DR. VIDORNÉ DR. SZABÓ GYÖRGYI
DR. VIDORNÉ DR. SZABÓ GYÖRGYI
DR. VIDORNÉ DR. SZABÓ GYÖRGYI (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársam! Olyan sok mindent foglalt össze ebben a tíz percben, hogy engedje meg, hogy a rendelkezésemre álló két percben egyetlenegy dolgot emeljek ki, és nyilván erről még sokat fogunk beszélni. Garantáljuk, hogy a gázár és a villanyár emelkedése nem lehet több mint az infláció; önök azt kérik számon, hogy vajon miért nem kívánunk mi ebbe beleegyezni, mi az oka. Elmondom, pontosan az a filozófiai különbség, ami pillanatnyilag a két oldal között megmutatkozik, hogy önök csak beszélnek arról, mit kellene a szegények érdekében csinálni, ugyanakkor ostoroznak bennünket, hogy mit teszünk. Mi pedig azt mondjuk, a szegényeknek segíteni kell abban, hogy ki tudják fizetni az elektromos áramot és a gázt, azonban nem kell minimális szinten tartani, mert a gazdagokat ezzel nem kívánjuk támogatni.
Ez az egyetlenegy példa is elég kell legyen arra a gondolkodó embernek, aki figyeli ezeket a vitákat, hogy akkor hogy is van. Önök egy szájból többfélét beszélnek! Ha rászorultsági alapon támogatunk, valóban oda célzunk, ahova kell, akkor hogy lehet kimondani egy egész országban, hogy aztán innentől minden évben már csak az infláció mértékéig emelünk? Hol van ebben a differenciálás? Amikor a középréteget is támogatjuk és az afölöttieket, akkor mit támogatunk, kedves képviselő úr? A munkaalakítás lehetőségét, tehát a munkahelyteremtést, mert abban a mondatban tökéletesen egyetértünk.
Hangsúlyozni szeretném, nem azt mondja a Szocialista Párt, hogy segélyt, segélyt, segélyt, félre tetszett hallani, segély helyett munkát. Ott viszont, ahol nem tud valaki dolgozni, valamilyen oknál fogva nem képes rá, beteg, öreg, ott viszont támogatni kell segéllyel és differenciálni. Ez az alapvető különbség köztünk.
Köszönöm szépen.
