DR. CSÁKY ANDRÁS
DR. CSÁKY ANDRÁS
DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): Köszönöm szépen. Én pont az elmúlt napokban olvastam egy cikket arról, hogy az Európai Unión belül pont a biotechnológia robbanásszerű fejlődése és beláthatatlan következményei miatt - igaz, hogy ez szervszövet, de ehhez tartozik tulajdonképpen a sejt is, mert a sejtekből épül fel egy szövet - a szigorítás irányába mozdulnak el, és ilyen esetekben az anonimitást mindenféleképpen indokoltnak tartják. És azzal nem értünk egyet a képviselő úrral, ebben az esetben is tulajdonképpen a genetikai anya és a szülő anya konfliktusa ugyanúgy fönnáll, mint a dajkaterhesség esetében, hisz kapja valakitől, egy más genetikai struktúrát fog önmaga kihordani.
Tehát ugyanaz a jogi konstelláció áll fönn ezzel, ha végiggondoljuk, akkor ugyanaz áll fenn. Ott nyilvánvaló maga a szülés menete, tehát abból a szempontból nem azonos a kérdéskör, hogy ott maga az áldott állapotnak az időszaka és maga a szülésnek a ténye egy sajátságos, a gyermek és a szülő nő közötti kapcsolatot hoz létre. Itt ez nem áll fönt, de ha genetikai szempontból nézem, a probléma ugyanúgy fönnáll, a későbbiek folyamán, mondjuk, napfényre kerülő genetikai eredetű betegségek kapcsán, vagy a szülő nő, a szülőknek a családi állapota, öröklési problémák a későbbiek folyamán, hogy jogosult-e a gyermek a genetikai szülő után valamilyen öröklésre, ezek mind nincsenek letisztázva.
Ha megnézzük, a polgári törvénykönyvnek az öröklésről szóló részét, erre semmiféle utalás nincsen, mert addig, amíg anonimitás van, ez a probléma nem merül föl, de ettől a pillanattól kezdve azért ezekre is kell gondolni. Ha a szülőanya elhunyt például (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), akkor jogosult-e a genetikai anya, az adományozó bármire a gyerekkel kapcsolatban.
Államtitkár Asszony! Ezt végig kell gondolni, ebből komoly problémák lehetnek a későbbiek folyamán.
(20.00)
