SISÁK IMRE JÁNOS
SISÁK IMRE JÁNOS
SISÁK IMRE JÁNOS, az MDF képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! A T/18096. számú törvényjavaslat az 1993. évi III. törvény, a szociális törvény módosítására benyújtott törvényjavaslat. Mint azt már a költségvetési bizottság kisebbségi véleményének ismertetésekor is elmondtam, most megismétlem, a Magyar Demokrata Fórum véleménye egyértelműen az, hogy egy ilyen horderejű kérdésnek, a szociális törvénynek a módosítása nem történhet meg egy parlamenti ciklus minden évében.
(10.40)
Nem szolgálja a szociális ellátottak, a szociálisan rászorultak szociális biztonságát, ha az egyes szociális tárgyú törvényeket évről évre módosítja a parlament. A Magyar Országgyűlés 2002-ben, 2003-ban, 2004-ben és most, 2005-ben ismételten erre készül. Hozzáteszem, persze a szociális törvény tervezetének módosítása egyértelműen pozitív irányú elemeket is magában hordoz, azt azonban elfogadhatatlannak tartjuk, hogy ez a törvényjavaslat az elmúlt évben tárgyalt egyes szociális tárgyú törvények, a 2004. évi CXXXVI. törvény egyes paragrafusait még hatályba sem lépteti, illetve azok még hatályba sem léptek, máris hatályon kívül helyezésre kerülnek. Azt gondolom, hogy a szakma és a szociális ellátottak részére is teljes mértékben elfogadhatatlan a hasonló gyakorlat, és azt gondolom, hogy egy ilyen mérvű módosításnál feltétlenül szükséges a jogalkotási törvény alapján egy hatástanulmány elkészítése. Úgy gondolom, hogy a bizottsági üléseken kifejtett vélemények és kérdések alapján az tűnik ki, hogy ez a hatástanulmány most sem készült el.
Tisztelt Képviselőtársaim! Nem tudunk, nem tudok elvonatkoztatni, és joggal tették ezt az ellenzéki hozzászólók, a 2006. évi költségvetési törvény tervezetétől.
Tisztelt Képviselőtársaim! Arra a jogalkotási gyakorlatban vagy egyáltalán nem volt, vagy nagyon kevés a példa, hogy a forrásokat előbb biztosítják bizonyos intézkedésekhez, még mielőtt a szakmai törvényeket elfogadnánk. Hallottunk arról, hogy 7,5 milliárd forint nagyságrendű összeget biztosítanak a jelen szociális törvény tervezetében elfogadott intézkedések finanszírozásához.
Tisztelt Képviselőtársaim! Nem szabad azonban arról elfeledkeznünk, hogy ugyanakkor a 2006. évi költségvetési törvény tervezete a szociális és gyermekvédelmi ellátások területétől 7 milliárd 332 millió forintot von el; hogy csak egyetlen normatívát említsek, foglalkozik itt a jelzőrendszeres házigondozó szolgálattal a jelen törvénytervezet. Tudjuk, hogy 2005-ről 2006-ra a jelzőrendszeres házigondozó szolgálat normatívája 62 ezer forintról 50 ezer forintra csökken. Rögtön hozzáteszem, hogy ez egy rendkívül jó és rendkívül korszerű szolgáltatás az ellátottak részére, és egyértelműen azt segíti elő, hogy az idős, rászoruló embereket az otthonukban lehessen gondozni, ne pedig egy állandó bentlakásos intézménybe kelljen bevinni. A költségvetési vitában még nem derült ki az, hogy a jelzőrendszeres házigondozó szolgálatnál és más egyéb normatíváknál megemelésre kerül-e az egy ellátott után járó normatíva - erre feltétlenül oda kell figyelni. S ha már itt tartok, hadd tegyek egy kis kitérőt.
Tisztelt Képviselőtársaim! A törvénytervezet egyértelműen azt mondja, hogy ezt a feladatot csak a 10 ezer fős lélekszámot meghaladó településeknek kell kötelezően ellátni, és normatíva is csak a 10 ezer főt meghaladó településeknek jár a jelzőrendszeres házigondozó szolgálat után. Egyértelműen arra kérném a szociális tárcát, hogy vizsgálja felül ezt az álláspontot, hiszen jó néhány településen a kistérségi szociális ellátóprogram keretében ezt a feladatot megvalósították; nem lenne szerencsés, hogyha ezeket a településeket sújtanánk.
