KORÓZS LAJOS
KORÓZS LAJOS
KORÓZS LAJOS ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Jó reggelt kívánok! Nagyon szépen köszönöm a lehetőséget. Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! A Magyar Köztársaság kormánya az intézkedéseivel igazságosabbá kívánja tenni a jóléti rendszerek működését, és újra érvényesíteni akarja a szolidaritás értékeit. Az igazságosság és a szolidaritás elvének érvényesítése a kormányzás minden területére vonatkozik, de különös jelentőséggel bír a gyermekes családok, a szegénységben élők és a különböző okok miatt a társadalom segítségére szorulók támogatásában. E kormányzati törekvés és a kezdeményezés eredményeként a tisztelt Ház a közelmúltban alkotta meg azt a törvényt, amely a gyermekneveléshez nyújtott közvetlen családtámogatások igazságosabbá tétele mellett számos más eszközzel is csökkenti a felnövekvő generációk esélykülönbségeit.
A mai nappal a szociális törvény módosítása kapcsán egy olyan újabb törvényjavaslat tárgyalását kezdi meg az Országgyűlés, amely az előzőekben említett célkitűzéseket a szociális ellátások területén is következetesen meg kívánja valósítani.
A szociális törvény jelen módosítási javaslata szerves része és folytatása annak az eredetileg 2002-ben meghirdetett kormányprogramnak, illetve abban megfogalmazottaknak, amely a társadalom legszegényebb rétegeit érintő szociális ellátórendszer megújítását, a pénzbeli szociális ellátások korszerűsítését, a személyes szolgáltatásoknak a valós igényekhez történő hozzáigazítását és a mindezekkel összhangban lévő szociális igazgatás és finanszírozás kialakítását tűzte célul. E célok egyik jelentős része a szociális törvény 2003-as, illetve 2004-es módosításával már megvalósult, ma már a társadalom legrászorultabb csoportjai magasabb összegű szociális ellátásban részesülnek, idetartoznak a súlyosan fogyatékos hozzátartozót ápoló, gondozó személyek, illetve a 2004-es módosítással a 75. életévüket betöltött időskorúak is.
A rendszeres szociális segélyből élők pénzbeli támogatása ez évtől minden esetben személyre szóló beilleszkedési programmal párosul, amely az érintett családok felzárkóztatását elősegítő programokat határozza meg. A kistelepüléseken élők fokozottabb védelme érdekében megtörtént a szociális alapellátás feladatainak a települések nagyságrendjéhez igazodó differenciált szabályozása, és intézkedés történt a szociális igazgatás szakszerűségének és kistérségi szerepének növelésére.
Tisztelt Országgyűlés! A kormánynak a szociális törvény módosítására benyújtott törvényjavaslata, összhangban az eredeti célokkal továbbmegy a már megkezdett úton, és a szociális ellátórendszer újabb részterületeit érintő korszerűsítésekre, átalakításokra fogalmaz meg rendelkezéseket. A törvénymódosítási javaslat alapvetően nem új támogatások bevezetésére irányul, hanem mind a pénzben és természetben nyújtott ellátások, mind a szociális szolgáltatások vonatkozásában a meglévő ellátási formák működésének hatékonyabbá és igazságosabbá tételét szolgáló változásokat tartalmaz.
A pénzben és természetben nyújtott szociális ellátások közül az átalakítás alapvetően két ellátási formát érint: a legjellemzőbb rászorultsági típusú pénzbeli ellátást, a rendszeres szociális segélyt és a természetben nyújtott leggyakoribb támogatási formát, a közgyógyellátást. A szociális védelmi rendszeren belül a segélyezés funkciója a leghátrányosabb helyzetű rétegek részére védelmet nyújtani és az alapvető szükségletük kielégítéséhez anyagi forrásokat biztosítani. Segélyezési rendszerünk egészére jellemző, hogy szűk a támogatottak köre, figyelmen kívül maradnak a családi körülmények, a támogatási összegek elmaradnak a megélhetési kiadásoktól, és mindezek mellett nincs kellő motiváció e státusból való kikerülésre.
