KELLER LÁSZLÓ
KELLER LÁSZLÓ
KELLER LÁSZLÓ, a költségvetési és pénzügyi bizottság előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A költségvetési bizottságban együtt tárgyaltuk a három törvényjavaslatot, és én mint bizottsági előadó csak a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló törvénnyel kapcsolatban mondom el a többségi véleményt, a másik két törvényjavaslattal kapcsolatban pedig a bizottság úgy döntött, hogy Kékesi Tibor fogja elmondani.
Nos, a költségvetési bizottságban a csőd-, a felszámolási és a végelszámolási eljárásról szóló törvénnyel kapcsolatban sajnálattal rögzítettük azt, hogy nem sikerült itt is egy új törvényt alkotni, a kormánykoncepciót egy teljesen új törvényben megfogalmazni. Az természetes volt számunkra, hogy az új gazdasági társaságról szóló törvény és a cégtörvény hatott a csőd-, felszámolási és végelszámolásról szóló törvényre is, és nyilvánvaló, hogy a szükséges módosításokat ezen át kellett vezetni.
Azzal is egyetértettünk, hogy a benyújtott javaslat túllép a szükségszerű módosításokon, lépéseket tesz a tisztább gazdasági élet irányába, az átláthatóságot növeli, és a hitelezői érdekek védelmét jobban szolgálja, mint a jelenleg hatályos törvény. És arról is beszéltünk, hogy nem könnyű a jogalkalmazóknak a helyzete, merthogy egymással párhuzamosan létező törvényi szabályokat kell alkalmazni egy felszámolási folyamatban.
A bizottság többsége egyetértett az apró, de nagyon lényeges módosításokkal, például hogy a szakszervezeti tagdíjnak a státusa egyértelmű legyen, ne tartozzék az adósnak a vagyonába. Tágabb értelemben a törvény biztosítja a magyar bíróságoknak a joghatóságát, nem kell, hogy uniós székhellyel rendelkezzen a külföldi cég, hanem ha a fő érdekeltségi köre az Unió területén van, akkor már a magyar bíróságok eljárhatnak. Azzal is egyetértettünk, hogy székhelyáthelyezés esetén most már végre egyértelművé teszi a törvény, hogy mely bíróságok járhatnak el illetékességből.
Előírja a törvény - szintén apró, de lényeges módosításként -, hogy felszámolási kérelem benyújtásakor a kérelmezőnek igazolnia kell a felszólítást, valamint azt is, hogy a felszámolás kezdő időpontja a csődközlönyben való közzététel napja, ez egyértelmű viszonyokat teremt a felszámolók számára. És az is jó, hogy a kollektív szerződés, a munkaszerződések esetében ezeknek a többletjuttatásait a munkabér és egyéb bérjellegű juttatások között tudja elszámolni a felszámoló.
Támogatjuk, támogatta a többség a lényegesen új szabályokat, mint az ideiglenes vagyonfelügyelő hatáskörének a rendezését, az iratokhoz történő hozzáférést, azt, hogy jogerős bírósági határozaton alapuló követelésnél szükségtelen a külön fizetési felszólítás.
Egyetértettünk azzal, hogy a törvényjavaslat rögzíti a felszámolónak a státusát, a felszámolói tevékenység részleteit részletesen körülírja, és a szakképzettséget is meglehetősen aprólékosan szabályozza a törvény. Támogatjuk, hogy megteremti - és az államtitkár úr is hangsúlyosan szólt erről - a vezető tisztségviselők felelősségét a hitelezőkkel szemben. Ilyen szempontból a Gt.-nek a módosítása is egy nagyon kedvező folyamat.
Egyetértünk azzal, hogy a vezetői felelősséget kitágított értelemben használja a törvényjavaslat. Egyetlenegy vitás kérdés merült fel a bizottságban, erről majd később részletesen kívánok szólni, ez a vagyoni biztosítékokkal rendelkező hitelezők előnyben részesítése. De látjuk, hogy mi van a felszámolói piacon, úgy ítéljük meg, hogy ebben a tekintetben a felszámolási eljárás egy speciális eljárás, az arányosságnak a zálogjogos követelésekkel kapcsolatban is szerepet kell kapni. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Más vonatkozásban úgy gondoljuk, hogy itt bizony érdemes még gondolkodni a benyújtott törvényjavaslaton.
Ezzel a költségvetési bizottság többsége támogatta a csőd-, felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló törvényjavaslat módosítását.
Köszönöm, elnök úr.