Térjünk vissza a hatástanulmányra! Azt gondolom, feltétlenül fontos lett volna azt modellezni, hogy a szociális törvény tervezett módosítása az önkormányzatokra milyen többletterheket ró. A törvénytervezet 6. §-ában az országos jelentési és férőhely-figyelési rendszer működtetésére előírt jelentési kötelezettség a szociális szolgáltatást nyújtó intézményeknél, illetve a fenntartóknál többletfeladatot, ezáltal többletterhet is jelent - na de, tisztelt képviselőtársaim, ez egy apró szegmense ennek a területnek! Ha erre nem biztosítunk forrásokat, akkor hogyan jelenik meg a többletforrás, ami az önkormányzatoknál egyértelműen többletkiadásként jelentkezik?
Tisztelt Képviselőtársaim! Többször foglalkoztunk, foglalkoztak a vezérszónokok, illetve államtitkár úr is a szociális törvény tervezetének 37/E. §-ával: ez egyértelműen a rendszeres szociális segély, a családi segélyezés modelljét jeleníti meg.
Tisztelt Képviselőtársaim! A fogyasztási egység lehet, hogy egy korszerű mérési forma, de hogyha megkérdezik az önkormányzati szociális szakembereket, akkor megdöbbennek: a családok többségénél egyáltalán nem biztos, hogy ez az új fogyasztási egység mértékrendszer és az ez alapján történő finanszírozás a rendszeres szociális segélyben részesülők számára többletforrást fog eredményezni - jó néhány családnál azt fogja eredményezni, hogy kevesebb támogatást fog kapni a család. Erre egyértelműen oda kell figyelni.
A másik, tisztelt képviselőtársaim: egyáltalán nem vagyunk abban biztosak, és nem vagyunk meggyőződve arról, hogy a társadalom bizonyos rétegeit e paragrafusok módosítása valóban a munkára fogja ösztönözni. Az a kivétel egyébként, amely azt mondja, hogy az önkormányzatok által szervezett foglalkoztatásban, tehát közhasznú foglalkoztatásban, közcélú foglalkoztatásban részesülők részére nem biztosítja a foglalkoztatás első három hónapos időtartamára a rendszeres szociális segély 50 százalékát, majd 3-6 hónapig terjedő időszakra a rendszeres szociális segély 25 százalékát, egyértelműen a munkára való alkalmasságot és a munkába való elhelyezkedést rontja, azt is megmondom, tisztelt képviselőtársaim, miért. Nagyon jól tudjuk, hogy azok a mélyszegénység szintjén élő emberek, akiknek nincs más lehetősége a foglalkoztatásra, illetve az ország bizonyos részein - gondoljunk bele, Szabolcs, Nógrád, Borsod megyében -, ahol bizonyos településeken 20-25 százalékos munkanélküliségi ráta van, és az egyetlen elhelyezkedési lehetőség az önkormányzatok által szervezett közhasznú foglalkoztatás, közcélú munka, egyértelmű, hogy itt az emberek munkába történő helyezése rendkívül nehéz feladat. Meggyőződésem, hogy az államnak, akár kétszeres finanszírozás által is, el kellene érni, hogy ezekre az emberekre, tehát a közhasznú foglalkoztatottakra, közcélú foglalkoztatottakra, az alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatottakra is kiterjedjen a három, illetve hat hónapig terjedő 50, illetve 25 százalékos rendszeres szociálissegély-kedvezmény. Nem hiszem, hogy ez olyan jelentős többletforrást igényelne az állam részéről, viszont egyértelműen a munkanélküliség ellen ható tényező lenne, tisztelt képviselőtársaim; egyébként e tekintetben az előttem megszólaló Béki Gabriella képviselő asszonnyal egyetértek.
Képviselő asszony tett egy kitérést, azt mondta, hogy a családtámogatásokról szóló törvény nem tette meg azokat a szükséges intézkedéseket, amelyek egyértelműen a gyermekszegénység kockázatát csökkentették volna - bizonyos mértékben igen, de jelentős intézkedéseket nem. Tudjuk, hogy a dupla családi pótlék nem egészen úgy áll, mint ahogy azt jelezték korábban kormánypárti képviselőtársaim: igazából három támogatási rendszerben lévő forrásoknak az összekalapálásáról van szó, nem arról szól a történet, hogy a családok 94 százaléka jobban jár. Erre példákat azért nem akarok mondani, hiszen a korábbi vitában ezek már elhangzottak. De hogyha az egygyermekes vagy kétgyermekes, mélyszegénység szintjén élő családokat tekintjük, akkor egyértelmű, hogy 2006-ban egyetlen forinttal nem fognak többet kapni, hiszen egyrészt csökken a korábbi rendszeres gyermekvédelmi támogatás egyhavi kiegészítő összege 5434 forintról 5000-re, illetve a júliusban járó plusz egyhavi családi pótlékot gyakorlatilag a családtámogatási törvény eltörölte. De mit is kellett volna tenni, hogy a gyermekvállalás szegénységi kockázatát ténylegesen jelentős mértékben csökkentsük?
