HERÉNYI KÁROLY
HERÉNYI KÁROLY
HERÉNYI KÁROLY (MDF): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előterjesztés 10. pontjához, a tőzsdeélénkítéshez szeretnék még egyszer hozzászólni - ez a fejezet négy oldalból és hat pontból álló rész.
A célokkal tökéletesen egyet lehet érteni, a baj csak az, hogy a célok és a megvalósulás valahogy nem akar egybeesni. Az előbb már utaltam arra, hogy volt két módosító javaslatom, sajnos egyiket sem támogatta a kormányzati többség, és ez a két javaslat szó szerint megegyezett azzal, ami ebben a programban szerepel.
A harmadik lépés: “A tőzsdére való bevezetés költségeihez támogatást adunk.”, aztán utána így szól: “Az intézkedésről a kormány 2005. december 28-án, az Országgyűlés várhatóan december 19-én dönt, a törvény 2006-ban lép hatályba.” - kimaradt. Én beadtam a módosító javaslatot, hogy támogassuk a hazai közepes méretű cégek tőzsdére való jutását, de ez nem fogadtatott el.
Az ötödik lépés: “Képzéssel, ismeretterjesztéssel segítjük az eligazodást a pénzügyi világban.” - ez is kimaradt.
De most még egy dologról szeretnék beszélni. Itt az anyag elején szó van arról, hogy Magyarországon a megtakarítások mindösszesen 1,3 százalékát teszik ki értékpapírok, részvények és egyéb hasonló jószágok.
(12.40)
Ez az Európai Unió átlagát messze el nem érő, Angliában, az angolszász országokban ez 25-30 százalék körüli arány, tehát nagyon le vagyunk maradva.
Utána azt mondja itt az anyag, hogy mindent megteszünk, hogy ezt a kultúrát, a befektetéseket ösztönözzük, az ilyen típusú befektetéseket, de ennek tökéletesen ellentmond az a rendelkezés, amely 2005. január 1-jén lépett életbe, és az örökösödési illeték hatálya alá vonta az értékpapírokat, részvényeket és az egyéb ilyen típusú befektetéseket.
A közjegyzők évente 130-140 ezer hagyatéki ügyben döntenek. A közjegyzők tapasztalata szerint majdnem minden hagyatékban található értékpapír. Utóbbi a feltételezésekkel ellentétben nem kizárólag részvényt jelent, hanem például kincstárjegyet és más állampapírt is. A kedvező hozam miatt szívesen élnek az ilyen befektetési lehetőséggel főként az alacsonyabb jövedelmű emberek, mert a postán is elérhetik ezeket az értékpapírokat.
A Közjegyzői Kamara adatai szerint általában néhány százezer forintos, esetleg egymilliós tételben kell az értékpapírokról határozniuk a közjegyzőknek az egyes ügyekben. Az örökségnek ezt a részét 2005-ig nem terhelte illeték, idén január 1-jétől azonban fizetniük kell az örökösöknek, mégpedig legalább 11 százalékot. Az illeték mértéke aszerint nő, hogy milyen távoli rokonról és mekkora összegről van szó, így akár a 40 százalékot is elérheti.
A tavaly módosított illetékszabályok, a kedvezmény eltörlése elsősorban tehát a kisbefektetőket érintette hátrányosan, így amikor a lakosság megtakarítása és a befektetések aránya igen kicsi, akkor semmi sem indokolja egy ilyen, a megtakarítást, az öngondoskodást szolgáló és ösztönző kedvezmény megszüntetését.
A kormány és a gazdaság célja az, hogy a kisbefektetők igen csekély száma emelkedjen, az illetékkedvezmények megszüntetésével azonban csak visszaesést érhet el a jogalkotó. A száz lépés programról szóló jelentés indoklása szerint a magyar lakosság pénzügyi megtakarításának több mint 40 százalékát készpénzben és bankbetétben tartja, a tőzsdei részvényekben pedig mindösszesen - ahogy az előbb ezt már mondtam - 1,3 százalékát. Az EU fejlettebb országaiban és különösen a legfejlettebb pénzügyi kultúrával rendelkező angolszász országokban ez az arány 25-30 százalékot is elérhet.
Magyarországon több százezer kisbefektető fordítja a megtakarításait értékpapírokba, ezen belül is mintegy 150-200 ezer kisbefektető válik részvénytulajdonossá. Az összes megtakarítás átlaga 1-2 millió forint között van, ami nem nevezhető jelentős összegnek, és nem meríti ki ma Magyarországon a gazdagság kritériumát.
Ez egyben azt is jelenti, hogy nagyon sok kisbefektető hátrányára született meg a tavalyi illetéktörvényi módosítás, illetve olyan módosítás került a törvénybe, amely a megtakarítási formák vagy az öngondoskodás, a későbbiekre, az utódokra gondolás szellemével ellentétes, holott a megtakarítás és az öngondoskodás szellemének egyre inkább erősödnie kellene Magyarországon.
Az értékpapír öröklése és ingyenes megszerzése, illetve üzletrészek ingyenes megszerzése esetén az illetékteher ellene hat az egyébként gazdasági prioritást élvező kis- és közepes vállalkozások érdekében meghozott más intézkedéseknek is. Azt nyilván tudják, képviselőtársaim, hogy ma örökösödési illeték alól például a készpénz mentesül. Ha azt szeretnénk, hogy a magyar állampolgárok párnában és matracban tartsák a megtakarításaikat azért, hogy ezeket az illetékformákat elkerüljék, akkor elég jó úton haladunk. Tehát azt szeretném mondani befejezésképpen, hogy figyelembe véve ennek a programnak a jó szándékát - és én nem ezt kérdőjelezem meg -, a szándék és a megvalósulás, a szándék és a tett nem harmonizál, nem esik egybe. Kérem kormánypárti képviselőtársaimat, hogy a magyar középosztály érdekében… - hiszen róluk van szó, ez a magyar középosztály még gyenge, erősödnie kellene, hiszen egy polgári társadalom erős középosztály nélkül nem életképes.
Figyeljenek oda arra, hogy azok a politikai lózungok, azok a szlogenek, de tisztességesebben megfogalmazva: célok ebben az anyagban megvalósuljanak, ebben az anyagban tényleg teremtődjék meg a megvalósulás minden feltétele, és akkor nem foghatják önökre - egyébként megalapozottan - ellenzéki képviselők, hogy mást mond az egyik, mást mond a másik, és a megvalósulás nem abba az irányba megy, ahogy, feltételezem, az önök eredeti szándéka célozta volna, és akkor ez a program valóban értékes lehet.
Köszönöm szépen. (Taps az MDF soraiban.)
