DR. LAMPERTH MÓNIKA
DR. LAMPERTH MÓNIKA
DR. LAMPERTH MÓNIKA belügyminiszter: Képviselő úr, Pettkó András egy kicsit dörzsöltebb volt, mint ön, mert ezt a kifejezést így már nem tette föl. Nyilván rájött arra, amire önnek nem sikerült, hogy a Belügyminisztérium mint jogintézmény, de úgy is mint épület, alkalmatlan arra, hogy féljen. Én meg nem félek sem ettől a kérdéstől, sem más kérdéstől. (Közbeszólások a Fidesz padsoraiból: Azt látjuk! - Balla György: Viszont alkalmatlan!)
Természetesen önnek mint képviselőnek joga van ilyeneket mondani itt, a parlamentben, és bárkinek szabadon van lehetősége véleményt nyilvánítani. Egyetlen korlátja van ennek, hogy be kell tartani a jogszabályokat, ha zavaró, ha nem zavaró. Nem az a kérdés, képviselő úr, hogy zavar-e valakit, hogy transzparenssel megjelenik, vagy sem - nem ez a kérdés! Hogyha valaki bejelenti, zavaró módon is teheti, mert demokrácia van - de ahhoz be kell jelenteni! Egyébként a sajtótájékoztatót nem, a demonstrációt igen. A törvények megmondják, hogy mi a különbség. Megmondják, hogy mi a különbség - pontosan definiálható. És hozzáteszem: van lehetőség jogorvoslatra.
Nyugodtan kérdezzen meg máskor is, ha úgy ítéli meg, hogy valamit nem úgy tettek a belügyminiszter irányítása alatt működő szervek, mint ahogy ön azt jónak tartja, én mindig fogok rá válaszolni itt, a parlamentben. De azt gondolom, talán (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) érdemes lenne a jogorvoslati lehetőségekkel is élni, ott ugyanis nem lehet úgy mellébeszélni, mint ahogyan ön megtette itt az előbb. (Szórványos taps az MSZP padsoraiból.)