Tisztelt Képviselőtársaim! Egyértelműen a gyes összegét kellett volna megemelni. Azt gondolom, hogy manapság a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 24 700 forintos összege a gyesen lévő kismamák részére rendkívül alacsony összeg, méltánytalanul alacsony összeg, tisztelt képviselőtársaim.
Ennek a törvénytervezetnek van egy rendkívül pozitív módosítása, ez pedig a közgyógyellátás kérdésköre. A közgyógyellátásnál egyértelműen, gyakorló szakemberek régen kezdeményezték, kezdeményeztük azt, hogy ezt a bizonyos hétszázas listát szüntessük meg. Ez gyakorlatilag alapvetően egy sor visszaélésre adott lehetőséget, és - persze tisztelet a kivételnek, és nagyon sok kivétel volt - sokan visszaéltek a közgyógyellátási igazolvánnyal.
(10.50)
A személyre szabott, 1-12 ezer forintig terjedő havi gyógyszerkeret, amely gyakorlatilag az orvos által a beteg gyógyulását ténylegesen elősegítő gyógyszereknek a felírását segíti elő, ez egy pozitív elmozdulás. Viszont egyértelműen vissza kell utaljak itt az 1990. évi LXV. törvény 1. § (5) bekezdésére, ez egyértelműen azt mondja: önkormányzatok részére feladatot csak úgy adhatunk, hogyha ahhoz a szükséges forrásokat is biztosítjuk.
Tisztelt Képviselőtársaim! A szociális törvény, az 1993. évi III. törvény 53. § (1) bekezdése azt mondja, hogy az önkormányzat, amennyiben méltányossági közgyógyellátási igazolványra való jogosultságot állapít meg egy-egy ellátott részére, 2005. december 31-éig a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 75 százalékát kellett hogy megfizesse a megyei egészségbiztosítási pénztár részére a közgyógyellátási igazolvány kiállítását követő három napon belül. Ez, tisztelt képviselőtársaim, összességében 18 525 forint kiadást jelentett egy ellátott után az önkormányzat számára.
Abban az esetben, ha a 12 ezer forintos havi gyógyszerkeretet vesszük figyelembe és azt, hogy a jelen törvénytervezet módosítása hogyan szól, akkor egyértelműen megállapítható az, hogy az önkormányzatoknak a terhei egyértelműen növekednek. Hiszen itt nem egyszeri hozzájárulásról beszél a törvény, hanem a havi gyógyszerkeretnek a 40 százalékos térítési díját kell befizetnie az önkormányzatnak. Ez pedig azt eredményezheti, hogy az egy ellátott után járó 12-szer 12 ezer forintos, tehát 144 ezer forintos éves gyógyszerkeret után az önkormányzatnak 57 600 forintot kell fizetni.
Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, hogy az önkormányzatok, amelyektől 2005-ről 2006-ra több tíz milliárd forint nagyságrendű forrást von el a 2006. évi költségvetési törvény tervezete, és ez még akkor is így van, ha 30 milliárd forintot a 2005. évi szint biztosításához visszajuttat, még egyszer mondom, a több mint százmilliárd forintos elvonáshoz képest… - nem növelhetjük tovább az önkormányzatoknak a terheit.
Itt, ebben a javaslatban, azt gondolom, egyetlen lehetőségünk van: vagy a 40 százalékos térítésidíj-kötelezettséget csökkentjük, mondjuk, 10 százalékra, vagy pedig a 2006. évi költségvetési törvény vitája során, részletes vitája során a szociális tárca akár a saját fejezeti előirányzatain belül is átcsoportosít olyan nagyságrendű összeget, amely az önkormányzatoknak a kiadásait megfelelő nagyságrendben tudja majd szabályozni.
Tisztelt Képviselőtársaim! Beszéltem már az egyes szociális tárgyú törvények 2004. évi módosításáról. Ez a törvény a 2004. évi CXXXVI. törvény. Nos, ott, az egyes szociális tárgyú törvények módosításánál az ellenzék egyértelműen kifogásolta azt, hogy a hatályba léptetés lépcsőzetesen történik - illetve történt volna, tisztelt képviselőtársaim, mert 2006. január 1-jén bizony egy sor paragrafusa nem lép hatályba ennek a törvénynek. Önök ugyanebbe a hibába esnek a T/18096-os törvénytervezet esetében is.