A segélyezési rendszer átalakítására irányuló javaslat e hiányosságok, diszfunkciók lehetséges mértékű megszüntetését és egy filozófiájában is új rendszer bevezetését tartalmazza. A javaslat különösen két szempontból jelent merőben újat a korábbinál; egyrészt a segély jogosultsági feltételeiben és a támogatási összegben már figyelembevételre kerül a segélyt kérelmező személy családi körülménye. Ennek eredményeként a rendszeres szociális segély a jövőben a felnőtt korú, jövedelemmel nem rendelkező személy és egész családja részére nyújtott szociális támogatássá alakul át, amely a segély összegét átlagosan mintegy 8-9 ezer forinttal megemeli.
A rendszeres szociális segély családközpontúvá történő átalakítása azt jelenti, hogy a támogatás összege a család meglévő jövedelmét egészíti ki a jogosultsági határig, ami az öregségi nyugdíjminimum 90 százalékára emelkedik. Így a jelenlegi alapvetően fix összegű segély helyett a támogatás kiegészítő jellegű lesz, a legrosszabb szociális helyzetűek részesülnek a legnagyobb segítségben, míg a jövedelemhatárhoz közeledve az ellátás mértéke csökken. Ez a megoldás felszámolja azt a meglévő igazságtalanságot, hogy a jövedelemküszöb közeli élethelyzetben a segély megszerzése vagy elvesztése aránytalanul nagy jövedelemkülönbséget jelent.
A családi típusú segélyezésre történő átállás szükségszerűen maga után vonja a fogyasztási egység bevezetését, vagyis a jövedelmi helyzet és az ehhez kapcsolódó támogatás nem egy főre jutó, hanem a család nagyságától függő fogyasztási szerkezethez igazodóan kerül megállapításra. Fogyasztási egység bevezetése az eltérő taglétszámú családok szociális helyzetének valós összemérését biztosítja, mert figyelembe veszi, hogy a lakásfenntartási, megélhetési kiadások nem egyenes arányban emelkednek a családtagok számának növekedésével, a törvényjavaslat egy igen mérsékelt mérőszám bevezetését célozza meg. A másik lényeges szempont, hogy a segélyezettek munkába állásuk esetén meghatározott időtartamban és mértékben továbbra is jogosultak lesznek a segélyre, ez az intézkedés jelentősen mérsékli a munkavégzéssel szembeni ellenérdekeltséget, és segíti a szegénységi csapdából való kikerülést.
A közgyógyellátás az egészségi és szociális okokból rászorulók részére biztosít a betegségük gyógyítására, kezelésére szükséges egyes gyógyszerekhez és gyógyászati segédeszközökhöz térítésmentes hozzájutást. A rendszer átalakítása olyan módon indokolt, amely javítja a támogatás célzottságát, a rászorultsági elv fokozottabb érvényesülését eredményezi, és takarékos felhasználásra is ösztönöz. A közgyógyellátási rendszer átalakítása a jogosultsági feltételekben nem hoz változást, ugyanakkor a gyógyszerek vonatkozásában lényegesen módosul a támogatás keretében nyújtható szolgáltatás tartalma.
(9.10)
A szükségletekhez jobban igazodó felhasználás és a pazarlás megakadályozása érdekében egyéni gyógyszerkeret kerül megállapításra, egyéves szinten meghatározott, de három hónapos időközönként rendelkezésre bocsátott gyógyszerkeret, amely lényegében egy virtuális pénzkeret igénybevételére jogosít. Ez magával vonja az új közgyógyellátási rendszer átalakítását, olyan formában, hogy egy egységes informatikai rendszer kiépítése szükséges.
Mindkét rendszerszerű változás bevezetése fokozatosan, kellő felkészülés és átmeneti idő biztosításával történik. A rendszeres szociális segély összegeinek megállapítására három hónap áll az önkormányzatok rendelkezésére április 1. és június 30. között. Az előzőekben említetteken túl a közüzemi díjtartozás és lakáshitel-hátralék miatt eladósodott családok támogatása is sorra kerül.
Kérem képviselőtársaimat, hogy a törvénytervezetet tárgyalják meg, módosító indítványaikkal pedig segítsék, hogy végleges elfogadása megtörténjék.
Köszönöm szépen a türelmüket és a figyelmüket. Köszönöm szépen, elnök asszony. (Taps a kormánypárti padsorokban és az MDF részéről.)
