DR. BAKONYI TIBOR, az ifjúsági és sportbizottság elnöke, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az ifjúsági és sportbizottság 2005. június 13-ai ülésén tárgyalt első ízben a 2012. évi labdarúgó-Európa-bajnokság Magyarország és Horvátország által közösen történő megrendezésére benyújtandó pályázatról, melyet egyhangúlag, négypárti alapon támogatott.
A kormány részéről dr. Ábrahám Attila úr, a Nemzeti Sporthivatal elnöke, a Magyar Labdarúgó Szövetség részéről pedig dr. Bozóky Imre elnök úr felkérte a bizottságot egy, a megrendezés szándékát kifejező határozati javaslat benyújtására. Ezt követően dr. Bozóky Imre úr megbeszéléseket folytatott a parlamenti pártok elnökeivel, akik támogatásukról biztosították.
Az ifjúsági és sportbizottság 2005. június 27-én megtartotta következő ülését és döntött a labdarúgó-Európa-bajnokság Magyarország és Horvátország által közösen történő megrendezésének érdekében benyújtandó pályázat támogatásáról szóló országgyűlési határozati javaslat előterjesztéséről.
A napokban a horvát szábor, vagyis a horvát parlament által is elfogadásra kerül a horvát kormány és a horvát labdarúgó-szövetség általi, a magyar-horvát közös pályázat támogatására irányuló kezdeményezés.
A rendező ország szövetségének az előszűrés alapjául szolgáló véglegesített dokumentációt 2005. július 21-ig kell az UEFA részére benyújtani.
Harmadik ízben pályázunk a labdarúgó-Európa-bajnokság megrendezésére, ez idáig hét pályázat érkezett az UEFA-hoz. Az UEFA saját hatáskörében maga hozza meg a döntést az UEFA EURO 2012 megrendezésének végleges rendszeréről, illetve a dátumokról, helyszínekről és azoknak időbeli beosztásáról. Magyarországon a horvát közös rendezés miatt kötelezően négy stadion megépítéséről lehetne szó; a pályázati előkészítő bizottság azt javasolja a kormány számára, hogy öt stadion kerüljön megépítésre. Ezek közül az egyik a döntő helyszínét is adná sikeres pályázat esetén, hiszen az egyeztető tárgyalások szellemében úgy alakult, hogy a nyitómérkőzés Zágrábban lenne, a döntő mérkőzés Budapesten, a Puskás stadionban.
A döntő megrendezéséhez egy 55 ezer fős stadion szükséges, a többi mérkőzés helyszínéül szolgáló létesítménynek 35 ezer fős befogadóképességgel kell rendelkezniük. Döntés született arról is, hogy a két pályázó szövetség a saját országában elvégzett feladatok költségét magára vállalja, a közös feladatok megoldásánál pedig 50-50 százalékos arányban osztoznak a kiadásokon. Sportszakmai szempontokat figyelembe véve rendezőként számba jöhető városok Magyarországon a következők: Budapest, Debrecen és Székesfehérvár.
Az UEFA alapvető elvárása, hogy a házigazda ország politikailag stabil legyen, és a pályázó élvezze az államigazgatás különböző területeinek támogatását. Ezt a támogatást tanúsítandó írásos garanciát köteles bemutatni a pályázó szövetség. A politika és a kormányzat minden egyéb, a pályázat támogatására irányuló megnyilvánulása, mint például parlamenti szavazás vagy jogalkotói támogatás, az elbíráláskor előnyt jelent. A pályázatot hivatalosan a sportági szakszövetség nyújtja be és képviseli, a sikeres lebonyolítás és előkészítés azonban fontos állami szerepvállalást is igényel. Ez egyrészt pályázást kísérő koordinációs munkát, másrészt a pályázathoz kapcsolódó közvetlen és közvetett, központi költségvetésből történő pénzügyi hozzájárulást jelent.
Mindezek alapján kérem az Országgyűlést, hogy fogadja el az ifjúsági és sportbizottság által benyújtott határozati javaslatot. (Taps.)