KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF
KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF
KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Elnök úr, előre szeretném jelezni, hogy először az 1. és 2. számú módosító javaslatomhoz szeretnék hozzászólni, és majd még egy felszólalásban a 3., 4. számú módosító javaslathoz.
Tehát most az 1. és 2. számú módosító javaslatomhoz szeretnék hozzászólni. Mindkét módosító javaslatom a törvényjavaslat 2. §-ában az NVH-törvény 10. § (2) bekezdésének következő módosítását javasolja, amely bekezdés így szól: “A Ket. 29. § (9) bekezdésében meghatározott értesítést az NVH a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül, elektronikus úton beérkezett kérelem esetén 15 napon belül küldi meg az ügyfélnek.”
Az 1. számú módosító javaslatom pontosító szándékkal módosítja a törvényjavaslatban szereplő “elektronikus úton” szövegrészt arra, hogy “hatósági elektronikus levelezés útján, elektronikus aláírással ellátva”. Úgy érzem, hogy ebben a szövegkörnyezetben az elektronikus úton beérkezett kérelem meglehetősen pongyola megfogalmazás, ezek alapján sokan gondolhatnak esetleg flopin vagy CD-n történő kérelem benyújtására, amit egy borítékban postára adnak, bízva abban, hogy így 30 nap helyett 15 napon belül értesítést kapnak a kérelem beérkezéséről.
De tegyük fel, hogy elektronikus levélre gondol, aki megpróbálja majd értelmezni a szóban forgó törvényt. Akkor még mindig felmerülhet benne, hogy egypár másodperc alatt létrehozott postafiókból jó vagy rossz szándékból, netán más nevében benyújtott kérelem alapján kaphat hamarabb visszajelzést. Nyilván szükség van az elektronikus levél elektronikus aláírással és - mivel határidőről is szó van - időbélyegzővel történő ellátására ahhoz, hogy hiteles legyen. Szintén csak feltételezhető, hogy elektronikus úton beérkező kérelmek beérkezéséről elektronikus úton kellene értesítést küldeni, de amennyiben ez így van, azt pontosan meg is kellene fogalmazni.
A Ket. 29. § (9) bekezdése pontosabban fogalmaz, idézem: “Az ügyfél kérelmére indult eljárásban, ha ezt az ügyfél kéri, a kérelem beérkezésétől számított 5 napon belül a hatóság az ügyfelet értesíti az ügy iktatási számáról, az eljárás megindításának napjáról, az ügyintézési határidőről, ügyintézőjéről és az ügyintéző hivatal elérhetőségéről. Ha a kérelem elektronikus úton érkezett, a tájékoztatás elektronikus úton, 3 napon belül történik. Ebben az esetben az értesítés a fentieken túlmenően tartalmazza a kapcsolattartás elektronikus levélcímét is.”
Igaz, hogy a Ket.-ben is elektronikus úton történő kérelembenyújtásról van szó, de egyértelműen fogalmaz abban a tekintetben, hogy elektronikus úton érkezett kérelem esetén a tájékoztatás is elektronikus úton 3 napon belül történik, valamint a kapcsolódó magyarázat alapján egyértelműbbé válik az említett kifejezés tartalma is. Idézem ezt is: “A (9) bekezdéssel kapcsolatban az elektronikus úton történő tájékoztatással összefüggésben nyomatékosan felhívjuk a figyelmet a KIETB 19. számú ajánlására, amely mind a hatóság elektronikus levélcímének kialakítására, mind a tájékoztatásra nézve sok hasznos tanácsot foglal magában. Az ajánlás az Elektronikus Kormányzat Központ honlapján a következő címen érhető el...” - itt leír egy bonyolult címet, ezt nem idézem. A módosító javaslatom tehát azt a pontatlanságot küszöböli ki, ami abból adódik, hogy az elektronikus úton történő kérelembenyújtásba sok minden belefér.
A 2. számú módosító javaslatom szintén a (2) bekezdésben mindkét esetben 15 napos határidőt határoz meg az értesítés megküldésére. Nem érzem indokoltnak, hogy a törvényjavaslat különböző határidőt szab hagyományos és elektronikus kérelembenyújtás esetén. A szóban forgó, egyébként csak külön kérésre küldendő értesítés ilyesmiket tartalmaz, mint amit már idéztem is, mint például iktatási szám, ügyintéző, ügyintéző hivatal elérhetősége és a többi. Vajon mi indokolja azt, hogy ugyanezek közlésére nem elektronikus kérelem esetén további 15 napra van szükség?
Az általános vita során az egyik kormánypárti képviselő arra hivatkozott, hogy a postai szolgáltatás lassúsága miatt van szükség a hosszabb határidőre. Ez furcsa megközelítés, különösen akkor, ha elolvasta, hogy a beérkezéstől számított határidőkről van szó. Én pedig azt mondom, hogy éppen azért, mert a kérelem beérkezésétől kell számítani a határidőt, és az értesítés tartalma mindkét esetben ugyanaz, nincs szükség további 15 napra a nem elektronikus úton beérkezett kérelem beérkezését visszaigazoló értesítés megküldésére.
Kérem ezért, a két módosító javaslatomat támogassák. Köszönöm a figyelmet.
(1.20)
