PÁSZTOHY ANDRÁS
PÁSZTOHY ANDRÁS
PÁSZTOHY ANDRÁS földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Ön előtt is ismert, hogy az Országgyűlés 2004. november 2-án a társulási szabadság elvének megfelelően fogadta el a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvényt, így nincs szó kötelező közös tanácsokról, vagyis kötelezően megalakítandó többcélú kistérségi társulásokról. Ennek értelmében egyetlen önkormányzat sincs arra kötelezve, hogy tagja legyen a többcélú kistérségi társulásnak.
Tény, hogy a kistérségek döntő többsége felismerte a közös feladatellátás előnyeit, illetve jó megoldásnak tartja további együttműködések előmozdítását. Kétségtelen tény az is, hogy a többcélú kistérségi társulások megalakulásában kiemelkedően fontos szerepet játszott a pénzügyi ösztönzőrendszer, azonban véleményem szerint nem baj az, ha a kormány az adófizetők pénzének hatékony felhasználása és a lakosság minél jobb színvonalú ellátása céljából többlettámogatást biztosít ilyen együttműködések kialakításához.
Nem értek egyet a képviselő úr azon állításával, hogy ez a társulási forma több pénzért rosszabb ellátást eredményez. A többcélú kistérségi társulások szabályozásának és támogatási rendszerének elsődleges célja az volt, hogy a lakosság számára elérhetővé váljanak az addig nem biztosított közszolgáltatások, és javuljon e közszolgáltatások színvonala is. Bizton állíthatom, hogy a kormány szándéka megvalósult, amit bizonyít az is, hogy a 2004. évi első ösztönzés óta mára 156 kistérségben alakult többcélú társulás.
Képviselőtársaim előtt is ismert, hogy a többcélú kistérségi társulások által biztosított közszolgáltatások szervezése rövid távon nem jelent ugyan olcsóbb megoldást, és ehhez - elsősorban a szükséges fejlesztésekhez - forrást szükséges biztosítani. A részt vevő önkormányzatok terhei azonban jelentősen csökkennek, hiszen a többcélú kistérségi társulások elsősorban a társulásokat alkotó települési önkormányzatok meglevő kötelező közszolgáltatási feladatainak közös ellátását vállalják, melynek eredményeképpen a méretgazdaságosságból fakadó előnyöket hatékonyabban tudják kihasználni. Emiatt a szolgáltatások színvonala lényeges többletráfordítás nélkül javul.
Jó példa erre a többcélú kistérségi társulások közoktatási feladatellátása, amely kétségkívül az együttműködés és a támogatási igények legnagyobb részét képezi. A többcélú kistérségi társulások megalakulásával és támogatásával a közoktatási intézményfenntartó társulások száma folyamatosan növekszik.
Több kistérségben a pedagógiai szakszolgálati feladatok ellátása kapcsán a többcélú társulás megszervezte, hogy utazó szakemberek, például logopédus, pszichológus, illetve szaktanárok helyben és folyamatosan foglalkozzanak az ezt igénylő gyermekekkel. Így már az óvodában, majd az általános iskolákban kiemelten gondoskodnak a szociálisan hátrányos helyzetű, illetve beilleszkedési nehézségekkel küzdő, speciális felkészítést igénylő gyermekekkel.
De említhetném a szociális területen elért eredményeket is, ugyanis főleg a vidéken élő, szociálisan hátrányos helyzetű, elsősorban idős emberek számára vált elérhetővé - a többcélú kistérségi társulások szervezésében - például a házi segítségnyújtás, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás. Az is javítja a többszörösen hátrányos helyzetű településeken élők esélyegyenlőségét, hogy a többcélú kistérségi társulások szervezésében megvalósuló központi ügyeletek segítségével a jövőben hamarabb részesülnek egészségügyi ellátásban.
Jelentős előrelépést jelent a többcélú kistérségi társulások megalakulása a területfejlesztés területén is. Példaként említhető még a mozgókönyvtári szolgáltatás is, amelynek szervezésével azokon a településeken is elérhetővé vált a könyvtári szolgáltatás, ahol egyébként nincs nyilvános könyvtár.
A példákat természetesen még hosszasan lehet sorolni, azonban azt gondolom, hogy képviselőtársaim ezeket igen jól ismerik, hiszen többen a gyakorló polgármesterek közül valók, és ennek az előnyeit is érzik.
Eredményeink alapján tehát elmondhatjuk, hogy a többcélú kistérségi társulások szabályozási és támogatási rendszerének kialakítása jelentős lépés az önkormányzati rendszer megújításában. A jövőben az a feladatunk, hogy megszilárdítsuk a társulások működését, elősegítsük azt, hogy egyre több feladatot felvállalva biztosítsák a lakosság számára a közszolgáltatások magas színvonalú ellátását.
Összegzésképpen megállapítható, hogy - képviselőtársam szavaival ellentétben - a többcélú kistérségi társulások egyáltalán nem rosszabb, sőt a források hatékonyabb felhasználásával egyidejűleg magasabb szintű ellátást biztosítanak az ott élő emberek számára.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket.
