DR. BÓKA ISTVÁN
DR. BÓKA ISTVÁN
DR. BÓKA ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Asszony! Államtitkár Urak! Tisztelt Képviselőtársaim! Megjelent a napokban a Magyar Közlöny 86. száma, amely bemutatta, hogy milyen módon történt a helyi közforgalmú közlekedés normatív támogatása keretösszeg felosztása a települési önkormányzatok között, és a felosztás meglehetősen durva igazságtalanságokat takar az én véleményem szerint. Önmagában ennek a tömegközlekedési normatívának a felosztásáról talán nem kellene beszélni, ha ez egy elszigetelt jelenség lenne, azonban úgy látom, hogy egy olyan tendencia bontakozik ki az önkormányzati finanszírozáson belül, ami miatt mindenféleképpen érdemes és kell is szólni, mindenféleképpen érdemes és nekem kell szólnom.
A települési önkormányzati finanszírozási rendszerben egyre több a településeket megkülönböztető olyan önkormányzati támogatás, amely furcsa módon az eddigi elvektől teljes mértékben eltérő módon jelenik meg.
(17.00)
Eddig általában a szegényebb, a kisebb településeket, térségeket szokták pozitív módon diszkriminálni az önkormányzati finanszírozásban, most pedig pont azt látjuk, hogy a nagyobb, a tehetősebb településeket kívánja a finanszírozás pozitív módon diszkriminálni.
A tavalyi év végén lezajlott költségvetési vita és az elfogadott költségvetési törvény alapján egyértelműen látszik az önkormányzatok finanszírozásában, hogy a működés tekintetében óriási gond, probléma van. Ráadásul a mostani gyakorlat már mutatja, hogy a működés finanszírozásánál sokkal nagyobb a baj az elfogadott költségvetéshez képest, hiszen egyrészt a tartalék befagyasztásra került, a költségvetési törvényben megállapított tartalékból egy fillért nem fognak megkapni az önkormányzatok. Másrészt pedig megjelentek ebben az önkormányzati finanszírozásban pántlikázott pénzek, amelyek nem normatívákon keresztül kerülnek elosztásra, amit aztán beszámítottak a működési növekménynél, azonban ezen pénzeszközök elosztása bizonyos alkuk függvénye. Kik az alkuk szereplői ezen összegek tekintetében? A főváros, a megyei jogú városok és a kormány.
Szeretnék erre példákat is mondani. Ilyen például az a 10 milliárdos keretösszeg, amely a szilárd burkolatú közutak burkolatfelújításával kapcsolatos. A súlyozás ezen keretösszegen belül a fővárost és a megyei jogú városokat érinti, továbbá ebből a 10 milliárdos keretösszegből minimálisan 4,1 milliárd forintot a szabályozás szerint a Fővárosi Önkormányzatnak és a kerületi önkormányzatoknak kellett megkapni.
Megjelent a költségvetési törvényben a tavalyi évben is, de az idei évben már hangsúlyosabban az a fővárosi kerületek belterületi útjainak szilárd burkolattal való ellátását szolgáló 2,5 milliárd forintos forrás, ami más települési önkormányzatnál nincs.
Szeretném emlékeztetni a tisztelt Házat az elmúlt napokban lezajlott vitára, mely szerint egy vezeték nélküli szolgáltatót az iparűzési adó megfizetésére kötelezett a Fővárosi Önkormányzat, és ezt az összeget gyakorlatilag 800 települési önkormányzattól fogják majd önrevízió keretében visszavonni, ami mintegy 2 milliárd forintot érint.
Most pedig, mint ahogy már hivatkoztam rá, a Magyar Közlöny 86. számában megjelent a helyi közforgalmú közlekedés normatív támogatása címszó. Mi a nagy bajom ezzel, ami, úgy gondolom, egy világos és egyértelmű tendenciába illeszkedik bele? Tavaly 8,45 milliárd forint felosztása történt ezen címszó alatt, az idén 14,84 milliárd forint, tehát 76 százalékos a növekmény. Budapest tavaly 70 százalékkal részesedett a 8,4 milliárd forintból, az idén pedig 80,6 százalékkal rendelkezik a 14,8 milliárd forintból, tehát a közel 15 milliárd forintos összegből 12 milliárd forintot csak és kizárólag Budapest fog megkapni.
A megyei jogú városok növekménye a tavalyi évhez képest 18 százalékkal nőtt, az összes többi kisváros és közepes város pedig a tavalyinak mindössze 80 százalékát kapta meg, tehát 20 százalékkal csökkent ezeknek a részesedése. Tehát 2005-ben több pénzből a kis és közepes városokra tömegközlekedési normatíva címszó alatt kevesebb jut.
Mintha hátrányos helyzetű lenne a főváros és a megyei jogú városok? Vajon komolyan gondolhatjuk-e ezt a finanszírozást? Sajnos egyre inkább úgy tűnik, hogy a kormányzatnak nemcsak a kistelepülések nem fontosak, de ma már mintha a kicsi és a közepes városok sem számítanának a kormány számára.
Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz padsoraiban.)
