CSIZMÁR GÁBOR
CSIZMÁR GÁBOR
CSIZMÁR GÁBOR foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A két érvelésre szeretnék reagálni.
Bernáth Ildikó asszonynak igaza lenne, ha úgy lenne, ahogy mondja. Ha az Országos Érdekegyeztető Tanács bármely bizottságának vagy a plenáris ülésének lenne hatásköre a munkaügyi ellenőrzéssel kapcsolatosan, akkor az érvelése teljes mértékben helytállna. De mivel a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvényben semmilyen ilyen hatásköre nincs sem jelenleg, sem a jelzett paragrafuson kívül, ezért aztán az az érvelés nem áll meg, amit a képviselő asszony megfogalmazott, hiszen nem tud az Országos Érdekegyeztető Tanács hatáskör hiányában a munkaügyi ellenőrzésről tárgyalni, nem tud egyetlen bizottsága sem hatáskör hiányában a munkaügyi ellenőrzésről tárgyalni.
Pontosan azért született az Országos Érdekegyeztető Tanácsban egyetértés erről a javaslatról, hogy jöjjön létre egy olyan testület, ahol a munkavállalóknak, munkáltatóknak módjuk van kifejteni az álláspontjukat a munkaügyi ellenőrzéssel kapcsolatosan. Ezért került be a javaslat. Amúgy nem tér el ez a konstrukció a munkavédelemnél használt konstrukciótól. Ott az a különbség, hogy az Országos Érdekegyeztető Tanácsnak egy szakbizottsága kapott hatáskört a munkavédelmi törvényben a munkavédelmi ellenőrzéssel kapcsolatosan, de a munkaügyi ellenőrzés esetében ez eddig sem állt fenn, most sem áll fenn, és ezért született a javaslat.
Kérem a képviselő asszonyt, hogy fontolja meg még egyszer az érvelését, és ha belátja, hogy így jön létre egyensúly a munkavédelmi ellenőrzés és a munkaügyi ellenőrzés között, és így teremtődik meg az Országos Érdekegyeztető Tanácsban a szociális partnerek hatásköre a munkaügyi ellenőrzéssel összefüggésben, akkor mégiscsak támogassa a törvényjavaslatot.
Ami a munkaügyi bírságokat illeti: képviselő úr, azt hiszem, valóban nem egy pontról indul a gondolatmenetünk. A normális alaphelyzet ugyanis a szabályos foglalkoztatás. Aki szabályosan foglalkoztat, aki betartja a munka törvénykönyvének a szabályait, azt egyszerűen nem is érinti ez a törvény, legalábbis a bírság része. Ellenőrzik, és ha szabályosan végezte a dolgát, megállapítja az ellenőrzés, hogy szabályosan foglalkoztat. Ön viszont azt feltételezi, hogy ma Magyarországon minden munkáltató szabálytalanul foglalkoztat, vagy legalábbis ez az alapeset, ezért nem kellene nagy bírságokat kiróni, hiszen mindenki követ el hibát.
(19.40)
Nem akarom a gondolatmenetét továbbvinni, de ilyen alapon akkor elölről kellene tárgyalnunk a büntető törvénykönyvet is meg a szabálysértésről szóló törvényt is, mert azt feltételezhetnénk, hogy mindenkinek vannak apró stiklijei, ezért aztán nem kéne olyan nagyon megbüntetni ezt vagy azt, vagy amazt, aki megszegi a szabályokat. Énszerintem helytelen ez a gondolkodásmód. Szerintem az a helyes, hogyha azt feltételezzük, hogy mindenki szabályosan foglalkoztat, és azt büntetjük büntetéssel, aki pedig nem tartja be a játékszabályokat.
Hozzáteszem: versenyszempontból is így van. Nem tartható az a helyzet, hogy annak a vállalkozónak van versenyelőnye a piacon, aki szabálytalanul foglalkoztat, azzal szemben, aki szabályosan. Mert ma bizony sok esetben ezt róják föl nekünk a vállalkozások, cégek vezetői, hogy csináljunk rendet a munkaerőpiacon, mert annak van ma hátránya, versenyhátránya, aki szabályosan foglalkoztat, és annak vannak előnyei, az jut több profithoz, az jut több megrendeléshez, mert áron alul tud dolgozni, aki szabálytalanul foglalkoztat.
