LEZSÁK SÁNDOR
LEZSÁK SÁNDOR
LEZSÁK SÁNDOR (független): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Államtitkár Úr! Az ajánlás 23. sorszáma alatti módosító indítványunkról szeretnék röviden szólni, és különösen Tóth Sándor képviselőtársam figyelmét erre fölhívni, hiszen az előbbi felszólalásában érzékeltette, hogy van fogékonysága ezen a területen.
A 3. § (6) bekezdését szeretnénk módosítani. Arról van szó, hogy a működési engedélyt fogalmazza meg ez a bekezdés, és ezt szeretnénk bővíteni, és az üzleten kívüli kereskedőkkel kapcsolatos működési engedélyt szeretnénk pontosítani. Néhány évtizeddel ezelőtt az önkormányzat engedélyhez köthette a házaló kereskedők önkormányzati területen történő működését. Amíg a kereskedelmi tevékenység liberalizálása folytán paradox módon a mozgó- vagy a piaci árus tevékenységét számos feltételhez és engedélyhez kötik, addig az üzleten kívüli, zömében házaló kereskedés teljesen ellenőrizetlen. A főváros valamely kerületében kiadott engedély alapján gyakorlatilag az egész országban tevékenykedhet egy házaló kereskedő anélkül, hogy a helyi önkormányzat tudjon a személyéről vagy reklamáció esetén az elérhetőségéről. Erős az a gyanú is, hogy számos esetben a bűnözők is az úgynevezett házaló kereskedők vagy színlelt házaló kereskedők révén mérik fel a lakások és lakóik anyagi körülményeit, és regisztráció nélkül elérhetetlenek ezek a segédkezők.
A tisztességes házaló kereskedők érdekében kellene törvényben rendezni a házaló kereskedők engedélykiadását, illetve annak a működési területét is rögzíteni. Kormányrendelet ugyan szabályozza azt, hogy 21 óra és 9 óra között tilos a lakásokat felkeresni, azonban 9 és 21 óra közötti időszakra vonatkozóan adhat ki szabályokat a helyi önkormányzat, és ennek tudomásulvételét igazolnia kell a házaló kereskedőnek. Mindenképpen kérem szépen, ha nem is az általam megfogalmazott módosító indítványt fogadják el, de gondolják át ezt: akár a későbbiekben valamilyen formában módosító indítványban mindenképpen rendezni kell a házaló kereskedők jogi helyzetét, működési engedélyük lehetőségeit.
Az ajánlás 30. sorszáma alatti módosító indítványunk a vásárlók könyvének becsületét próbálja megerősíteni azzal, hogy amennyiben intézkedés nem történik vagy elmarad a vásárlók tájékoztatása, ebben az esetben a jegyzők a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség segítségével vagy a felügyelőségek segítségével bírságot szabhatnak ki.
Az ajánlás 37. sorszáma alatti módosító indítványunk egy furcsa ellentmondásra hívja fel a figyelmet, ugyanis nem szokás a törvényhozói munkában, hogy törvény nevesítse egy intézmény részegységét. Ez történik itt. 29 ágazati párbeszédbizottság működik 8 titkárság révén, de ez a szám még képlékeny, még nem bizonyos, túlságosan kiforratlan az ágazati párbeszédbizottságok összetétele, ezért úgy érezzük, hogy túl korai előre megjelölni a kereskedelmi ágazati párbeszédbizottság illetékességét, amikor esetleg más bizottság mellett döntene az ágazati párbeszédbizottság. Ez az ő szakvéleményük, és mindenképpen érdemes lenne ezt megfontolni, illetve velük egyeztetni.
(Az elnöki széket dr. Dávid Ibolya, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
Az ajánlás 40. sorszám alatti módosító indítványára különösen felhívom képviselőtársaim, illetve az államtitkár úr figyelmét. Arról van szó, hogy az 5. § (6) bekezdése szerint a külön jogszabályban meghatározott veszélyes mértékű zaj esetén a jegyző megtilthatja vagy korlátozhatja a kereskedő számára a hirdetés vagy a figyelemfelhívás céljára szolgáló hanghatások okozta eszközök használatát. Mindenképpen szükségesnek tartjuk azt, hogy a zavaró fényhatás is kerüljön be a törvénybe, ugyanis nemcsak a zaj zavarja az éjszakai pihenést, és úgy gondolom, egyetértenek ebben képviselőtársaim, hanem egyre inkább elterjedő… (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.)
Majd folytatom egy későbbi felszólalásban. Köszönöm szépen.
