DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS
DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS
DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! A büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény és más törvények módosításáról szóló T/16127. számú törvényjavaslat részletes vitájának lezárásával egy szakmai alapú, a magyar büntetőjog és az uniós szabályok összhangját megteremtő törvényjavaslat elfogadása előtt áll az Országgyűlés. A törvényjavaslatnak mind a Btk. általános, mind a különös részét érintő szakaszaihoz érkeztek módosító javaslatok.
Néhányat szeretnék ezek közül kiemelni, és a kormány álláspontját részben megismételni, részben összefoglalni szeretném most. A kiutasítás kapcsán a kormány nem fogadta el azt a módosító javaslatot, amely elhagyni javasolta a taxációt, amely meghatározza, hogy mely bűncselekmények vonatkozásában lehet helye végleges hatályú kiutasításnak. Az elutasítás indoka az, hogy a végleges hatályú kiutasítás elvonja a büntetéssel érintett elkövető szabad mozgáshoz és a tartózkodási hely szabad megválasztásához fűződő jogát, ezért alkalmazhatóságát csak a közbiztonság és a társadalom védelme szempontjából kiemelkedő veszélyt jelentő esetekre szükséges és lehet korlátozni.
A felsorolás kiemelkedő tárgyi súlyú bűncselekményeket tartalmaz, és összhangban áll hazánk nemzetközi kötelezettségvállalásaival is.
(16.20)
Ezzel szemben a kormány támogatta azt a módosító indítványt, amely tovább erősíti az összhangot a Btk.-beli kiutasítás szabályai, valamint a magyar idegenrendészeti szabályok és az Unió polgárainak és családtagjainak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv között.
A kormány támogatta azt a módosító javaslatot is, amely kiegészíteni javasolta a pártfogó felügyelet szabályait azzal, mely szerint már az ítélkező bíró rendelkezhessen az elítélt majdani feltételes szabadságra bocsátása esetére a pártfogó felügyeletéről. Támogatta továbbá annak a felhatalmazó rendelkezésnek a megalkotását is, amely szerint a pártfogó felügyelet kapcsán felmerülő rendőrségi feladatok részletes szabályait a belügyminiszter nem utasítás formájában, hanem az igazságügy-miniszterrel együttesen rendeletben állapítsa meg.
Nem támogatta a kormány ezzel szemben azokat a módosításokat, amelyeknek céljával bár részben egyetért, de konkrét szövegét alkotmányossági szempontok szerint aggályosnak találtuk.
Támogatta a kormány azt a módosító javaslatot is, amely a közfeladatot ellátó személyek közé felvenni javasolta a hivatalos személynek nem minősülő kézbesítési végrehajtót. Ennek indoka az, hogy polgári ügyekben a bírósági iratokat már nemcsak postai úton lehet kézbesíteni, a végrehajtói kézbesítést önálló bírósági végrehajtó, illetve helyette eljárva önálló bírósági végrehajtó-helyettes vagy végrehajtói kézbesítésre felhatalmazott önálló bírósági végrehajtójelölt is végezheti. Mivel mind a postai szolgáltató végrehajtó, mind az önálló bírósági végrehajtó, illetve az önálló bírósági végrehajtó-helyettes büntetőjogi védelmet élvez, indokolt kiterjeszteni a védelmet a kézbesítésre felhatalmazott önálló bírósági végrehajtójelöltre is.
Nem támogatta továbbá a kormány azokat a módosító javaslatokat, amelyek a kapcsolattartás akadályozásának kriminalizálását vagy elhagyták volna, vagy csak a 14 éven aluli gyermekekkel való kapcsolattartás akadályozására korlátozták volna. A kormány szerint az a magatartás, amely több alkalommal még bírság kiszabását követően is akadályozza a gyermek és a másik szülő közötti harmonikus kapcsolat kialakítását vagy fenntartását, akár a 14 éven felüli gyermek életére kihatóan is okozhat nagyon komoly lelki válságot, és káros hatással lehet szociális készségeinek kialakulására. Vitathatatlan továbbá az is, hogy a szóban forgó cselekmény az ilyen korú gyermekek esetében is ellehetetleníti a különélő szülő felügyeleti jogának gyakorlását. Ezt nyilvánvalóan a törvény nem engedheti meg.