Ez tarthatatlan, képviselő úr, ehhez nem adhatja sem ön, sem a többi képviselőtársunk, sem a kormány a támogatását. Pont ahhoz kell támogatást adni, hogy annak legyen versenyelőnye, aki szabályosan foglalkoztat, és annak legyen igen komoly, nagy hátránya, aki nem tartja be a játékszabályokat. Az a tapasztalatunk, hogy a jelenlegi 50 ezer és 6 millió forint közötti bírságsáv nem éri el a célját, azért kellett javaslatot tennünk a 30 ezer és 20 millió közötti, sokkal szélesebb sávra, mert ez az, ami valóban lefedi a szabálysértések fokozatait. Mert valóban van technikai szabálysértés, apróságnak mondható, aminél bőven elég egy alacsonyabb büntetés, és van a szisztematikusan, szándékosan, több munkavállaló rovására, huzamosabb ideig, nem véletlenségből, hanem akarattal elkövetett, lényegében adó- és járulékcsalás, amikor be nem jelentett foglalkoztatásról van szó, ahol meg igen-igen komoly, elrettentő erejű bírságra van szükség ahhoz, hogy ezen az úton ne járjon senki, hogy ez valóban mindenki számára elrettentő legyen.
Ha nincs elrettentés, akkor ugyanis semmi értelme a bírságnak, ha be lehet kalkulálni egy építés árába építési költségként azt, hogy majd egyszer el fognak kapni feketefoglalkoztatásért, és legfeljebb kifizetek 6 millió forintot, ez belefér egy, mondjuk, 40, 50 vagy 200 millió forintos építési költségkalkulációba, akkor az a bírság komolytalan, és azt gondolom, hogy az Országgyűlés komolytalan bírságokhoz nem kéne, hogy a nevét adja.
Közös érdekünk, hogy rend legyen a munkaerőpiacon, közös érdekünk, hogy visszaszorítsuk a feketemunkát, a be nem jelentett munkavégzést, hogy mindenki fizessen adót, járulékot a munkavállalás után, ezt minden munkáltató megtegye, pontosan azért, hogy az adók és járulékok csökkenthetők legyenek, csökkenhessenek, hiszen ma kevesen fizetnek sokat. Szerintem az a helyesebb magatartás, ha sokan, sok adóalany fizet lényegesen kevesebbet, az állami költségvetés pedig igyekszik a pozícióit visszafelé definiálni, és nem pedig a bevételek növelése érdekében.
A képviselő úr figyelmébe ajánlom, hogy a javaslattal egy elég világos büntetési struktúrát is az asztalra tettünk, nevezetesen, hogy nem a munkaügyi ellenőr kénye-kedve szerint lehet kiróni a bírságokat, hanem esetek vagy esetcsoportok vannak, és annak alapján vannak bizonyos büntetési sávok. Ezért tehát nem mindjárt a legnagyobb büntetéssel kezdődik a bírságolás, ezért tehát az adminisztrációs hiba esetén még bírság sincs a javaslatunk szerint, mert határozat ugyan születik bírság nélkül, amennyiben egy enyhe fokú adminisztrációs hibát tár föl a munkaügyi ellenőrzés.
Én kérem, hogy gondolja újra az érvelését, és ne fogalmazzon úgy, ne állítson olyat, hogy ki fog szabályosan foglalkoztatni, ha az egekbe szökik a bírság, mert ez azt feltételezi, hogy mindenki szabálytalanul foglalkoztat, én pedig azt kell hogy mondjam, hogy ezt a tisztességes, becsületes, szabályosan foglalkoztató többség nevében vissza kell hogy utasítsam.
A munkáltatók az Országos Érdekegyeztető Tanácsban a tisztességes foglalkoztatókat képviselik, a szabályosan foglalkoztatókat képviselik, és valószínűleg egy ilyen érvelésre ők maguk is azt mondják, hogy kikérik maguknak, hogy az legyen az alapfeltételezés, hogy ők szabálytalanul foglalkoztatnak. Kérem, mérlegelje az érveket, képviselő úr, és álljon el a javaslatától.
Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
