DR. WEKLER FERENC
DR. WEKLER FERENC
DR. WEKLER FERENC, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Hadd folytassam ott, ahol az előttem szóló Mikes képviselő asszony abbahagyta. Én mindjárt javaslatot is tennék arra, hogy mit kezdjünk ezzel a dél-dunántúli üggyel. Hagyjuk ki, mármint ebből a koncepcióból, és ne csak ezt hagyjuk ki, hanem az összes többi régió hárommondatos felsorolását is, ugyanis azon kívül, hogy a dél-dunántúli régió - ahonnan én is származom, ön is, miniszter úr -, úgy tűnik, nem sikeresen fogalmazta meg két mondatban a maga kitörési pontjait, azonkívül azt gondolom, nem is idetartozik ez.
Ha arról beszélünk, hogy regionális szinten erősíteni akarjuk a területfejlesztést, akkor azt gondolom, a régiókra kellene bízni, hogy megfogalmazzák a saját maguk programját, koncepcióját. (Jelzésre:) Súgják itt, hogy ők fogalmazták ezt meg. Miniszter úr, akkor pedig egy kicsit ellenőrizzük már, hogy mit fogalmaztunk meg közösen a régióban, és próbáljunk már valami jobbat tenni akár egy közös módosító javaslat formájában, amit ön is aláírna, én is alárínék, és talán még Mikes képviselő asszony is, és akkor a dunántúli régió problémáját helyre tudjuk tenni.
De természetesen nem ez a fő mondanivalóm az országos területfejlesztési koncepcióról, amelyet az SZDSZ képviselőcsoportja egy progresszív dokumentumnak tekint.
(14.00)
De meg kell ismételnem azt a kritikámat a tárgyalás technikáját illetően, hogy jó lett volna együtt kezelni az országos koncepcióval, fejlesztési koncepcióval, amelyet két órával ezelőtt tárgyaltunk, ugyanis számtalan átfedés van a két dokumentum között, és így óhatatlanul, miután mind a két esetben én képviseltem a frakciónk véleményét, néhány dologban ismétlésre szorulok, illetve fel kell hívnom a figyelmet azokra a problémákra, amelyeket az egymás mellett futó anyagoknak a tárgyalása jelent.
A dokumentum progresszív és sokkal részletesebb, mint a koncepció. Nyilván a formájából ez következik. Ennek következtében sokkal több pontban lehet véleményt alkotni. Az előző koncepciónál azt mondtam, nehezen tudom elképzelni, hogy komoly módosító javaslatok fognak születni, éppen azért, mert az általános céljait tekintve nehezen vitatható az a dokumentum, és miután koncepcionális szintű általános megközelítéseket tartalmaz a jövőt illetően, nehéz ezekkel vitatkozni. Egyszerűbb ennek az előterjesztésnek a kapcsán, ugyanis néhány területen konkrétak a javaslatok.
Kezdeném mindjárt az alapvető pillérek felsorolásával, tisztelt miniszter úr. Hat pillért nevez meg az anyag; ne hagyjuk már ki belőle a településeket, kistelepüléseket. A városoknál megáll az anyag. Ugyan a vidékfejlesztés címszó alatt bele lehet érteni, de az a városokat is tartalmazza, és azokat a kritikákat, amelyek itt előttem megfogalmazódtak, ki lehetne védeni azzal, ha egy hetedik pillérként a településeket is felsoroljuk ebben. A kistelepüléseket értem alatta, és ezzel mindjárt más hangsúlyt kap a vidék, a falusi vidék Magyarországon.
Az összemosást, illetve a két anyagnak az egymásra épülését jelzi a pólusoknak a megjelenése. Az egyik anyag felsorolja a pólusokat, a mostani anyag pedig arról beszél, hogy ezeket hogyan kellene alkalmazni, mit kéne ezzel csinálni. Ebben is gondolkodni kéne, hogy ezt hogy lehetne koherenssé tenni, megjeleníteni akár itt is akkor részletesebben és a másik koncepcióban is. Erről részletesebben kéne talán beszélni. Viszont végig kellene gondolni az országos jelentőségű térségek felsorolását, és azzal, hogy ezt a modellt támogatjuk-e vagy nem támogatjuk, illetve jónak tartjuk-e ezt a modellt, amelyet az anyag tartalmaz.
