottsági vita során többször is a megelőzés szükségessége, de mi egy fokkal talán jobban hangsúlyoztuk. A megelőzést több területre osztanám föl, több területre bontanám föl. Az egyik, ami elengedhetetlen, a társadalmi szemlélet változása. Addig, amíg nincs szemléletváltás, és nemcsak a drogokkal, hanem általában a közerkölccsel és minden más egyéb idetartozó dologgal szeretném ezt magyarázni, ha ez nem történik meg, akkor hiába próbálunk ebben a problémában egyetérteni, hiába próbálunk együtt dolgozni, igazából az eredmény csekély lesz.
Amit kiemelten másképp gondolunk, az a bűnmegelőzés. Itt szeretném hangsúlyozni, hogy nem azokra gondolunk, akik beleestek ebbe a hihetetlenül nehéz szituációba, élethelyzetbe, hanem azokra gondolunk, akik terjesztik; azokra, akik ráveszik a 14, 12 és sajnos már a 10 éves korosztályt is arra, hogy megkóstolják, vegyék, vigyék, és utána tegyék tönkre az életüket, illetve családjaik életét. A bűnmegelőzésben sokkal drasztikusabb megoldást javasoltunk már korábban is, amikor a Btk. módosítása és vitája volt. Nem értettünk abban egyet, hogy túlenyhítette a jelenlegi kormányzat ezt a területet.
A média szerepe: hallatlanul nagy felelőssége van a médiának, és ha a parlamenti pártok közösen nem hívják fel a média figyelmét, a munkáját nem próbálják befolyásolni - most itt nem drasztikus eszközökkel, de hogy milyen filmeket vetítenek, vagy milyen rádióműsorokat sugároznak -, akkor nem lesz változás, nem lesz szemléletváltás az országban. Sajnos, ki kell emelnünk a költségvetés szerepét is. Igaz, hogy múlt évben bizonyos programokra nagy pénzeket kapott a tárca, de az idei megszorítások bizony súlyosan fogják érinteni ezt a területet, és ezek a megszorítások sajnos visszavethetik a jó irányba elmozdult programot, illetve változásokat. (Az elnök csengetéssel jelzi az idő lejártát.)
Nagyon röviden, elnök úr, egy másodperc, és összefoglalom. Tehát a részünkről az ellenzéki vélemény azért fogalmazódott meg, mert egy területen, a bűnmegelőzésben nem értünk egyet, másrészt pedig a finanszírozásban sokkal több közösségi és egyéb programot kellene megvalósítani ahhoz, hogy a fiatalok ne essenek bele ebbe a problémába.
Köszönöm a figyelmüket, és köszönöm az elnök úr türelmét is. (Taps az ellenzéki padsorokban.)
