PÁSZTOHY ANDRÁS
PÁSZTOHY ANDRÁS
PÁSZTOHY ANDRÁS földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! A parlament év végi feszített jogalkotási munkája során került sor a T/18210. számú törvényjavaslat megvitatására. A javaslat, mint ahogyan erről a parlamenti expozéban is szó volt, alapvetően eljárási, technikai rendelkezéseket tartalmaz. Elfogadására mindenképpen szükség van, hiszen a 2006. január 1-je után meginduló közigazgatási eljárásokban ezen egyszerűsítő rendelkezéseket mindenképpen alkalmazni kell.
A törvényjavaslat parlamenti vitája során több olyan megállapítás is volt, amelyre néhány szóval szeretnék reagálni. Így felvetődött, hogy a január 1-jei hatálybalépés jelent-e valamilyen jogbizonytalanságot, hiszen a közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvény november 1-jén már hatályba lépett. Ezúton szeretném tájékoztatni képviselőtársaimat, hogy az MVH működésére vonatkozó nemzeti jogi szabályozás területén semmilyen jogbizonytalanság nem áll fenn. A kormány ugyanis még októberben meghozta és november 1-jével hatályba léptette azokat a saját hatáskörbe tartozó rendelkezéseket, amelyeket az MVH eljárásainál alkalmazni szükséges. A mostani módosítást pedig érdemben csak 2006. január 1-je után kell alkalmazni, a köztes időszak tekintetében pedig az MVH folyamatban lévő eljárásai jogilag megfelelő módon rendezettek.
Egyébként Herényi Károly képviselőtársam nem is a törvényjavaslattal összefüggésben fogalmazta meg álláspontját, példának okáért ragadom ki, hogy nem mindenki foglalkozott konkrétan a törvénymódosítással, hanem ő például a falugazdász-hálózat további működéséről szólt. Hát itt is szeretném kihangsúlyozni, hogy a falugazdász-hálózat működése más tárgykörbe tartozik, egyébként a kormánynak, a minisztériumnak továbbra is szándékában áll, hogy a falugazdász-hálózatot működtesse, megfelelő létszámban, a gazdálkodók megelégedésére.
A parlamenti és a bizottsági viták során többen felvetették, hogy az egyes eljárási határidők mennyiben tekinthetők ügyfélbarátnak, mint az imént is hallhattuk, illetve, hogy az MVH például a kérelmek elbírálásánál mennyiben tud visszaélni úgynevezett hatalmi helyzetével. Az is felvetődött, hogy azért utasítana el esetleg kérelmeket, hogy a másodfokon beszedendő igazgatási szolgáltatási díjból többletbevétele legyen. Szeretném ezzel kapcsolatban felhívni a figyelmet arra, hogy az MVH a támogatási kérelmeket informatikailag zárt rendszerben bírálja el, és valójában a döntéseket nem egyedi mérlegelés alapján hozzák meg. Ezen túlmenően pedig az MVH jelenlegi létszámhelyzetében, higgyék el, sokkal nagyobb prioritás a kérelmek gyors, pontos és precíz elintézése, mintsem ugyanazzal az üggyel felesleges, csak pénzszerzési céllal foglalkozni.
Úgy gondolom, hogy itt a képviselőtársaim részéről egy kis szemléletbeli problémát is érzékelek, mert hiszen ez egy más világ, mint a ’70-’80-’90-es évek elején volt, amelyhez alkalmazkodni kell, egy más rendszer, gyorsabb, flottabb, gazdabarátabb, ha úgy tetszik, és a termelőket, a gazdálkodók kiszolgálását kiválóan szolgálja.
Szintén a viták során vetődött fel, hogy az igazgatási szolgáltatási díj mértékét milyen rendező elvek szerint állapítják meg. Továbbra is fenntartom azt az álláspontunkat, hogy a vonatkozó jogi szabályozás kidolgozásánál két szempontot kell egyidejűleg mérlegelni: a jogos igényének érvényesítésében senki se legyen gátolva, a teljesen megalapozatlan igény érvényesítését pedig kerüljük el.
Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy gondolom, hogy a rövid törvénymódosítás mindenképpen szolgálja azt a célt, hogy a gazdálkodók, a termelők mielőbb jogos járandóságukat, legyen az bármilyen, területalapú támogatás, megkapják.
Köszönöm szépen.
