DR. VIDORNÉ DR. SZABÓ GYÖRGYI
DR. VIDORNÉ DR. SZABÓ GYÖRGYI
DR. VIDORNÉ DR. SZABÓ GYÖRGYI (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Kedves Képviselőtársak! Egy fél mondattal akkor még befejezvén ezt a gázár-villanyár kérdést. Béki képviselő asszony mondta, hogy bizony volt már olyan időszak Magyarország életében, kipróbáltuk, hogy milyen az, amikor nem a piac diktált, hanem az árakat és a lehetőségeket íróasztal mellett alakították ki - oda vezetett, ahova.
Két dolgot szeretnék azonban most még felvetni. Számtalanszor elhangzott a munkanélküliek száma, hogy 400 ezer munkanélküli van. Mindannyiszor elmondtuk, ahhoz, hogy egy ország munkanélküli-helyzetét valóban lehessen értékelni, hogy hol tart, merre megy, vagy hogyan alakult, ahhoz nem elég ezt az egyetlen számot elmondani, hanem nagyon fontos lenne mellétenni, hogy mennyivel nőtt a foglalkoztatottak száma. (Balsay István: Semmivel.) Mert hogy ennyien vannak munka nélkül, ez csak azt jelenti pillanatnyilag, vagy azt jelenti, hogy ennyi ember vette már a fáradságot arra, hogy regisztráltassa magát. Mert én tudok önöknek olyan éveket mondani, amikor nem volt ennyi munkanélküli összeírva, nyilvántartva; mert óriási tömegek voltak, és még most is vannak néhányan Magyarországon, akik nem szerepelnek sehol. És amikor azt mondom, hogy a foglalkoztatottság nő, és a munkanélküliek számát láthatjuk, akkor ez egy óriási alakulás az országban, hogy próbáljuk szürkíteni és fehéríteni ezt a gazdaságot. Tehát a munkanélküliséget egyben kérem szemlélni!
És amit még mindenképpen szeretnék elmondani: többször szó esett arról, hogy mit is csinál ez a kormány most, ebben a négy évben, és most majd mindjárt választás lesz, és átterheli a következő évekre, lásd például a nyugdíj-megállapodást. Kedves Képviselőtársaim! Nagyon úgy érzem, hogy fordítva szemléljük a dolgot. Önök képtelenek csak négy évben gondolkodni. Önök azt hiszik, hogy az ország arról szól, hogy mi itt négy évig mit csinálunk.
Én fordítva gondolom: itt arról szól a történet, hogy mi lesz az országgal, és majd ő négyévenként eldönti, hogy az az irány, amit itt éppen meghatároztak, tetszik-e neki vagy nem. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) És önöknek…
Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)
