FONT SÁNDOR
FONT SÁNDOR
FONT SÁNDOR (független): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A benyújtott, egyes agrárágazati törvények módosításáról szóló törvénytervezet 5. §-ához szeretnék hozzászólni. Ezen a területen a szőlőtermesztésről és a borgazdaságról szóló törvényt egészítené ki. Mégpedig akik figyelemmel kísérik a borászatban történt változásokat, mármint ami a törvényi szintet jelenti, az adótörvényeknél a kormány kezdeményezésére a 8 forintos jövedéki adó megszűnt, és ezt nulla forintra engedték le. Ehelyett viszont egy úgynevezett forgalombahozatali járulékot jelöltek meg, hogy ugyanilyen mértékben minden liter bor után be kell fizetni.
Tehát így most már érthető, remélem, mindenki számára, hogy terheléscsökkenés a borászatok számára nem lesz. Az más kérdés, hogy a befizetett 8 forint/liter összeg nem a jövedéki adóban kerül elszámolásra az állami költségvetésben, hanem a forgalombahozatali járulék az itteni törvénytervezet alapján kerül felosztásra, mégpedig 60 százaléka úgynevezett bormarketingre kerül, 40 százaléka pedig az Országos Borminősítő Intézet hatékonyabb ellenőrzését irányozza elő.
Én az adótörvényeknél már jeleztem, azzal egyetértünk, hogy a 8 forint jövedéki adó eltörlésre került, ez a borásztársadalom régi kérése volt - több indítványom szólt egyébként erről e ciklusban is, azokat akkor mind leszavazták. Tehát ezzel általánosan egyetértünk - a hegyközségi nemzeti tanács is ezt javasolta -, de azzal nem, hogy ilyen meggondolatlanul, ilyen tapasztalatlanul tegyék mindazt, amit tettek, hiszen a 8 forint eltörlésével óriási káoszt okoztak. Nem a rendezés, hanem a rendezetlenség irányába indultak el, és ennek csak következménye a most benyújtott törvénytervezet. Miért?
Kénytelen vagyok egy lépéssel visszább lépni, az adótörvényekhez, amikor is a 8 forint eltörlésre került, és ebben a törvényben a 8 forint majd átalakul forgalombahozatali járulékra. A 8 forint eltörlésével párhuzamosan volt egy módosító indítványom az adótörvénynél, amelyet a kormányoldal is támogatott, és egységes javaslatként, kapcsolódó módosító indítványként a pénzügyi bizottság nyújtotta be.
A javaslat azt célozta, hogy az adóraktárakból a kiszállítás megindításának pillanata előtt a termékkísérő okmány ötödik példányát elektronikus úton vagy faxon azonnal kötelező legyen továbbítani a vám- és pénzügyőrséghez. Azért mertem tenni ezt a javaslatot, mert közismert: a számla nélküli forgalmazás egyik technikai megvalósítása, hogy a kitöltött termékkísérő és borkísérő okmányokat egyelőre biankóként hordozza magával mindenki, és csak akkor írják bele a dátum- és egyéb fontos adatokat, amikor netán útközben ellenőrzést kapnak. Azonban ha ezt a kötelezőséget már az adóraktár elhagyása előtt kötelezően meg kell hogy tegyék, azaz el kell küldeni dátummal, időponttal regisztrált módon, faxon vagy e-mailben a vámhatóságnak, ekkor utólagosan nincs lehetőségük az okmányok kitöltésére.
Én azért örültem, hogy ezt a kormányoldal is elfogadta, mert azt gondoltam, a borhamisítás területén egy komoly visszatartó erőt fog jelenteni, hiszen magában az, hogy nullaforintos lett a jövedéki adó, egyben egy nagyon nagy lehetőséget is adott a tisztességtelen forgalmazóknak, hiszen a jövedéki adó büntetési rendszere az eltitkolt adó mértékére vonatkozik, márpedig ha nulla az adó mértéke, azt akármennyivel szorozzuk, az mindig nulla lesz.
Ezért egy másik úton próbáltam a szigort fenntartani, vagy egy technikai módosítással egy kiskaput bezárni. A legnagyobb megdöbbenésemre a zárószavazásnál, koherenciaindítványt színlelve, a 12. pontban a kormány benyújtott egy olyan módosító indítványt, amellyel kivette a sörfőzdéket és az egyszerűsített adóraktárakat, magyarul, a borászatokat abból a kötelezettségből, hogy a termékkísérő és a borkísérő okmányokat el kelljen küldeni a vámhatósághoz. Magyarul, ami nagykapu most létezik, azt kitártuk a hamisítók előtt. Ezt okozták önök eddig, ezzel hozták végtelenül kellemetlen és hátrányos helyzetbe a magyar borászatokat.
(16.30)
Ezek után benyújtják azt a bortörvényt, amely a mai vitánk napirendjén szerepel, és ebben látszatra úgy tűnik, hogy a jövedéki adót felváltja a forgalombahozatali járulék, egy újabb 8 forint a régi helyett.
