DR. GYIMESI JÓZSEF
DR. GYIMESI JÓZSEF
DR. GYIMESI JÓZSEF (Fidesz): Tisztelt Elnök Asszony! Képviselőtársaim! Az első és a harmadik vitaszakaszhoz nyújtottam be módosító javaslatot a képviselőcsoportom nevében, és ha jól értettem a jegyző úr ismertetését, akkor a 10., 12. és a 14. ajánlási pont is még az első vitaszakaszhoz tartozik. (Jelzésre:) Igen. Így a 10., 12. és 14. ajánlási ponttal kapcsolatosan fejteném ki röviden az álláspontomat.
Az ajánlás 10. és 12. pontjához kapcsolódó módosító javaslat összefügg, és a kiskorú veszélyeztetésével kapcsolatosan a törvényjavaslatban található új tényállást módosítaná. A törvényjavaslat büntetni rendeli a jövőben annak a szülőnek vagy szülőhöz tartozó élettársnak a magatartását, aki meghiúsítja bizonyos igazgatási hátrányok alkalmazását követően is a kapcsolattartás jogának gyakorlását a különélő szülővel. A módosító indítvány azt javasolja, hogy a gyermek életkorához kössük a büntetőjogi szankciók alkalmazását. Az ajánlás 10. pontjában tehát azt javaslom, hogy a 14. életévét be nem töltött kiskorú esetében lehessen csak a kapcsolattartást vélhetően meghiúsító szülővel szemben a büntetőjogi következtetéseket alkalmazni.
Ennek a módosításnak az a lényege, hogy egyrészről a büntetőjogban a 14. életévhez fűződnek bizonyos következmények - tehát jogi jelentőséggel bír ennek az életkornak a betöltése -, másrészről pedig az élet példái is azt igazolják, hogy a 14. életévét meghaladott gyermek nem nagyon bírható rá sem arra, hogy akarata ellenére a különélő szülővel találkozzék, sem arra, hogy ha ez a gyermek a külön élő szülőjével találkozni akar, akkor ez ne következzék be. Tehát az az önálló akarat, amely a kapcsolattartás körében a gyermekben már kialakult, tiszteletben tartható, és igazából a szülő börtönbe zárásával vagy ezzel történő fenyegetéssel már ez a gyermeki akarat nem befolyásolható.
Tehát az az álláspontom, hogy ha a módosítást elfogadjuk, valahogyan kifejezzük azt a véleményünket, hogy igenis egy 14 éves gyermek már önálló értékítéletre, választásra és döntésre képes ebben a kérdésben.
(15.40)
Természetesen, ha a szülő ennél fiatalabb gyermek esetében akadályozza meg a kapcsolattartást, akkor viselje az ezzel kapcsolatos felelősséget.
Az ajánlás 12. pontjában egy további szóval szeretném kiegészíteni ezt a tényállást. Tegyük nyomatékosabbá, hogy a kapcsolattartás kialakításának, illetve fenntartásának akadályozása szándékos magatartással követhető csak el. A törvény szövegéből egyébként következik ez, hogy ez szándékos magatartás, de úgy érzem, hogy ha ezt a szót a tényállás körében feltüntetjük, akkor nyilvánvalóan egy egyenesebb, direktebb szándékra lehet következtetni, mert hiszen ennek a kimutatása és bizonyítása feltétlenül szükséges a büntetőjogi következmények alkalmazása esetén.
Az ajánlás 14. pontjában a nemi erkölcs elleni bűncselekmények tényállását javasoljuk módosítani. Véleményem szerint ebben a kérdésben nem áll távol egymástól a frakciók álláspontja, mégis sajnos a kormány nem értett egyet a módosító javaslattal. A módosító javaslatban az a szándék fejeződik ki, hogy a kiskorú gyermek sérelmére bűncselekményt elkövetőket szigorúbban büntessék meg, mint a felnőttkorúak sérelmére elkövetett bűncselekmények felelősségre vont elkövetőit.
Ennek az a magyarázata - és különösebben nem kell megmagyarázni -, hogy pontosan az életnek ezen a területén, a nemi szabadság kérdésében egy durva jogsértés maradandó nyomot hagy a kiskorúak lelkében, amelyet egy életen át nem tudnak kiheverni, aki tehát erre vetemedik, az viseljen nagyobb felelősséget. Véleményünk szerint a büntetéskiszabás körében súlyosító körülményként ezt értékelni kevés, tehát a jogalkotónak kifejezésre kell juttatnia minősítő körülményként történő szabályozással azt, hogy szigorúbb büntetéssel számolhatnak ezen cselekmények elkövetői, ha a sértett a 12. életévét betöltötte, de még kiskorú.
Felvetődik a kérdés: miért nem gondolunk a 12 év alattiakra? Azért, mert a törvényjavaslat - helyesen - módosítja a hatályos törvényt, és ha a 12. életévét be nem töltött gyermekkel szemben erőszakkal vagy fenyegetéssel, élet elleni közvetlen fenyegetéssel történik az erőszak kifejtése, akkor ott eleve már ugyanezt a büntetési tételt rendeli kiszabni, tehát 5-től 10 évig terjedő szabadságvesztés a bűncselekmények elkövetőinek fenyegetettsége.
Kérjük tehát a kormányt, hogy akár más konstrukcióval is, de szíveskedjék átgondolni még egyszer a mi módosító javaslatunkban meghúzódó szándékunkat, szíveskedjék azzal azonosulni, és a büntető törvénykönyv tényállásának módosításával kifejezésre juttatni, hogy igenis a fiatalok, a gyermekkorúak - büntetőjogi kifejezést használva: kiskorúak - büntetőjogi védelme sokkal fontosabb és a büntetőtörvényekben is kifejezendő cél valamennyiünk számára.
Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz padsoraiban.)
