KÁRPÁTI ZSUZSA
KÁRPÁTI ZSUZSA
KÁRPÁTI ZSUZSA (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Hozzászólásomban két dologra szeretnék reagálni. Egyrészt arra, hogy a szociális törvény módosítása milyen előremutató dolgokat tartalmaz, és hogyan illeszkedik a száz lépés programjához, illetve más ellátórendszerekben történő átalakításokhoz. Másrészt szeretnék szólni a vatikáni egyezménnyel kapcsolatos dolgokról.
Talán kezdeném ez utóbbival. Azért indított hozzászólásra ezzel kapcsolatban egy képviselői megszólalás, mert minden egyes szociális törvénymódosításnál és minden egyes költségvetési vitában elhangzik az ellenzék részéről - és itt nevezetesen a keresztény értékrend ellenzéki képviselője részéről; no nem mintha a szocialisták között nem lenne, aki keresztény értékrendet vall - az az aggodalmaskodás, hogy már megint az egyházakat és az egyházi intézményeket sújtja a módosítás vagy esetleg a finanszírozási gondok.
Szeretném leszögezni, hogy a kormány és maga a kormányzó párt, a Szocialista Párt is tartja magát a vatikáni egyezményben rögzítettekhez, és függetlenül attól, hogy melyik egyházhoz - legyen az a katolikus egyház, vagy legyen az a református, az evangélikus, netán a zsidó hitközség - vagy felekezethez tartoznak az emberek, egyformán juttat a költségvetés, és egyformán mérnek a törvények erre vonatkozóan. A vatikáni egyezményben rögzítetten természetesen az egyházak mind oktatási, mind szociális, mind egészségügyi tevékenységük ellátásához kaphatnak egyrészt ingatlanokat, másrészt nagyon fontos dolog az, hogy ehhez a megfelelő finanszírozást is biztosítani köteles a mindenkori kormány az ebben az egyezményben rögzített módon. Ezt ez a kormány sem kívánja megváltoztatni, még akkor sem, ha a kormányzó többség kisebbségi oldalának erről más a véleménye. Ezt a vatikáni egyezményt Horn Gyula volt miniszterelnök úr kötötte meg, és ennek alapján, ha bármilyen változtatásra van szükség vagy bármilyen változtatás esedékes, akkor van bizony egy olyan tanács, amelyben ki lehet fejteni a véleményt, és amely azonnal tiltakozhat a mindenkori kormánynál.
Azonban szeretném azt is elmondani, hogy egyéb más törvények is rögzítik az egyházak jogosultságát, nevezetesen az egyházi ingatlanok visszaadásáról, nevezetesen az egyházi törvény arról, hogy a perselypénzt hogyan lehet szedni és milyen módon kell kezelni. Szeretném azt is elmondani, hogy igenis jogosultak az egyházak oktatási intézményt, szociális intézményt és egészségügyi intézményt fenntartani, ezt is biztosítja számukra ez a kormány is.
Sőt mi több, a költségvetésben a hitéleti oktatással összefüggésben egy igen jelentős normatíva került beállításra ebben az évben is, és a szociális ellátásra juttatott normatívákat minden évben rendszeresen az egyházak plusz kiegészítő normatívával megtoldva kapják meg, tehát amíg az önkormányzat például 100 százalékot kap, addig az egyházi fenntartású szociális intézmények a 100 százalékot plusz a költségvetésben meghatározott 30 vagy 40 százalékot kapják meg. Az egyházi ingatlanok visszaadása is meghatározott mértékben és ütemben zajlik, és ezt ez a kormány is biztosította az egyházak számára az egyes egyházakkal történt megállapodások értelmében.
Ezért nagyon fontos leszögezni végre itt a parlamentben, hogy nemcsak az ellenzéki oldalon ülnek katolikus érzelműek vagy keresztény érzelműek, hanem a szocialista frakcióban is, de úgy tudom, az MDF-frakcióban is, és nemcsak egy oldalról aggodalmaskodnak az egyházaknak juttatott finanszírozási és ingatlandolgokért, hanem mi is aggodalmaskodunk azért, hogy az egyházi intézményekben ellátottak élete és sorsa hogyan alakul. Tehát ezeket leszögezve biztosíthatjuk az egyházakat arról, hogy itt semmiféle megállapodás felrúgására nem készülünk, és az elkövetkezendő időkben sem fogjuk ezt tenni.