De nézzük csak meg, hogy működik a jövedéki adó, és hogy működik a bor forgalombahozatali járulékát illető 8 forint! A jövedéki adó és áfa alól mentesül minden exportáló, hiszen nettó értéken kell neki exportálni. Ez eddig tiszta. Mi történik import esetén a Magyarországra érkező importborok esetén? Ebben az esetben az importálót, a nettó árat terheli a jövedéki adó, ami az idén még érvényes és természetesen a mindenkor érvényes áfamérték is, azonban az itt megfogalmazottak szerint kizárólag a magyarországi termelőnek Magyarországon forgalombahozatali engedélyért folyamodása esetén, azaz az OBI-hoz minta beküldése esetén kell befizetnie a 8 forintot, az importálónak nem kell semmit. Ez azt jelenti, hogy minden magyar borász ebben a pillanatban 8 forint/liter versenyhátrányba került az importálóval szemben, hiszen az importálóra a törvényi előterjesztés szerint nincs kötelezően előírva, hogy neki is kell 8 forint/liter forgalombahozatali járulékot fizetni.
Közismert, hogy ma a borpiac olyan éles, hogy a folyóborok kategóriájában 0,2-0,25 eurócenten órákat vitatkoznak a kereskedők, ez 5-6 forint, ezzel szemben mi most azonnal törvényi szinten 8 forint előnyt adunk a külföldi importbornak. Ezért aztán a módosító indítványommal azt javasoltam, ezt megtettem már, hogy ezt a szöveget meg kell változtatni, és a Magyarországon forgalomba hozni szándékozott bor forgalomba hozatalának feltétele legyen a 8 forint/liter forgalombahozatali járulék. Azaz ez azt jelenti, hogy aki egyáltalán forgalomba akar hozni Magyarországon bort, annak ezt be kelljen fizetni. Ebbe értelemszerűen beletartozik a külföldi is. A törvény megfogalmazása szerint csak azoknak kell fizetni ezt a 8 forint/litert, akik a magyar laboratóriumhoz, azaz az OBI-hoz nyújtják be a forgalombahozatali kérelemre az igényt, és ekkor kötelezik őket befizetni.
Szeretném jelezni államtitkár úrnak, hogy várhatóan, ha ez a törvénytervezet így marad, a magyar termelők nemzetközi laboratóriumokhoz, akkreditív laboratóriumokhoz fogják kivinni bevizsgáltatni a borukat, mert ott nem kérnek tőlük semmit, és utána ezzel az akkreditívvel fogják Magyarországon forgalomba hozni a bort, mint ahogy az olaszok, a németek, és látjuk, milyen borok érkeznek be hazánkba. Tehát kikerülik az Országos Borminősítő Intézetet, mert az 8 forintot fog tőlük követelni. Ezért javasoltam azt, hogy egységesen terjesszük ki minden Magyarországon forgalomba hozott borra a 8 forint/liter befizetését.
A másik nagy kérdés a 24/A. § (4) bekezdésében megfogalmazottak. Egyetértek azzal, hogy az OBI-nak feladata van. Hozzáteszem, az OBI véleményem szerint messze nem fogja tudni lefedni Magyarországot az ellenőrzés területén olyan mértékben, mint amilyen mértékben a vámhatóság mint fegyveres “erőszakszervezet”, titkosszolgálati eszközökkel felruházott erőszakszervezet próbálta annak idején ezt megtenni. Most, hogy a jövedéki törvényből kivették önök a bort minden ellenőrzés alól, ez az előbb említettek okánál fogva egy nyitott terület, és próbálják az OBI-val ezt a területet lefedni.
Értem én azt, hogy a forgalombahozatali engedélyezési eljárásban hatósági mintavételt szeretnének tenni, ez azt jelenti lefordítva, hogy az OBI területi felügyelőjének mindig ott kell lenni, amikor a forgalomba hozó cég mintát akar venni azokból az edényekből, tárolóedényekből, amelyekből a mintát az OBI-hoz el szeretnék küldeni, és jelzi, hogy 154 hektóra szeretném ezt a mintát elküldeni és forgalomba hozni. Azt akarják ezzel elérni, értem a szándékot, hogy nézzük meg, hogy van-e egyáltalán 154 hektó olyan minőségű bora, vagy csak egy alibi mintát küld el az OBI-nak.
De ekkora bizonytalanságnak nem szabad kitenni a termelőt, a forgalomba hozót, ezért módosító indítványomban azt javasoltam, hogy rendben van, hatósági ellenőrzés, de bejelentés előzze meg az igénylő részéről az OBI felé, hogy ő mintát szeretne venni, majd pedig 48 órán belül érkezzen ki az OBI-felügyelő, és ha ezt nem teszi meg, akkor a mintavételezést a bejelentő saját felelősségére végezhesse. Ha ezt nem tesszük meg, akkor akár ötnapos, tíznapos várakozásra kényszerítjük a gazdálkodót, ezzel teljes egészében megállítjuk a tervszerű működését egy pincészetnek. Ilyen értelemben megakasztjuk azt a folyamatot, amelyet ő több éven, évtizeden keresztül végez, és visszavetjük egy adminisztratív intézkedéssel, miközben tudjuk (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) - befejezem, köszönöm szépen, egy mondat -, hogy jelenleg 12 országos területi felügyelője van az Országos Borminősítő Intézetnek. Hogyan képzeljük el, hogy a létező adóraktárakba ennyi helyre eljusson ez a 12 felügyelő? Sehogy sem. Ehhez időkorlát kell, és természetesen majd egy személyi állomány növelése is.
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)
