DR. KOZMA JÓZSEF
DR. KOZMA JÓZSEF
DR. KOZMA JÓZSEF (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Úgy tűnt, hogy az ügy azzal kezdődött, hogy néhány napon belül két alapító ország: Franciaország és Hollandia is elutasította az alkotmányszerződést, míg Nagy-Britannia a népszavazás elhalasztásáról döntött. Elemzők szerint a francia elutasítást az eddig kivívott szociális ellátásokhoz való ragaszkodás, a munkaerőpiac védelme és a török bővítéstől való félelem motiválta. A holland nemet pedig az euró bevezetése óta tapasztalt áremelkedés, a jobboldali kormánnyal való elégedetlenség, a liberális vívmányok védelme, a bevándorlóktól és a terrortámadásoktól való félelem erősítette.
Miről szól valójában az alkotmányos szerződés? Hogy csak néhány elemet emeljünk ki: létrejön az EU külügyminiszteri posztja, megváltozik az elnökségi rendszer, a jogalkotásban megnő az együttdöntési eljárások szerepe, erősítve ezzel az Európai Parlament pozícióját. A magyar kormány erőfeszítéseinek is köszönhetően megjelenik az alkotmányos szerződésben a kisebbségekre való utalás, és 2009 után is érvényben marad az “egy ország - egy biztos” elve.
Mindebből jól látható, hogy az elutasítók kevésbé összeurópai, mint inkább nemzeti érdekeket helyeztek előtérbe. Mindez számos kérdést vet fel. Tekinthető-e ez az elutasítás egyfajta késleltetett véleménynyilvánításnak a tízes bővítést illetően, megerősödik-e a nemzetállami önzés az integráció mélyítését és szélesítését célzó törekvésekkel szemben? Meddig terjed a szolidaritás határa, meddig terjed Európa határa?
Magyarország számára stratégiai fontosságú és nemzetpolitikai cél is, hogy a környező országok mielőbb tagjai lehessenek az európai integrációnak. Románia és Bulgária legkésőbb 2008-ig tag lesz, Horvátország és a Nyugat-Balkán kérdései azonban már nem mutatnak ilyen tiszta képet.
Kérdezem tisztelt államtitkár urat, mit tud tenni a magyar kormány szomszédaink integrációjának erősítéséért. (Taps a kormánypártok soraiban.)