Ezen túlmenően szeretném azt elmondani, hogy a szociális törvény egy nagyon fontos, előremutató változást hoz; nevezetesen a szociális ellátórendszer szerkezeti átalakítását célozta meg ez a módosító javaslat is. Talán azokra az ellenzéki felvetésekre, hogy miért kell minden évben változtatni, ez az igazi, érdemi válasz: azért, mert az egész ellátórendszert egy szociáldemokrata típusú kormányzó párt szeretné szociáldemokrata módon átalakítani úgy, hogy aki jobban rászorult, az többet kapjon, és aki kevésbé rászorult, az természetesen valamivel kevesebbet.
(Az elnöki széket Mandur László, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
Nos, ezek a strukturális változások tűnnek ki a szociális törvény jelenlegi módosításából. Nevezetesen az, hogy a szociális kerekasztalok, amelyeket az önkormányzatoknak szükséges működtetni az elkövetkezendőkben, a szükségletalapú ellátást célozzák meg, vagyis a valódi ápolási, gondozási, szociális szükségletek alapján kell, szükséges tervezni a szociális jóléti ellátórendszereit az önkormányzatoknak, és az ehhez hozzárendelt állami normatíva, a szükséges pénzeszközök, források felhasználása minél hatékonyabban és megfelelő módon kell történjen. Ezért is történt meg az a változtatás, hogy a feladathoz rendelt finanszírozást preferálja elsődlegesen a törvénymódosítás.
(11.20)
Azt gondolom, ez az az igazi érdemi változtatás a törvényjavaslatban, amely elindítja azt a változást, hogy a valóban rászorulókhoz tényleg eljusson a megfelelő pénz vagy a természetbeni szolgáltatás.
A másik, ami összhangban van a kormány száz lépés programjával és a már korábban megkezdett gyógyszerpiac, illetve a gyógyszerfelhasználás átalakításával, a közgyógyellátási rendszer átalakítása. Csáky képviselőtársam nagyon helyesen fogalmazott akkor, amikor azt mondta, hogy ez tulajdonképpen a rászorulóknak természetben, nevezetesen gyógyszerben nyújtott szociális alapú támogatás, ám ezt az állam és az önkormányzat finanszírozza.
A közgyógyellátási rendszerben nagyon örvendetes előrelépések történnek. Egyrészt a rászorultsági elv, a szükségleti elv fog érvényesülni, másrészt az, hogy valamennyi rászoruló hozzájuthasson a lehető legjobb minőségű és legkorszerűbb gyógyszerekhez úgy, ahogy az előttem már elhangzott. Természetesen nem titkolt szándék az sem, hogy a gyógyszerkassza kiáramlását megfogjuk, és valamilyen módon kezelni tudjuk.
Kormánypárti oldalról egyetértünk Sisák képviselőtársammal abban, hogy célszerű lenne megnézni az önkormányzatok részéről a közgyógyellátás igénybevételéhez történő befizetéseket, nevezetesen azt, hogy a benyújtott törvényjavaslathoz képest maradjon-e ez a határ, vagy hogy ezt csökkentsük. Azt gondolom, hogy a törvényjavaslatnak ezt a részét közös módosító javaslatokkal javítani lehet.
A másik szerkezeti átalakulás, aminek nagyon fontos üzenete van, és valóban a rászorultakon segít: a munkába állási támogatás. Ez azt jelenti - amint már elhangzott -, hogy nem engedjük el a kezét annak a munkanélkülinek, aki a munkaerőpiacon állást keres, hanem attól számítva, hogy elfoglalja a státust, egy-három hónapig még kap szociális ellátást, majd utána degresszíven csökkenő mértékben három-hat hónapig is, így gyakorlatilag folyamatos kimenetele történik meg - hogy ilyen csúnyán mondjam - a szociális ellátórendszerből. De igazából az érdemi szociális biztonság és a szociális háló megerősítését - amiről Béki képviselő asszony beszélt - éppen ezek a javaslatok támasztják alá és erősítik meg a szociális törvény módosításával.
Kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy - ha az egyes részletekben van is eltérő vélemény - javítsuk ezt módosító javaslatokkal, összességében pedig azt kérem, hogy támogassák a szociális törvény benyújtott módosítását. És nagyon kérem ellenzéki képviselőtársaimat, hogy ne riogassák már azokat a keresztény vagy más egyházakhoz tartozó állampolgárokat, akik szociális otthonokban laknak vagy valamiért rászorulnak az ilyen típusú ellátásra.
Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)