A IV. fejezetben a versenyképesség, a budapesti metropolisz térség megteremtése az elsődleges cél, és utána következnek a régiók, az elmaradott térségek problematikái, az országos jelentőségű integrált fejlesztési térségek problémái; fölsorolja a Balaton-, a Tisza-térség, a Duna-medence problémáit és a termálkincset, valamint aztán következnek a határ menti térségek és a rurális térségek, amelyek természetesen mind-mind fontos területek és fontos területei a területfejlesztésnek. Kérdés viszont az, hogy az erre létrejövő szervezeti rendszer megfelel-e annak a követelménynek, amelyet a miniszter úr is és előtte Baráth miniszter úr is és tulajdonképpen az anyagok is jelentenek, mármint annak a területfejlesztési szervezetnek a felsorolása, amely ezután következik az anyagban. Öt szintet különítünk el, kérdés, hogy kell-e ez az öt szint. Országos szint, ez értelemszerű. A regionális szintet erősíteni akarjuk, verbálisan legalábbis mindannyian. Utána következik egy szint, a megyei szint, amiről nem tudom - itt az előttem szóló is már beszélt róla -, hogy mi a szerepe ebben. Következik egy kistérségi szint, és bejön egy új elem, az országosan kiemelt térségek eleme.
Nem vagyok benne biztos, hogy Magyarországon ennyi szinten kellene a területfejlesztést irányítani és működtetni. Az országos szintnek megvan a maga szerepe, a regionális szintnek megvan a szerepe, ebben nincsen vita, sőt én azt szeretném, ha egyértelművé válna, hogy a következő szint a kistérségi szint, és itt be kellene fejezni.
Nem látom most már értelmét annak, kicsit vitatkozva Mikes képviselő asszonnyal, tíz éve vitatjuk ugyanazt a problémát, hogy kell-e megye, nem kell, milyen szerepe van. A területfejlesztésben egyértelműen kiderült az utóbbi években, hogy gyakorlatilag statisztaszerepet látnak el a megyei területfejlesztési tanácsok. A kistérségekben eldöntött kevés pénzt szétosztják, és a megyei területfejlesztési tanácsok rábólintanak. A jövő évtől kezdve a költségvetési törvény beterjesztett számai alapján még ennyi feladata sem lesz, mert a determináció miatt a jövő évben nem lesz pénz, hacsak most a módosító javaslatok kapcsán nem tudunk valamennyit visszahozni ebből, hogy legyen egy kis szerepe.
És nagyon zavaró az országosan kiemelt térségek felsorolása ebben, nem látom világosan, hogy fog ez működni. Látjuk a balatoni térségi fejlesztési tanácsnak a működését, amely párhuzamosan működik a regionális tanácsok mellett. Én azt gondolom, sőt abban egészen biztos vagyok, egyetértve azzal, hogy ezeknek a térségeknek a fejlesztése szükséges, szükséges a Duna-medence, a Tisza-medence, a Tisza-tó és a koncepcióban felsorolt összes térségnek a fejlesztése, de nem hiszem, hogy erre külön fejlesztési egységeket kéne létrehozni. Ha a régiót erősíteni akarjuk, akkor ezeket a feladatokat a regionális tervtanácsok el tudják látni természetesen, és ha átnyúlik egy ilyen objektum a régió határán, akkor összeáll két regionális tanács, mint ahogy ha a kistérségi fejlesztésekben gondolkodunk, és átnyúlik a kistérség határán a szennyvízcsatorna vagy a telefonhálózat, akkor összefog két kistérség és megoldja közösen. Nem látom szükségét annak, hogy ezt egy újabb intézményrendszerrel kéne megoldanunk, amelyre utal ez az előterjesztés.
A kedvezményezett térségek típusaiban is egy új elem jelenik meg ebben az országgyűlési határozatban. Ebben sem vagyok egészen biztos, hogy ezt itt kell szerepeltetni. Nincs ugyan kifejtve, hogy a két típusnál - eddig az egyiket ismertük, és bejön egy második hátrányos helyzetű térséget jelentő típus - mik a paraméterek. Utalás van ugyan a mostani lehatárolási rendszerre, de a második típusra nincs utalás, és nincsen törvényi szabályozása, hogy ez hogyan fog megvalósulni a jövőben. Végig kellene gondolni azt, hogy mi értelme van.
