KOCSIS RÓBERT
KOCSIS RÓBERT
KOCSIS RÓBERT (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő törvényjavaslat a lakás-takarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény módosításáról tartalmaz egy látszólag jelentéktelen módosított részt, amely viszont jelentősen befolyásol egy másik területet. A 2. § 3. pontja így szól: tulajdonában vagy az 1. pontnak megfelelő jogcímen használatában levő lakáshoz, családi házhoz vagy tanyai lakóingatlanhoz szükséges, illetve beépítés alatt álló vagy már beépített terület lakhatóságát javító, a következőkben felsorolt közművek, kommunális létesítmények ingatlanon belül történő kialakítása, kiépítése, szerelése és felújítása s a többi.
Ebben az újdonság az ingatlanon belül történő háromszavas kiegészítés, amely az eddigiekhez képest alaposan lekorlátozza a szennyvízcsatornázáskor eddig használatos konstrukciók lehetőségeit. Ha ezentúl a lakástakarékok nem vehetnek részt a lakossági önerőhöz szükséges finanszírozás előkészítésében, és az eddigiekben jellemző 30 százalékot kitevő részt nem tehetik hozzá a fizetési konstrukciókhoz, meg fognak akadni az országszerte oly ígéretesen megindult szennyvízcsatorna-építések.
Ha önmagában csak ennyi történt volna, az is nagy nehézséget okozna az eddigi finanszírozási lehetőségekhez képest, csakhogy a prés szorítása már korábban megkezdődött, hiszen ezt megelőzően a közműfejlesztések esetében igénybe vehető 15 százalékos visszatérítési lehetőséget is megszüntette az állam. Ami ennél azonban sokkal nagyobb érvágást jelent egy csatornaberuházáskor, az az, hogy az áfa-visszaigénylési lehetőség is a múlté, hiszen jövőre már ezt sem engedi meg a törvényi szabályozás. A teljes beruházási összegre vonatkozó 30 százalék és 25 százalék - ami az áfát illeti - együttes összege a csak a lakossági részre vonatkozó 15 százalékkal együtt mintegy másfélszeresével növeli meg a költségeket, amelyek így jóformán teljes egészében az önkormányzatokat fogják terhelni.
(19.10)
Megértem, ha a pénzügyi konstrukció kínálta kedvezményekkel tapasztalt esetleges visszaélések arra sarkallják a kormányzatot, hogy az állami támogatás felhasználásának módját szabályozottabbá akarja tenni. De ehhez más eszközökre lenne szükség. Így ugyanis éppen azt a lehetőséget veszi el az önkormányzattól, ami eddig megvolt, a viszonylag elérhető áron megvalósuló csatornaberuházásokét. Az Európai Unió és a kor környezetvédelmi igényei diktálta követelményeknek mond a kormányzat ellent, ha ezt a módosítást így, ebben a formában keresztülerőlteti a törvényhozáson, és ezzel gyakorlatilag leállítja a csatornaberuházásokat.
Mondhatják nekem, hogy vannak cél- és címzett támogatások, de ezek elnyerése gyakorlatilag csak az MSZP-s érdekeltségű települések számára érhető el. Példát is tudok mondani: Hajdúszoboszló városában - amelynek alpolgármestere vagyok - elértük, hogy 85 százalékban megvalósult a csatornázás. Az első két ütemben még országos szinten bírálták el pályázatainkat. Jó pályázatok voltak és nyertek. Csakhogy a döntést a támogatásokról regionális szintre helyezte le az önkormányzat, és láss csodát, a hiányzó 15 százalék megvalósításához szükséges támogatási pályázat már nem nyert. Nyertek viszont olyan települések, amelyeknél a szocialista vezetők lesznek érdekeltek az országgyűlési képviselő-választásban. Nyilván mindez nem véletlen. Az viszont biztos, hogy a beruházás befejezése óriási erőfeszítések elé fogja állítani önkormányzatunkat.
Kérem, idézzék eszükbe, hogy mit ígértek 2002-ben: több pénzt az embereknek, több pénzt az önkormányzatoknak. Az ilyen és ehhez hasonló intézkedések ellentmondanak ennek az egykori ígéretnek. Gondolják meg, tisztelt képviselőtársaim!
Köszönöm a szót.