Tisztelt Képviselőtársaim! Nem akarok most itt vitába bocsátkozni önökkel, de azt gondolom, hogy anélkül, hogy bárki megválaszolná, mindenki számára egyértelmű, hogy a rendszeres szociális segélyre vonatkozó kedvezőbb szabályok miért 2006. április 1-jén lépnek hatályba. Tisztelt Képviselőtársaim! Önök azzal magyarázzák ezt, hogy bizonyos átmenetre szükség van, az önkormányzatoknak három hónapos felülvizsgálati és a többi, és mondhatnám még tovább. Én azt gondolom, hogy nyugodt szívvel és lélekkel át lehet alakítani a hatályba léptetésnek az időpontját 2006. július 1-jére, és ki lehet mondani, hogy az önkormányzatoknak fél év áll rendelkezésre arra, hogy felülvizsgálják a rendszeres szociális segélyre való jogosultságot és a tényleges támogatási nagyságrendet. Ezzel még a látszatát is elkerüljük annak, tisztelt képviselőtársaim, hogy a köztársasági elnök úr által kiírtan vagy 2006 áprilisában vagy 2006 májusában lesznek a választások.
De a közgyógyellátási igazolvány vonatkozásában is van itt, tisztelt képviselőtársaim, 2006. július 1-jei hatályba léptetés, illetve van a 2006. július 1-je és 2007. július 1-je közötti egyéves időszak. Én azt gondolom, hogy még nem késő, ezeket a paragrafusokat egyértelműen felül lehet vizsgálni.
Tisztelt Képviselőtársaim! Természetesen az országgyűlési képviselő a munkatársainak a segítségét is igénybe veszi, és egy nagyon találó mondatot írtak föl tegnap nekem a munkatársaim, ez így szól: nem halat kell adni, hanem meg kell tanítani horgászni. A 37/E. § bizonyos értelemben erre így igaz, bizonyos értelemben nem.
Viszont egyértelmű a szociális törvény 25. §-ának a módosítása, amely azt mondja, hogy ingyenes étkeztetést kell biztosítani azoknak a szociálisan rászorultaknak, akik szenvedélybetegek, szenvedélybetegségük miatt a napi egyszeri meleg étkeztetést önmaguk, illetve eltartottjaik részére nem képesek biztosítani. Ezek nagyon szép elképzelések, tisztelt képviselőtársaim, de a gyakorló szakemberek egyértelműen tudják: minél több támogatást biztosítunk ilyen módon ezeknek a szenvedélybetegeknek, annál több pénz marad ezeknek az embereknek arra, hogy továbbra is alkoholra, játékgépre és más egyéb szenvedélyre költsenek. Tisztelt Képviselőtársaim! Ezt egyértelműen érdemes megfontolni.
Elhangzott itt a vitában az is, hogy a szociális törvény 127. §-ának (4) bekezdése egyértelműen a nem állami, illetve egyházi fenntartók ellen ható intézkedés, hiszen csakis szolgáltatási szerződés megkötése után tudják megkapni az önkormányzattól a szociális intézmények fenntartásához szükséges normatív támogatást. Én azt gondolom, nem lenne szerencsés ma az önkormányzatokat szembeállítani az egyházi, illetve más, nem állami fenntartókkal.
Tisztelt Képviselőtársaim! Mindannyiunk előtt ismert, hogy az 1993. évi III. törvényben, a szociális törvényben foglaltaknak sem a kétezer, sem a háromezer, sem a tízezer, sem a harmincezer, sem a negyvenezer fős lélekszámot meghaladó települések nem tudnak eleget tenni, sem az alapellátási, sem a szakosított ellátási kötelezettségüknek, egyszerűen azért, mert nincs megfelelő fejlesztési forrás a mindenkori állami költségvetésben. Ha ez így van, tisztelt képviselőtársaim, akkor ébredjünk rá arra, hogy nem gátolni kell a nem állami fenntartókat és az egyházakat abban, hogy ilyen szociális intézményeket létesítsenek, hanem egyértelműen támogatni és egyértelműen köszönetet kell nekik mondani.
Tisztelt Képviselőtársaim! A Magyar Demokrata Fórum a szociális törvény tervezetét abban az esetben tudja támogatni, hogyha azokat a módosító indítványokat, amelyek egyértelműen a szociálisan rászorultak érdekeit szolgálják, a kormánypárti többség befogadja.
Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az MDF, a Fidesz és az SZDSZ soraiban.)