Nem támogatta továbbá a kormány azokat a módosító javaslatokat sem, amelyek elhagyták volna a nemi erkölcs elleni bűncselekményekkel kapcsolatos rendelkezéseket. A kormány továbbra is fontosnak tartja, hogy a Btk.-ban ne szerepeljen olyan rendelkezés, amely ellentétes a kétszeres értékelés tilalmával, így továbbra is szükségesnek tartjuk a törvényjavaslat ezzel kapcsolatos rendelkezéseinek megtartását.
A törvényjavaslathoz érkezett módosító indítványok jelentős hányada a környezetvédelmi tényállásokat érintette. Azokat a módosító javaslatokat, amelyek nem álltak összhangban a háttérjogszabályokkal, így az atomenergiáról szóló törvénnyel, környezetvédelmi törvénnyel, illetve természetvédelmi törvénnyel, a kormány természetesen nem támogatta. Ezzel szemben azokat az ellenzéki, illetve kormánypárti oldalról érkezett javaslatokat, amelyek a tényállások pontosítását célozták, a kormány rendre elfogadta.
Tisztelt Pap János Képviselő Úr! Ön itt a részletes vita során arra kért engem, hogy az itt most gyorsan visszavont módosító javaslatokkal, illetve azok néhányának értelmezésével kapcsolatban fejtsem ki az álláspontomat. Azt szeretném kérni öntől, hogy miután az így hirtelen tett visszavonások mindig magukban rejthetnek pontatlanságokat, az ülés után a szavazást megelőzően a kolléganőmmel szíveskedjen egyeztetni, hogy melyek azok a javaslatok, amelyeket ön konkrétan visszavont volna, illetve azokra a kérdésekre, amelyeket hozzám intézett, részben tudnék rájuk most válaszolni, részben pedig annak érdekében, hogy esetleg ön visszavonhassa az ezekkel kapcsolatos módosításokat, az egyeztetés során minden bizonnyal a kolléganőmmel megfelelő megoldást fognak találni.
Én nem értek a környezetvédelemhez, ön ezzel a területtel foglalkozik. Azt azonban tudom, hogy ha egy jogszabálynál fogalmakat értelmezünk, akkor elsősorban a nyelvtani értelmezés az, amelyet előtérbe kell helyeznünk. Jó egynéhány módosító javaslatával kapcsolatban ön a talaj és a föld fogalmakra vonatkozóan a kettő közül mindenhol a talajt szeretné előnyben részesíteni, és a föld kifejezést pedig elhagyni. A föld sokkal bővebb a magyar nyelv szabályai szerint, magában foglalja a talajt és még nagyon sok minden mást is a földdel kapcsolatban, hiszen a földön vannak barlangok, vannak hegyek és még sok-sok más olyan természeti képződmény, amely nem tartozik a talaj fogalmához, az egy szűkebb kategóriát jelent. A büntetőjognak nemcsak a talajra vonatkozóan kell védelmet biztosítania, hanem mindazon egyéb objektumokra is, illetve természeti kincsekre és különféle, a földdel kapcsolatba hozható különböző elemekre, amelyekre vonatkozóan az ön javaslata nem tartalmazott volna védelmet.
Egy másik lényeges dolog, hogy ön számon kéri a kormány esetleges támogatásának a hiányát. Csak jelezni szeretném: jó egynéhány javaslatával kapcsolatban azt tudom, az ajánlás is igazolja, és a vitából is tudom, hogy egyharmad támogatást sem kapott ezen javaslatok egy jelentős részére, azaz az ön ellenzéki társai sem értettek önnel egyet. De vannak olyan javaslatok, amelyekre vonatkozóan szívesen elfogadjuk az ön álláspontját, és természetesen készséggel elfogadjuk a javaslatai egy részét.
Még egyszer röviden: azt hiszem, hogy a kolléganőmmel való egyeztetés során eldöntheti, hogy mely indítványokat szeretné visszavonni, ezeket kérem szépen majd pontosan rögzíteni, hogy a szavazás során ebből ne legyenek problémák, mert nyilván az megnehezíti a munkatársak munkáját, ha a szavazást közvetlenül megelőzően vonna vissza néhány javaslatot. Köszönöm szépen. (A mikrofont kikapcsolják.)
A gazdasági bűncselekményeket érintő módosító javaslatokat…
