KORÓZS LAJOS
KORÓZS LAJOS
KORÓZS LAJOS ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi minisztériumi államtitkár: Nagyon szépen köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselő Asszony! (Az elnök megkocogtatja a csengőt.) Ahogy ön is említette, valóban általános tapasztalat az, hogy ahol a társadalmi-gazdasági körülmények, a gazdasági mutatók gyengék, rosszak, ott nagy valószínűséggel a szociális szolgáltatások színvonala is meglehetősen gyengécske, szűkösen vannak jelen az intézmények. Az intézmények finanszírozása abban az esetben, ha nem kizárólagosan állami finanszírozással működik, meglehetősen esetleges.
(Az elnöki széket Harrach Péter, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
Ha a jogszabályalkotást vesszük alapul, ez év tavaszán - bizonyára ön is emlékszik rá - a szociális törvényt módosítottuk, és az integrált szolgáltatások kiépülését és a minőségi szolgáltatások elérhetőségét tűztük ki célul. Következésképpen a feladatfinanszírozásra való áttérés azt is jelentette, hogy az alapszolgáltatásokban kedvezőbbé tesszük az egyházi és civil szféra bekapcsolását a szolgáltatásokba.
Az alapszolgáltatási központok az integrált, színvonalas szakmai szolgáltatások nyújtását teszik lehetővé. A többcélú kistérségi társulások kiemelt céljai között szerepel a szociális szolgáltatások nyújtása magasabb színvonalon, minden településen. A szociális törvény jelenlegi módosítása tovább erősíti a megkezdett folyamatokat. Ezt a munkát a Belügyminisztériummal közösen végezzük.
Speciális területi hátrányokat figyelembe vevő támogatási programokat működtet a minisztérium. Engedje meg, hogy néhány példát említsek ezekből az elindított programokból: az egyik a kistérségi szociális felzárkóztató program, amely körülbelül másfél évvel ezelőtt indult el. Egy kormányrendelet szabályozza ennek a programnak a tartalmát. Ez a tartalom meghatározza azokat a hátrányos helyzetű kistérségeket, amelyek kaphatnak állami támogatást.
Szeretném elmondani, hogy ebben az évben társfinanszírozással, amelyet a területfejlesztési tanácsok és a minisztérium közösen finanszíroz, több mint 2,7 milliárd forintot fordíthatunk erre a felzárkóztató programra. Ennek feltétele az, hogy a területfejlesztési tanácsok számára egy fejlesztési tervet kell a kistérségnek kidolgoznia, amely biztosítéka annak, hogy magasabb szintű szolgáltatást szerveznek a kistérségekben. Ahogy említettem, ez a program 50-50 százalékban finanszírozott a területfejlesztési tanácsok, illetve a minisztérium között.
Sikertörténet, azt gondolom, a falugondnoki és a tanyagondnoki szolgálatok működése, szintén a kistérségi szolgáltatásokat hivatott támogatni. Magyarországon 828 ilyen falugondnoki vagy tanyagondnoki szolgálat működik, amely több annál, mintsem hogy egy falugondnok kapcsolatot tart az ott élő lakossággal. Jellemzően kistelepülésekről van szó, hiszen a 600 lélekszám alatti települések pályázhattak ennek a szolgálatnak a bevezetésére. Itt arról van szó, hogy az iskolába járástól a foglalkoztatáson keresztül, egészségügyi és kulturális feladatokat is elvégeznek ezek a falugondnokok, nem beszélve az idős, magukra maradt emberek mentális segítéséről.
Azért is öröm számunkra, mert a közelmúltban mutathattuk meg az Európai Uniónak, hogy csináljuk mi itt, Magyarországon a falugondnoki és tanyagondnoki szolgálatot. Az Európai Unió a legnagyobb elismeréssel szólt erről az intézményi formáról. Szeretném azt is elmondani, hogy a magyar tapasztalatokat figyelembe véve Székelyföldön három ilyen faluban indítottunk programot, amely, úgy néz ki, eddig rendkívül sikeres.
Meg kell említeni a szociális földprogramot, és meg kell említenünk az élhetőbb faluért programot. Azt hiszem, mindkettő (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) a kistérségek szociális szolgáltatásait és ellátásának magasabb színvonalát szolgálja.
Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)