Az előttem szólók közül többen említették már, hogy a hátrányos térségek felzárkóztatására biztosított források felhasználása nem mindig volt hatékony az elmúlt évtizedekben, években, hanem a leszakadás sok esetben nőtt. Végig kellene gondolni, hogy ezeknek a leszakadt területeknek a fejlesztését hogyan tudjuk megoldani. Az, hogy besoroljuk őket egy kategóriába, bizonyos többletforrásokat eredményez, de ettől a gazdasági növekedés és ezeknek a térségeknek a népességmegtartó ereje nem mindig változott az elmúlt években pozitívan. Valószínűleg összefügg a régiófejlesztés és a pólusoknak a fejlesztése ezeknek a kistérségeknek a fejlődésével, ha ezt jól csináljuk.
Mi pozitívnak ítéljük meg a fejlesztési pólusok megjelenését ebben az anyagban és az előző anyagban is. Szeretnénk nyomatékosítani azt - és jó lenne, ha ezt is megtalálnánk verbálisan, illetve a szövegben leírva -, hogy ez természetesen nemcsak a felsorolt városoknak a fejlesztését jelenti, mint ahogy itt az előttem szólók egyike-másika már most félreértette a pólusok létrehozását és a fejlesztését. Valószínűleg néhány mondattal, magyarázó mondattal ki kéne egészíteni az anyagokat ebbe az irányba. És rossz jelzés, és ezt is már elmondtam a korábbi vitában, hogy a városok kapják meg most például azt a százmillió forintot, amely a pólus fejlesztési tervének kidolgozását célozza meg. Ha régiókról beszélünk, ha a régiók erősítéséről beszélünk, ha tudjuk, hogy ezek a régiók itt vannak, tudjuk, hogy a régiókban már nagy szellemi kapacitás halmozódott fel, talán célszerűbb lett volna ezt a forrást régiós szintre telepíteni, és ezzel is ki lehetett védeni a városok egymás közti rivalizálását ezeknek a forrásoknak a versenyében.
Tudjuk azt, hogy például Nyugat-Dunántúlon nincs konszenzus abban, hogy ez a fejlesztési pólus milyen városokra terjedjen ki, és vélhetően, ha pénzek jelennek meg, akkor más területeken is be fog indulni a rivalizálás, és nem fogják automatikusan tudomásul venni; Győr, Pécs, Debrecen bár meghatározó városok ezekben a régiókban, de a forrásokhoz való hozzájutásban nyilván a kisebbek is be fognak indulni.
Tehát ezt, ennek a szabályozását, azt gondolom, még végig kell gondolni, és mindenképpen az ösztönzést, hogy ha ezek a nagyvárosok forrásokhoz jutnak, akkor olyan programokat dolgozzanak ki, amelyek a térségre is kiterjednek, az egész régióra kiterjednek.
Befejezésül azzal zárnám, amivel már kezdtem: a régiók programjai megjelennek itt, illetve a program elemei megjelennek. Persze tudom, hogy a tágabb anyagban sokkal részletesebben vannak ezek leírva, de a szűk szakmai közvéleményen kívül azt a néhány száz oldalt nyilván nem fogják elolvasni sem az újságírók, sem pedig az érdeklődő állampolgárok, és nem lenne szerencsés, ha ez a néhány mondat rögződne be a régiókról a köztudatba, és ez jelenne meg a dokumentumokban. Különösen igaz ez a Dél-Dunántúlra.
(14.10)
Tehát a javaslatomat megismételve: vagy hagyjuk ki ezt a teljes felsorolást, vagy pedig akkor közösen próbáljuk meg kitalálni, hogyan lehetne a régiófejlesztés tényleges vonzerejét megjeleníteni ebben az országgyűlési határozatban.
Összességében az SZDSZ frakciója általános vitára alkalmasnak tartja, támogatja a javaslatot. Azokat a problémaköröket, amelyeket felvetettem, végig kellene gondolni, és ha lehet, módosító javaslatok formájában - itt egyszerűbb, miután konkrét dolgokról van szó - próbáljuk meg közösen megfogalmazni, és a jobb anyag érdekében utána pedig közösen megszavazni.
Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)
